Rendszerváltás és az MTI

	A kamara várja az átalakulási törvényt - Sajtótájékoztató (1. rész)
1989. május 24., szerda - A költségvetés hiányáért a gazdálkodó szervezetek csak részben okolhatók - mondta Kelényi Gábor, a kamara főtitkár-helyettese, a munkáltatók érdekvédelmi szervezetének új szóvivője, aki szerdán sajtótájékoztatón ismertette a kamara álláspontját az átalakulási törvényről, valamint a bérreformmal és a költségvetés reformjával kapcsolatos elképzelésekről. A költségvetés gondjaival összefüggésben rámutatott: a támogatások leépítése körüli vitában senki sem hajlandó kiteregetni a kártyáit, s emiatt elég sok a félreértés, a félremagyarázás. Végre világosan be kellene mutatni, hogy mire is megy el az az évi 200 milliárd forint, amit támogatások címén kifizetnek. Ebből az összegből a gazdálkodók szűken vett támogatására körülbelül 20 milliárd forintot fordít az állam. Az bizonyos, hogy a támogatások között jelentős tételt képvisel a kedvezményes lakáshitelek kamatkülönbözetének átvállalása. Ezért a kamara megoldásként javasolja a lakásforgalom szabadabbá tételét, úgy, hogy a vállalatoknak nagyobb lehetőségük legyen dolgozóik lakáshoz jutásának segítésére. Ebben az esetben elképzelhető lenne, hogy gazdálkodó szervezetek átvállalnák dolgozóik lakáshitelének kamatkülönbözetét. A költségvetés reformjának elveivel a kamara túlnyomórészt egyetért. A szóvivő azonban azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a gazdaságban még mindig túlzott a központi jövedelemcentralizácó. A gazdálkodókra különféle címen kirótt adók és befizetési kötelezettségek az idén összességében elérik a tavaly előtti csúcsot. A kamara szükségesnek látja az adórendszer változtatását is; a személyi jövedelemadó progesszivitásának csökkentését, a nulla kulcsos forgalmi adó körének mérséklését, általában az ÁFA 5-20 százalék körüli alakítását. Az adórendszerbe beépített kedvezményekkel kapcsolatban rámutatott: azok inkább preferáló és támogató jellegüek, s nem a vállalkozások élénkítését szolgálják, mint az kívánatos lenne. A szóvivő itt utalt arra is, hogy restrikciós intézkedésekkel nem lehet a gazdaságot élénkíteni, s a magyar pénzügypolitika sajátos következménye, hogy a pénzszűkítő intézkedések eredményeként nálunk még olyan nyereséges cég is fizetésképtelenné válhat, amely egyébként tisztán 4 milliárd forintot fizet be évente a költségvetésbe. (folyt. köv.) 1989. május 24., szerda 14:59
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »