Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés májusi ülésszakának napirendje (1.rész)
1989. május 9., kedd - Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdi munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A törvényhozókat - alkotmányos jogával élve - Szűrös Mátyás, a Ház elnöke hívta össze. A májusi ülésszak előreláthatólag csütörtökön záruló első fordulójának munkanapjai intenzív törvénykezéssel telnek. Az elmúlt hónapok feszített ütemű törvényalkotói tevékenységének szerves részeként számos jogszabály-módosítási indítvány kerül a Parlament elé. A legjelentősebb indítványok között a testületre vár az Alkotmány kiegészítésére vonatkozó tövényjavaslat tárgyalása, illetve ezzel szoros összefüggésben annak a csaknem másfél évtizedes törvénynek a módosítása, amely a kormány tagjainak és az államtitkároknak a felelősségéről szól. E két módosítási tervezettel összhangban megújulnak maguk a Házszabályok is. A jelentőségüknél fogva a napirend élére sorolt jogszabály-változások egy új, jelentős jogintézmény megszületését teszik lehetővé. Az állami élet szabályrendszerébe újonnan beépülő bizalmatlansági indítvány, illetve ennek fordítottja, a bizalmi szavazás már a készülő új alkotmány szellemét tükrözi. Bevezetését a szakemberek a hatalmi ágak megosztására épülő államszervezet fékek és ellensúlyok rendszerének egyik fontos új elemeként értékelik. Az előkészítés során legtöbb vitát éppen az a feszültség éleztette, amely a modern államszervezési elveket tükröző jogintézmény és annak jobbára még változatlan jogi, társadalmi környezete között keletkezik. A tervezet kimunkálására vállalkozó jogi bizottság a problémák ellenére úgy határozott, hogy a módosító indítványokat az Országgyűlés elé terjeszti, mert az új jogintézményre feltétlenül szükség van a Parlament és a kormány kapcsolatának szabályozásában. A bizottság az indítvány több előírásával kapcsolatban a vitákat is tükröző alternatív javaslatot terjeszt a törvényhozók elé. Így például a bizalmatlansági szavazás elrendeléséhez szükséges arányt a megválasztott képviselők számának egynegyedében, illetve egyötödében javasolja megállapítani. Ajánlásaik közé tartozik, hogy a beterjesztett indítványokról öt napon túl, viszont 15 napon belül döntsenek a képviselők, s a bizalmat vesztett kormány utódját legkésőbb 60 nap elteltével válassza meg az Országgyűlés (folyt.köv.) 1989. május 9., kedd 14:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »