Rendszerváltás és az MTI

	Válasz a hallgatóknak
SZER --------------------- München, 1989. május 06. (Láng Júlia) Hallgatók fóruma Mielőtt folytatjuk a múlt héten elkezdett sorozatot, - a hallgatók érdeklődésének megfelelően Kéry tamás teszi fel a kérdéseket a bős-nagymarosi építkezésről Lipták Bélának, a Yale Egyetem professzorának, - helyesbítenem kell a Magyar Környzetvédelmi Alap Budapesten terjedő röplapját. Tehát ez a sorozat nem szerdán, hanem szombat-vasárnaponként a Hallgatók fóruma keretében hallható. A röplapon megadott telefonszám is téves. Akit a sorozat hangszalagja vagy kézirata érdekel, az üzenetrögzítőnk telefonszámán közölje kérését. A telefonszámokat a műsor végén megadjuk. A mikrofonnál Kéry Tamás. Lipták Bélával, a Magyar Környezetvédelmi Alap elnökével beszélgetünk, ebben a hetente azonos időben folytatandó sorozatban. Mondanál valamit szomszédaink érdekeiről és a velük aláírt szerződésekről? - Kezdjük talán a csehszlovákiával 1977 szeptember 16-án Kádár János és Husak Gustav által elfogadott és miniszterelnökeik által aláírt, majd 1983-ban módosított szerződéssel. Ez kimondja, hogy a két ország azonos arányban osztozkodik az építkezés költségein, majd később a termelt áramon is, ugyan a Bősön termelt áram a csehszlovák áramelosztó rendszerbe, cseh felügyelet alá kerül. Mivel a szerződés a végzett munka arányában szabja meg az áram elosztását, így ha Nagyamaros nem épül meg, úgy az 50-50 százalékos áramelosztást meg kell majd változtatni 40-60 vagy 35-65 arányra. Csehszlovákia kormánya több okból szorgalmazza a vízlépcső megépülését. Ezek közül a Pozsony alatti kikötő létrehozása és az áramtermelés növelése Csehszlovákiának valódi érdekei. Sajnos Husak más okokból is erőszakolta a vízlépcső megépülését. Ilyen a Duna 30 km-es szakaszának megszerzése. Ez a területfoglalási precedens ugyanúgy jóváhagyás nélküli határmódosítást jelent, mint a Dunakiliti tavat szétválasztó új határ létrehozása. A Dunakilitinél létrehozandó mesterséges tó pedig valójában azért szükséges, hogy később megépíthessék a Dunát a Balti-tengerrel összekötő, Duna-Morva-Elba-Odera csatornát. Végül el kell ítélnünk azt a tervet is, hogy a termelt áramra ipart és az iparra szlovák munkásságot telepítenének erre a magyarok lakta mezőgazdasági területre. (folyt.) 1989. május 6., szombat
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »