|
|
|
|
Országgyűlés - Első nap (17. rész)
|
A miniszterelnök bevezetőben megjegyezte: sok embernek az a véleménye, hogy a kormányt már korábban át kellett volna alakítani. Az előző hónapok tapasztalatai alapján igazuk van, s talán meg kellett volna fogadni azokat a javaslatokat, amelyek szerint már eleve új kormánnyal vállalja el feladatát a miniszterelnök. Lehet, hogy jobb lett volna - mondotta -, de nem biztos. Eddig ugyanis a miniszterelnök javaslatához nem kérhetett volna támogatást, ma viszont már igen, mert a párt és az állam funkcióinak szétválásával megkezdődött a kormány és a kormányfő önálló tevékenységének folyamata. - A javasolt személyekkel az Országgyűlés illetékes bizottságai az elmúlt napokban megismerkedhettek, meghallgathatták elképzeléseiket, megtudhatták, hogy a jelöltek milyen felfogásban készülnek ellátni feladatukat. Ezeken az üléseken tartalmas és hasznos eszmecsere folyt, ahol a kormány tevékenységéről is számos értékes, megszívlelendő észrevétel hangzott el. Németh Miklós ezután megköszönte a kormányból távozó kollégák munkáját. Mint mondotta, a felmentésre javasoltak közül voltak, akik maguk kérték felmentésüket, s ez több esetben találkozott az ő szándékaival is. Másoknál a munka javításának szükségessége indokolta a változtatást. Az újak jelölésénél az egyik szempont az volt, hogy erősödjön a kormányzat szemléleti és cselekvési egysége, hogy az energiát a kormányon belül folyó viták ne kössék le az indokoltnál nagyobb mértékben. - Szembe kellett nézni azzal is - folytatta -, hogy a kormányzatban is generációváltás zajlik: az előttünk álló nehéz periódus nyilvánvalóan rögösebb útját nem minden kormányzati vezető kívánja végigjárni, és ezért teherbíró, vállalkozó, ugyanakkor kiemelkedő felkészültségű, a vezetői munkára bizonyíthatóan érett és megnyerhető fiatalabb korosztályt indokolt a kormányzati irányításba bevonni. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 15:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (18. rész)
|
Szükség volt arra is, hogy a kormányzat módosuló szerepéhez igazodóan a kellő szakmai felkészültség mellett politizáló alkatú, más erőkkel párbeszédre képes, a társadalmi nyilvánosság és politikai közélet fórumain is szerepelni tudó személyekkel erősödjön a Minisztertanács. Gondolni kellett arra is, hogy hamarosan egy több intézkedésből álló csomagtervet kell az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a gazdaság egyensúlyi viszonyainak javítása miatt válik szükségessé. Célszerű, hogy ennek véglegesítésében már az új összetételű kormány vegyen részt, hogy a végrehajtásban is meglegyen a nélkülözhetetlen egység. További szempont volt, hogy megfelelő személyi feltételekkel tudjuk kialakítani a modellváltás több évre szóló stratégiáját és az abból fakadó teendőket. Az úgynevezett csomagtervet május végén, az átmenet kormányzati stratégiáját pedig várhatóan ősz elején terjeszti a kormány az Országgyűlés elé - mondotta a kormányfő, majd arról szólt: egyszerű minisztercserékről, vagy a kormány működését is érintő átalakításról van-e szó? - Nyilvánvaló, hogy az utóbbiról, amelyet a kormányzati munka jellegében, illetve a kormányzat politikai szerepében végbemenő változások tettek szükségessé - szögezte le. - Ebben az évben nagy mértékben megnövekedett a kormány elé kerülő ügyek, döntések, határozatok száma. A korábbi időszakhoz képest nagyságrendileg több törvényt készítünk, illetve készítettünk elő. Ez rendkívül feszített munkatempót jelentett. A számszerű növekedés mellett a kormányzati munka jellege is megváltozott. Ez a kormány már nem az MSZMP politikai határozatainak egyszerű végrehajtója, hanem a politikai döntések tényleges alakítója. Ilyen értelemben a pártállam megszűnése felé nagy lépést tettünk. Lezárult egy szakasz az MSZMP-vezetés, a kormány és a Parlament viszonyában. Korábban a kormány döntése szinte minden esetben párthatározaton alapult, és így tevékenysége a végrehajtó szerepre korlátozódott. A kormány tevékenységében a ,,lehető legkevesebb nyilvánosság,, elve érvényesült. Az ülésekről formális kommünikék jelentek meg, a Minisztertanács határozatainak túlnyomó többsége csak egészen szűk körben vált ismertté. A kényes témákban a kormány helyett kormánybizottságok döntöttek. A kormány ezidőben az Országgyűlést nemhogy ellenőrző szervnek, de még egyenlő partnernek sem fogadta el. Ezután arra emlékeztetett Németh Miklós, hogy 1988-ban e téren változások kezdődtek, és a helyzet ebben az évben radikálisan megváltozott. A kormányt az MSZMP operatívan már nem irányítja. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 16:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (19. rész)
|
Így a kormánynak módja van stratégiájának önálló formálására, tényleges döntésekre, amiről felelősséggel és elszámolással az Országgyűlésnek tartozik. Ennek következménye, de eredménye is, hogy a kormányban - nagy- és részletkérdésekben egyaránt - kemény viták vannak, továbbá a kormány kiélezett helyzetben működik, és többnyire csak olyan döntései, alternatívái vannak, amelyek közötti választás mindig komoly érdeksérelemmel jár. - A modellváltás folyamatában sajátos politikai helyzet alakult ki. A korábbi hatalmi struktúrák átalakításában ott tartunk, hogy a kozervatív erők már nem képesek a visszarendezést, a reformerők pedig még nem képesek a döntő fordulatot elérni. Fennáll viszont a veszély, hogy a politikai rendszer válsága egyben kormányzati, államszervezeti, közhatalmi válsággá válik. Ebben a helyzetben egy erős, a reformok iránt elkötelezett kormány léte nemzeti érdek. Az elmúlt hat hónap keserves tapasztalatai azt igazolták: kevés akár a legjobb szándékoktól vezérelt politikai cselekvés is, ha nincs mögötte kellő szakértelem, ha nem jön létre a megvalósításra hivatottak között az akarati és cselekvési egység; ha a politika nem ismeri fel, hogy a gazdaság és a legtágabb értelemben felfogott kultúra önálló kibontakozásában a kormány az első számú segítő kell hogy legyen. A helyzet sajátos nehézsége, hogy az ország működési és fejlődési képességét egyszerre kell biztosítani. Sokan okkal mondhatják, elégedettek lennének már a működőképességgel is. De jelenlegi bajaink egyik legfőbb oka, hogy a napi működőképesség megőrzésének oltárán oly sok álmot, célt, tehetséget áldoztunk fel, hogy most a víz felszínén maradásunk is kérdéses sok honfitársunk szemében. Németh Miklós ezután arról szólt, hogy a kormány egyértelműen a Parlamentre kíván támaszkodni. Legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy fenntartsa a gazdaság működőképességét, következetesen keresztül vigye a szerkezetátalakítás programját, megteremtse a demokratikus választások, a politikai pártok működésének, a népakarat érvényesítésének előfeltételeit, s egyben biztosítsa a társadalom békéjét és nyugalmát. - A kormány valóban szükségét érzi, hogy a formálódó plurális társadalomban minél hamarabb tisztuljanak a viszonyok. Legyen látható, hogy ki kit képvisel és mit akar, és miután megküzdött önmagáért, önmagával és másokkal, legyen azonos önmagával és kiszámítható partnere a többieknek. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 16:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (20. rész)
|
A kormány ehhez szeretne segítséget nyújtani. Dolgozik egy olyan javaslaton, amely a formálódó, alakuló és újjáéledő pártok működéséhez szükséges tárgyi feltételek megteremtését anyagi eszközökkel is segítené. Ezzel is a viszonyok stabilizálásához, a nyugodt együttműködés feltételeinek megteremtéséhez kíván hozzájárulni. A miniszterelnök kijelentette: csak az Országgyűlés által támogatott kormány lehet az a reformcentrum, amely a reformkor tartalmát, irányát és dinamikáját meghatározza. A jelenlegi kormány természetes támasza az MSZMP, amelyben a reformerők poziciói egyértelműen erősödnek; egyúttal szövetséget keres minden felelős, a reform iránt elkötelezett politikai erővel. Milyen a reform bázisa a társadalomban? Igaz-e az, amit egyes politikai elemzők visszatérően állítanak, hogy az emberek nálunk reformellenesek? - tette fel a kérdést a kormányfő, majd kifejtette: - Ez a nép reformpárti és ebből az elmúlt nehéz években is jelesre vizsgázott. Elég, ha arra utalok, hogy a sokszor bizonytalan feltételek mellett is milyen bátran kezd különböző vállalkozásokba. Ez tettekben megnyilvánuló reformpártiság, bár érezhető bizonyos fenntartás: a kormány végérvényesen elkötelezett-e a reformok iránt? Ezt a fenntartást el kell oszlatnunk. A maga valamennyi ellentmondásával megjelent életünkben a piac, de sokszor nehezen fogadjuk el ennek következményeit. Ez abból fakad, hogy évtizedekig tagadtuk a piac igazi értékeit, illetve bonyolult gazdasági és hivatali szerkezetekkel akartuk pótolni azt. - A gazdasági helyzet szorító nyomásából való kitörési pontok egyike az - folytatta -, hogy a vállalati gazdálkodásban hogyan tudunk a vállalkozni képes és akaró embereknek tartósan ható érdekeltséget biztosítani. A kormányzat egyik legnagyobb hibája az volt, hogy gondolkodása és cselekvése rabja maradt a makroökonómiai helyzetnek és az azt változtani akaró szándékoknak. Pedig a gazdaság egész szerkezetét befolyásoló változások csak akkor valósulhatnak meg, ha az alapsejtekben indul meg a változás. Az egyik fő nehézség, hogy kevés az önállóan vállalkozni és cselekedni képes alapsejt és sok a nagyszervezet. Ezen a helyzeten szükséges mielőbb változtatni a következő három évben. A kormányzatnak a nagy gazdasági egységek számát piaci eszközökkel kell csökkentenie és biztonságot teremteni az egyelőre kisszámú, de a jövő szempontjából kulcsfontosságú kis- és középvállalkozásoknak. Az egyéni kezdeményezések és a szövetkezetek formái alakuljanak ki a következő években. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 16:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (21. rész)
|
- Most a tulajdonosi kérdést sokan úgy fogják fel, hogy a betegen működő nagyszervezeteket mindenáron, minden ideológiai érvet bevetve fenn kell tartani. Úgy gondolom, az a tulajdonos, aki nem mer szembenézni a valódi gazdasági perspektívákkal, rossz gazda. Nagy port vert fel az utóbbi hetekben az óbudai hajógyár esete. Bíztató, hogy egy nehéz helyzetben lévő nagyüzem vezetői a kikerülhetetlen struktúraváltás problémájával szembenéznek. Bíztató az a számbavétel is, hogy milyen reális lehetőség van a versenyben maradásra. Vállalva azt akkor is, ha a nehéz döntéssorozatnak a tehertételei és kockázatai óriásiak. Aggasztó viszont e szembenézés elutasítása, ami szintén megjelent a vitákban. Hamis ellentétpárokat sulykolnak a közvéleménybe. Milyen helyzet az, kérdezik például, amikor becsületes emberek is elveszthetik munkájukat? Akik ilyet kérdeznek, azok figyelmen kívül hagyják, hogy egy üzem vagy munkahely léte nem attól függ, hogy ott becsületes emberek dolgoznak-e, hanem attól, hogy eredményesen, jövedelmezően termelnek-e. Mert ha nem ez a helyzet, akkor a veszteségesen dolgozó becsületes emberek eltüntetik azt a jövedelmet, amit a nyereségesen tevékenykedő becsületes emberek megtermelnek. Így senkinek a munkahelye nincs veszélyben, viszont mindenki becsületes szegényember lesz Nem lehet célunk az az álláspont, amelyik nem akar konkrét, pozitiv javaslattal részt venni a struktúraváltás kikerülhetetlen lépésében, és az elmúlt korszak struktúrájába kapaszkodva reménykedik a csodában. Ebből kiindulva, a formálódó - és az ősszel a Tisztelt Ház elé terjesztendő hároméves cselekvési program egyik sarkalatos pontja lesz annak megválaszolása: miként tudjuk elérni, hogy a mikroszférában erősödjön a részvétel, az érdekeltség, a motiváció és az elkötelezettség. Meggyőződésem: enélkül a társadalomban és az egyes emberekben lévő feszültségek megmaradnak. Németh Miklós ezuttán arra, a kormányfői tevékenységének eddigi időszakát szinte keretbe foglaló jelzőre reagált, miszerint a miniszterelnök ,,ügyintéző,,. - Vállalom az ügyintéző szerepet, s ezt a maga helyén most minden felelős embernek vállalni kell - hangsúlyozta. - Ami engem illet: olyan ügyek intézését hagyták rám elődeim, amelyek az ország ügyei, s amelyeket eddig senki nem intézett el. Ha valaki vagy valakik nem vállalják, hogy végre tényleg továbblépnek, akkor ezzel végleg elsorvasztják az ország, a nép jövőjét (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 16:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (22. rész)
|
Amit most tenni kell, annak nem tapsolnak az emberek. Most nem népszerű, hanem ésszerű intézkedéseket kell hozni. Meg kell oldani, hogy kikerüljünk az adósságcsapdából, hogy felszámoljuk a veszteséges tevékenységeket, hogy megfékezzük az inflációt, hogy megállítsuk az életszínvonal esését, hogy felemeljük az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát, az erkölcsöt. Ki kell építeni a piacgazdaságot, átalakítani a tulajdonviszonyokat, megteremteni a jogállamiságot, átvezetni az országot a valódi demokráciába. S addig is működtetni kell az országot. Ehhez vállalni kell a helyzet kíméletlen feltárását, a közvélemény beavatását és a nyílt elszámolást arról, hogyan jutott az ország jelenlegi helyzetébe. El kell kerülni mindenféle felelőtlen igérgetést, amit talán nem is igényelnének annyian, ha hiteles, közérthető magyarázatot kapnának kérdéseikre - hangsúlyozta Németh Miklós, hozzátéve: nem magyarázkodni kell, hanem mindenre tisztességes magyarázatot adni, s ehhez le kell nyúlni egészen a gyökerekig - Az országnak eddig hittételek szerint kellett élnie, úgy, mintha azok objektív törvények lennének. A gazdaságban például a szocializmus alaptörvényeként hirdették meg az életszínvonal szakadatlan emelkedését, a termelékenység növekedése nyomán az árak csökkenését, a teljes foglalkoztatottságot. Gazdasági alap nélküli túlvállalás és túlígérés történt az elosztásban: ingyenes oktatás és egészségügy, állampolgári jogon járó társadalombiztosítási ellátások és még sok egyéb. A mások által kijelölt út járhatósága iránt sokakban már elég hamar kételyek támadtak. Meg is próbálták azt járhatóvá tenni. Az 1968-as reform is ezt célozta. De mivel nem új útat választott, csak a régit javítgatta, rövid idő után kátyúba jutott. S akik odajuttatták, igazolni kívánták, hogy reformra nincs szükség. Ezt a nép előtt pedig legjobban úgy lehetett igazolni, hogy az életszínvonal reform nélkül emelkedik csak igazán Valóban ,,ördögi,, terv volt: a reformeszméket úgy lejáratták az emberek előtt, hogy a reformoktól való elfordulást fedezet nélküli életszínvonal-emeléssel jutalmazták. Így következett az 1973-tól 1978-ig tartó gyors életszínvonal-növekedés, a többnyire központi segítséggel, illetve támogatásokkal biztosított stabil vállalati fejlődés, miközben a világban a magyar gazdaság teljesítménye - az unalomig ismert világpiaci változások miatt - rohamosan leértékelődött. - Ebben a helyzetben az ország teljesítménye a nemzetközi verseny mérlegén egyre kevesebbet nyomott, miközben a nép anyagilag felemelkedett (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 16:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (23. rész)
|
