Rendszerváltás és az MTI

	Középiskolai történelemtanárok országos konferenciája (1. rész)
1989. május 15., hétfő - A történelmet, a történelemtanítást nem szabad áldozatul odadobni a politikai szenzációknak - jelentette ki Glatz Ferenc művelődési miniszter a középiskolai történelemtanárok harmadízben megrendezett konferenciáján a budapesti Veres Péter Gimnáziumban. A miniszter - a hazai történelemoktatás helyzetét, jövőbeni feladatait összegző tanácskozáson - kifejtette: napjainkban elsősorban a történelmi ,,csemegéket,, várnak a történelemmel foglalkozóktól, ám a szakembereknek, a tanároknak, a tudományos kutatóknak ennél többre kell vállalkozniuk. Mégpedig a teljes történelmi műveltséganyag újragondolására, s az oktatásban egy új stratégia és koncepció kialakítására. Ezért is tartotta fontosnak a miniszter mihamarabb szakítani azzal a lényegében 1949 óta változatlan pedagógiai szemlélettel, s az erre épülő tantárgyi vázzal, amely kizárólag osztályharcok történeteként ábrázolja a történelmet. A történelem tantárgyszerkezetéről Glatz Ferenc elmondta: helyes arányt kell teremteni az egyetemes és a magyar történelem között. Hangsúlyozta továbbá az alternativitás, a tananyag megválasztásában is érvényre jutó, széles körű tanári szabadság fontosságát. Mindezt segítheti a Történettudományi Intézetben már készülő új középiskolai tankönyvsorozat, ennek darabjait várhatóan 1991-ben vehetik először kézbe tanárok és diákok - tette hozzá befejezésül. Egy megújuló tantárgypedagógiáról és történelemoktatásról szólt Benedek András, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója is. Elöljáróban leszögezte: az OPI az oktatáspolitika központi végrehajtó hivatalából szakmai intézetté kíván válni, olyan műhellyé, amelynek tevékenysége középpontjában a nevelés és oktatás fejlesztésének kérdései, valamint a pedagógiai mérések és kísérletek állnak. Jelenlegi oktatásunk neuralgikus pontjaként említette a főigazgató a társadalomtudományi tárgyak, ezeken belül is a történelem tanítását. E tárgy esetében ugyanis - mint mondotta - újra kell gondolni és értékelni az utóbbi négy évtized magyar és egyetemes történelmét, éppúgy mint a XIX század némely kérdéskörét vagy a munkásmozgalom történetét. Végezetül megállapította: az új szempontok szerinti történelmi műveltséganyag kimunkálását immár a napi politikához való igazodás, a politika befolyása nélkül kell elvégezni. (folyt. köv.) 1989. május 15., hétfő 16:35
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »