|
|
 |
|
 |
Ledőlhetnek egykori ipari bálványok - Horváth Ferenc miniszterjelölt elképzeléseiről nyilatkozik (1. rész)
|
1989. május 8., hétfő - Értékrend-váltásra, piaci újraértékelésre van szükség az iparban és szakítani kell minden korábbi gyakorlattal, amelyek hátráltatták a piaci hatások érvényesülését. Csakis a kompromisszumok nélküli, nagyon következetes ipari struktúraváltás segítheti elő a világpiachoz való felzárkózásunkat, számolva azzal is, hogy a gyors lépésváltás indulatokat vált ki a vállalatoknál és a dolgozóknál. Mindezt Horváth Ferenc ipari államtitkár fejtette ki Szőke Lászlónak, az MTI munkatársának, aki arról érdeklődött: miniszterré való megválasztása esetén milyen programot, esetleg új iparpolitikai koncepciót kíván megvalósítani?
Az elmúlt 15 évben az ipar élén volt a legtöbb személyi
változás, így nem alakulhatott ki pozitív értelemben vett ipari
lobby, sőt tartós iparpolitika sem. Az ipar rendszeresen a támadások
kereszttüzében áll, amikor a gazdaságban újabb és újabb súlyos
gondok merülnek fel. Miként szerezhető vissza az ipar, a
minisztérium és az apparátus iránti bizalom?
- Az iparirányítás sajnos már hosszú ideje csak formálódik,
keresi helyét a gazdaságban. A legtöbb vitát rendszerint a piac
szerepének megítélése és a különféle támogatások leépítése váltja
ki. Még azok, a reformfelfogású ipari vezetők is, akik támogatják a
vállalatok közötti nyílt versenyt, időnként a minisztérium
közbeavatkozását hiányolják a problémák megoldásában. A vállalatok -
bár önállóságukat követelik -, ha bajba jutnak, azonnal segítségért
kiáltanak. Egy-egy válsághelyzetben, mint amilyen legutóbb a közúti
járműgyártók közötti konfliktus volt, a közvélemény is igen
érzékenyen reagál. De említhetünk más példákat is, így a cipőipart
vagy a mezőgazdasági gépgyártást, ahol a belföldi kereslet
erőteljesen mérséklődik, a fogyasztó más áruszerkezetet igényel, a
szocialista export nem növelhető, a gyártó pedig nem képes átállni a
konvertibilis piac igényeinek kielégítésére. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 11:37
|
Vissza »
|
|
Ledőlhetnek egykori ipari bálványok - Horváth Ferenc miniszterjelölt elképzeléseiről nyilatkozik (2. rész)
|
Ilyenkor a vállalatok talponmaradásukhoz állami segítséget
sürgetnek, márpedig ilyenre nincs lehetőség. Ha megkapnák a
vállalatok, amit ilymódon követelnek, az ellentétes hatást váltana
ki törekvéseinkkel szemben, a lépés hátráltatná a piaci hatások
érvényesülését.
Fel tudná vázolni a leendő új iparpolitikát, vagy annak néhány
új elemét?
- Mindenekelőtt olyan kérdésekről szólnék, amelyek alapvetően
befolyásolják egy új iparpolitika megvalósítását. Előszöris,
szerintem ezentúl csak egyetlen értékmérőnk lehet: a piac. Ehhez
viszont mielőbb átfogó tulajdonreformra van szükség, mert láthattuk,
a vállalatok eddigi érdekeltségi rendszere, továbbá az irányított
szabályozás nem bizonyult elegendőnek a megéléshez. Éppen ezért a
magánvállalkozásokat - amelyek főleg a kis- és középvállalatok körét
jelentik - jogi és gazdasági eszközökkel kell serkenteni. Az állami
szektor egy-egy szakmában válhat uralkodóvá, más területeken a
vegyes tulajdonforma a célszerű. Ha mindez létrejön, nagyobb
arányban számíthatunk a lakossági és külföldi tőke levonására is. A
kereskedelmi miniszterrel közösen egy, a magánvállalkozásokról szóló
törvényt készítünk elő, amely minden eddigi korlátot lebont,
lehetővé teszi, hogy bárki egyéni vállalkozásba fogjon, a gazdaság
más szereplőivel azonos versenyfeltételek között, szinte teljes
vállalkozói szabadsággal. Itt jegyezném meg, hogy tapasztalataim
szerint a most folyó demokratizálódás vonzó hatású a külföldi
számára, ugyanakkor a váratlan fordulatokat, kiváltképp a
visszarendeződésre utalókat, nem viseli el a tőkés partner.
- A tulajdonreformnak, a működőtőke bevonásának a kezdeténél
vagyunk. A vállalatok is látják, hogy nincs más út, de a nagyobb
követelményektől megrettennek. Mind többször kapnak teret e
lépésváltás során az indulatok és a demagógia. Pedig a régóta ígért
struktúraváltás csakis az elhatározott lépések kompromisszummentes
következetes megvalósításával érhető el. S ebben a folyamatban,
amely végső soron a piaci megmérettetést is szolgálja, lesznek olyan
vállalatok, amelyek felnőnek az új követelményekhez, s tanúi
lehetünk majd egykori ipari bálványok ledőlésének is. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 11:51
|
Vissza »
|
|
Ledőlhetnek egykori ipari bálványok - Horváth Ferenc miniszterjelölt elképzeléseiről nyilatkozik (3. rész)
|
- Ami az iparpolitikai elképzeléseimet illeti - folytatta
Horváth Ferenc -, úgy gondolom, ha a feltételek adottak lesznek,
létrejöhet az exportorientált, fejlődőképes ipari szerkezet,
mégpedig döntően a feldolgozóiparban, amellyel eddig nemigen
törődtek. Az ipar legnagyobb próbatételének a következő években azt
tartom, hogy az egyes ágazatok végre a környezetbe illően
fejlődjenek. E téren nagyon sok mulasztást kell helyrehoznunk.
- A jövőben eleve csak környezetkímélő beruházásokat
engedélyezünk. A legtöbb gondot ma a hulladékok elhelyezése,
elégetése okozza, s ilyen jellegű technológiák eddig csak nagyon
kevés üzemben kapcsolódtak a termeléshez. Azt is tudomásul kell
venni, hogy ma már senki, így a Világbank sem engedi és nem
finanszírozza a környezetkárosító fejlesztéseket. Szerintem az ipar
iránti bizalomvesztésnek is egyik oka az e téren tapasztalható
sok-sok mulasztás, így azok kiigazítása feltétele lehet a kedvezőbb
légkör megteremtésének. Éppen ezért további, a környezetre káros
hatást gyakorló bányákat nem lehet nyitni, s én személy szerint úgy
vélem, hogy az uránbánya bezárása is indokolt, bár ez talán kevésbé
ilyen jellegű ügy. A hazai bányászatot, energiatermelést, sőt a
kohászatot is a jövőben a piacnak kell alárendelni. Ha valaki
vállalkozik - akár egy külföldi cég is - arra, hogy az érintett
üzemekkel foglalkozzék, s erre pénzt is szán, lesz erre lehetősége,
de az államnak minderre nincs kerete. Egyébként ezeket a
szempontokat is figyelembe véve már folyamatban van
energiapolitikánk felülvizsgálata, s ennek során mindenkivel
mindenfajta nyílt vitát vállalunk. A jövőben például az
erőműtelepítések előkészítésekor párbeszédre törekszünk a
legkülönbözőbb szervezetekkel.
Mi a véleménye Bős-Nagymarosról?
- Az a beruházás egyáltalában nem energetikai indíttatású.
Amikor döntöttek felépítéséről, mai szemmel nézve különösen, nem
gondolták át a következményeket, a döntés nem volt megalapozott.
(folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 11:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ledőlhetnek egykori ipari bálványok - Horváth Ferenc miniszterjelölt elképzeléseiről nyilatkozik (4. rész)
|
Ugyanakkor a leállítás, illetve a továbbépítés mérlegelésénél
számolni kell a beláthatatlan nemzetközi következményekkel is.
Miként ítéli meg a működőtőke bevonásának lehetőségét az ipari
szerkezetátalakításba?
- A külföldiek érdeklődése, tapasztalataim szerint, nő az ilyen
lehetőségek iránt, de a működőtőke bevonásának arányait most nehéz
lenne megbecsülni. Gazdaságilag jó esélyt látok arra, hogy gyárak
részvényeit tőkeerős, fejlett technikával rendelkező nyugati cégek
megvásárolják. Az a bizonyos 50 vállalatot felsoroló ajánlati lista,
amellyel sok nyugati partnerünk már megismerkedett, élénk
visszhangra talált, és annak alapján számos tárgyalás folyamatban
van; jelentős vállalkozási üzletekre készül a Caola, a GANZ
Árammérőgyár, a Magyar Kábel Művek, több üveggyár és kohászati üzem.
Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy az érintett vállalatok
vezetői részéről esetenként ellenállásba ütközik elképzeléseink
valóra váltása; az igazi tulajdonos hiánya nehezíti a folyamatot.
Mindezek a folyamatok nem hoznak egyik napról a másikra eredményt,
így a termelési szerkezet átrendeződése, a konvertibilis export
növelése mellett néhány évig még stagnálni, esetleg csökkenni fog az
ipar teljesítménye.
Végül engedjen meg egy kérdést a minisztériumi apparátusra
vonatkozóan: a tárcánál sokféle, talán tíznél is több szakértői
csoport, tanácsadó testület működik, az iparirányítás eredményei
mégsem kielégítőek. Tervez-e változtatásokat a minisztériumi
szervezetben?
- Amennyiben miniszterré választanak, megfelelő arányokra
törekszem a vezetésben; vagyis a műszaki-gazdasági és a vállalati
gondolkodás ötvözését szeretném megvalósítani az iparirányításban.
Sok jó szakember hagyta el az utóbbi időszakban a minisztériumot,
jórészt anyagi okok miatt. Ezt a folyamatot szeretném megállítani, a
legjobbakat visszacsalogatni. Az egész apparátust - természetesen
jobb anyagi elismerés mellett - hatékonyabb, felkészültebb,
ugyanakkor létszámában a mainál kisebb gárdával szándékozom
kiépíteni. S ami a szakértői csoportokat illeti - beleértve az
Iparpolitikai Tanácsot is -, tevékenységük kialakult gyakorlata nem
váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 12:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ledőlhetnek egykori ipari bálványok - Horváth Ferenc miniszterjelölt elképzeléseiről nyilatkozik (5. rész)
|
Szakmai hozzáértésükre azonban szükség van, de csakis úgy, hogy e
csoportok munkája szervesen integrálódjon a minisztérium
tevékenységébe, mégpedig olymódon, hogy a műszaki és a gazdasági
felfogás különválása megszűnjön. S még egyet: a tájékoztatásban is
szorgalmazom a nyitottságot. Az iparvezetés csak akkor élvezhet
bizalmat a társadalom részéről, ha felkészült, és minden gondot s
természetesen eredményt is elétár. Nem lehet az az érdekünk, hogy
csak akkor s rendszerint kapkodva reagáljunk valamire, ha az már más
úton-módon kipattant. (MTI)
1989. május 8., hétfő 12:07
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|