S bár a 70-es évtized végén az akkori vezetés ezt az ellentmondást felismerte, még mindig azt hitte, hogy meg lehet védeni a teljesítménnyel nem alátámaszott életszínvonalat, hogy át lehet alakítani a termelési szerkezetet áldozatok nélkül, és meg lehet újítani a gazdaságot a politikai intézményrendszer reformja nélkül. - E súlyos tévedések nyomán és csaknem végzetes illúziók kergetése közben pedig felhalmozódott egy hatalmas adósságtömeg, ami ma óriási terhet jelent. Csaknem gúzsbaköti a kormány kezét, és számos területen kényszerpályát jelöl ki. A kormányfő adatokkal is szolgált: az adósságnak jelenleg évi 3 milliárd dollárt meghaladó összeg a törlesztési és kamatterhe. Ezen túl fizetnünk kell a tőkés importért mintegy 5,5 milliárd dollárt, ami együtt már 8,5-9 milliárd dollár kiadás. Ezzel szemben áll egy 6 milliárd dollár körüli exportbevétel. Az egyensúlyhoz hiányzó összeget csökkentheti, ha aktív az idegenforgalom egyenlege, de a többit csak újabb hitelek felvételével tudjuk kiegyenlíteni. Évente tehát fel kell vennünk 2,5-3 milliárd dollár hitelt csak azért, hogy adósságunk terheit fizetni tudjuk, és ebből fejlesztésre semmi nem jut Ez tehát az örökölt helyzet. Ezután így folytatta: - Manapság sokat hallani, hogy a jelenlegi vezetés csak akkor lehet hiteles, ha elhatárolja magát a múlt örökségétől. Amit hibának vagy bűnnek itélünk a múltból, attól valóban el kell határolni magunkat, és el is lehet Ez áll mind a politikában, mind a gazdaságban. De az örökséget nem háríthatjuk el, annak terheit még hosszú ideig cipelnünk kell Nem attól függ, kapunk-e bizalmat, hogy szavakban elhatároljuk magunkat elődeinktől, hanem attól, hogy tetteinkkel bizonyítjuk: mást akarunk és mást is csinálunk Vagyis a jelenlegi helyzetben minden felelős erőnek összefogva kell a múlt örökségét vállalni úgy, hogy ugyanakkor egyértelműen elhatároljuk magunkat a múlt hibáitól. Ez lesz a feladat a Bős-Nagymaros erőmű sorsa feletti döntés során is. Mindnyájan tudjuk: itt már rég nem csupán az erőműről van szó. Bős-Nagymaros egy meghaladásra ítélt modell szimbóluma lett. Teljesen érthetően. A hetvesen évek közepétől ugyanis a politikai vezetés megismételte az ötvenes évek gazdaságpolitikai hibáit. Sok állami nagyberuházás - amelyet a szűk pártvezetés határozott el, illetve szentesített - csődöt mondott. A bős-nagymarosi vízierőmű feletti döntés is ebbe a sorba illeszkedik. Ezt a döntést antidemokratikus módon hozták. Mindenkinek igaza van, aki ezt kifogásolja és velük együtt mondom azt, hogy végérvényesen szakítani kell ezzel a rossz döntési mechanizmussal - hangoztatta a miniszterelnök. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 16:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (24. rész)
|
Hozzátette: - Ezzel az örökséggel is tisztességgel kell megbírkóznunk. A hogyan kérdése viszont máris megosztással fenyegeti a nemzetet. Pedig olyan megoldást kell találnunk, ami nem sodorja politikai válságba az országot, nem veszélyezteti katasztrófával környezetünket, és nem okoz helyrehozhatatlan károkat nemzetközi kapcsolatainkban. Presztizs-szempontok a kormányt végső állásfoglalásának kialakításában nem fogják vezérelni. Mi e kérdésben is tisztességgel és becsülettel kívánunk a következő ülésszakon az Országgyűlés és a nép elé állni. A miniszterelnök ezután arról szólt, hogy milyen szempontok alapján folytatja majd a kormány a központi államigazgatás szervezeti rendszerének korszerűsítését. Rámutatott: az államigazgatásban korábban olyan irányítási formák, eszközök, módszerek intézményesültek, amelyek mára túlélték önmagukat. A kormány csökkenteni kívánja a központi államigazgatási szervek igazgatási célú költségvetését, íly módon ösztönözve, sőt kényszerítve a szervezetek és tevékenységek racionalizálását. Bejelentette: a Minisztertanács napirendjén van az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetésére irányuló javaslat elkészítése. Erről a közeljövőben döntés születik. Ugyanakkor állami egyházpolitika a jövőben is lesz, de azt nem közhatalmi, hanem elsősorban politikai eszközökkel gyakorolják majd. Tartózkodva minden olyan bürokratikus beavatkozástól, amely sérti a különböző egyházak és felekezetek autonómiáját, ellentétes a lelkiismereti szabadság érvényesülésével. Az állam és egyház kapcsolatának a rendszeres párbeszéden, a partneri viszonyon kell alapulnia. Németh Miklós szólt azokról a kritikákról is, amelyek az Állami Ifjúsági és Sporthivatal tevékenységét érték, különösen az utóbbi időben. Elsősorban az ifjúság érdekében tett intézkedéseket, illetve ezek elmaradását sokan kérik számon, de bírálják a sportigazgatást is. - Egyértelműen megállapítható, s nyíltan ki kell mondani, hogy az Állami Ifjúsági és Sporthivatal létrehozása hibás döntés volt - mondotta a kormányfő. - A hivatal nem tudott megfelelni az előzetes várakozásoknak. Ennek megfelelően vizsgáljuk e terület igazgatásának átszervezési lehetőségét is. Az ifjúság sajátos helyzetének figyelembe vétele, a tanuló, a pályakezdő, a családalapító fiatalok körülményeinek javítása, illetve az ezt biztosító intézményrendszer kiépítése nem lehet egy központi állami szerv feladata. A jövő felnőtt generációját jelentő réteg sajátos helyzetére minden területen, valamennyi központi szervnek figyelemmel kell lenni, amikor intézkedéseket dolgoznak ki. Az ifjúság gondjait csak komplex, állami tevékenységgel lehet orvosolni. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 17:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (25. rész)
|
A miniszterelnök felszólalásában kitért a központi gazdaságirányítás szervezeti változtatásának szükségességére is, összhangban a piacgazdaság követelményrendszerével. Ennek első lépéseként a költségvetési és a tervezési reform részleteit ez év végéig kidolgozza a kormány. - Az új öszetételű kormány határozottan és felelősségtudattal kíván szembenézni a helyzettel, s tenni akar a romlási folyamatok megállításáért. Úgy kívánja társadalmunk működőképességét megőrizni, hogy egyidejűleg elinduljunk az új fejlődési pályán - hangoztatta Németh Miklós, majd a következőket mondta: - Nem akarok részese lenni semmiféle egyéni vagy csoportérdektől vezérelt hatalmi harcnak, de áldozata sem Ha ilyen harc uralná el közéletünket, a valódi és tiszta eszközökkel megvívandó politikai küzdelembe önmagukat megcsonkított erők indulhatnának. Ez a nemzet erejét gyengítené, és a felemelkedés esélyét rontaná. Méltatlan pozicióharcokban forgácsolódna szét a nemzet alkotó energiája Meg kell akadályoznunk, hogy az egymásért és a népért tenni tudó erők egymás ellen forduljanak. Ez a nép megérdemli, és joggal követeli a felelős politizálást. Természetesen nemcsak az Országgyűléstől és a neki felelős kormánytól, hanem minden más politikai erőtől is. Ugyanis 1948 óta ez az első kormány, amelynek tettei demokratikus úton, parlamenti keretekben számonkérhetők. Ez rendszeresen meg is történik, mind a Parlamentben, mind a nyilvánosság egyéb fórumain. - Felelősségünk közös. Ezért felhívom Önöket: ne hagyjuk kifolyni kezünk közül a múló időt Ragadjuk meg együtt a történelmi esélyt, és demokratikus keretek között, egymás iránti bizalommal és felelősséggel, a nemzet legjobb erőit magunk köré gyűjtve tegyük meg, amit nemzetünk érdeke megkövetel - fejezte be beszédét a kormányfő. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (33. rész)
|
Huber Jenő (Baranya m. 2.vk.), a Pécsi Dohánygyár műszaki ---------- osztályvezetője felszólalásában úgy ítélte meg, hogy a bizalmatlansági indítvány jogintézményével az országnak ismét lesz a következményeket viselő, a Parlamentnek felelős kormánya. A továbbiakban kifejtette: ő maga nem a kormányzó parlament pártján áll, mert véleménye szerint az ország operatív irányítása a kormány feladatköre. Ezért is szükségesnek ítélte, hogy a Parlament szabjon határt saját beavatkozása mértékének a kormány személyi összetételét illetően. Fontos, hogy a Minisztertanács elnöke maga választhassa meg kormánya tagjait, s tevékenységükért felelősséggel számoljon el a Parlamentnek. Ugyanakkor Huber Jenő megjegyezte: ennek gyakorlati kivitelezése mai jogrendszerünkben - a szükséges jogszabálymódosítások hiányában - még nem megoldható. Ezt bizonyítandó utalt arra, hogy a mostani ülésszakon is egyenként választották meg a kormány új minisztereit, és nem Németh Miklós új összetételű kormányát hagyták jóvá. A képviselő ezek után a bizalmatlansági indítvány törvénytervezetének néhány részletéhez fűzött megjegyzéseket. Mint mondta, a bizalmatlansági indítvány általában kisebbségi indítvány, ezért az alacsonyan meghatározott arányszám, az egyötödös képviselői szavazat mellett foglalt állást. Moldvay István (Szabolcs-Szatmár m. 9.vk.), a nyírlugosi Állami -------------- Gazdaság igazgatója előrebocsátotta, hogy nem jogi oldalról, hanem általános és emberi vonatkozásaiban szeretné véleményezni a törvénytervezetet. A bizalomról, s annak napjainkban többször megmutatkozó hiányáról szólva megállapította: az állampolgárok nem érzékelik, hogy a kormányzati szintű döntések az ő javukat és boldogulásukat szolgálják. A közelmúltban nagy vihart kavart és részben már visszavont vagy módosított kormányzati intézkedéseket említve a képviselő leszögezte: nem lehet bízni egy olyan kormányban, amely világútlevelet ad, majd pár hónappal később egy vámrendelettel korlátozza is azt. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 18:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (34. rész)
|
Meg kellene értetni az államapparátussal - hangsúlyozta a képviselő -, hogy ők a választók bizalmából, s egyúttal értük teljesítenek szolgálatot. Márpedig a nép bizalmát csak emberközpontú, reális politikával lehet megnyerni. Moldvay István végezetül kifejtette: nem ért egyet az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak felemelésével. Úgy vélekedett, hogy napjainkban, amikor több mint félmillió állampolgár él a létminimum alatt, akkor a képviselők nem fogadhatják el e tiszteletdíj-emelést. Ő maga lemondott a díjtételről, s azt felajánlotta az Országgyűlés közelmúltban alakult gyermek- és ifjúságvédelmi csoportja számára. Avar István (Budapest, 17. vk.) színművész, a Madách Szinház ----------- tagja kétperces hozzászólásában nem értett egyet Moldvay István javaslatával, hogy a képviselők költségmegtérítési díját ne emeljék fel. Szerinte e díj emelésére szükség van, hiszen főleg a vidéki képviselőknek már-már ráfizetéssel jár a sok felutazás és szállodai díj. Avar István szerint az nem kiváltság, hogy a képviselők költségmegtérítési díja nem adózik, mert az ilyen díjak más esetben sem adókötelesek. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 18:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Egészségügyi főiskolai tagozat a pártiskola épületében
|
1989. május 11., csütörtök - A politikai intézményrendszer megújulásával és a tanácsi munka korszerűsítésével több megyei és városi intézmény épülete, illetve épületrésze kap új funkciót Zalaegerszegen. Az MSZMP Zala Megyei Bizottsága például az állami oktatás céljaira ajánlotta fel oktatási és képzési központját, amely a pártszékházban működik tovább. A nemrég 27 millió forintos költséggel felújított létesítményt - használati joggal - a megyei tanács vette át. Hasznosítására már elkészült a terv. Eszerint ez év őszétől a helyi számviteli főiskola kollégiumi és tantermi gondjait enyhíti, jövő szeptemberben pedig helyet kap benne a Pécsi Orvostudományi Egyetem 30 - később pedig 60 - fős kihelyezett egészségügyi főiskolai tagozata is. A két érintett minisztériummal már folynak a tárgyalások. További kedvező változás, hogy a megyei tanács szervezetének átalakítása lehetővé teszi a megyei levéltár krónikus elhelyezési gondjainak enyhítését. Az ifjúsági és sportosztály felszabaduló helyiségeiben pedig a nevelési tanácsadót és a munkaerőszolgálati irodát helyezik el. (MTI)
1989. május 10., szerda 21:46
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|