|
|
|
|
Képviselői vita a Parlamentben - (1. rész) kulturális bizottság
|
1989. május 2., kedd - A m-velődési tárca vezetésére jelölt Glatz Ferenc történésszel ismerkedtek meg az Országgyűlés kulturális bizottságának tagjai kedden a Parlamentben megtartott soronkívüli ülésükön.
A testület tagjait Németh Miklós miniszterelnök tájékoztatta a kormányban tervezett - korábban már ismertté vált - személyi változásokról. Kifejezte meggyőződését, hogy az új összetételben egységesebb lesz a Minisztertanács munkája, jobban előtérbe kerül a szakértelem, erősödik a csapatmunka. Glatz Ferencnek, az MTA Történettudományi Intézete igazgatójának, a Historia című folyóirat felelős szerkesztőjének eddigi munkásságát ismertetve, emlékeztetett arra, hogy a történész nemzetközileg is elismert tudományos és kutató munkássága mellett több mint 25 éve az ELTE-n és más egyetemeken oktatóként tevékenykedik. Kiemelte a miniszterjelölt dinamikusságát, határozottságát, valamint azt, hogy gazdag oktatói-nevelői tapasztalattal rendelkezik, s mint ilyen, az oktatási rendszer gyökeres reformjának, az intézményi önállóságnak és autonómiának a híve. Glatz Ferenc hangsúlyozta: bár kormányprogram nélkül a jelöltnek sem lehet tárcaprogramja, mégis fontosnak tartja, hogy néhány gondolatát, nézetét a képviselőknek előzetesen is elmondhatja. Meggyőződése szerint ugyanis a politikai mechanizmus szerves kérdése, hogy a politikusok, vezetők mennyire képesek véleményeiket ütköztetni a szélesebb nyilvánossággal, s a szűkebb területen dolgozó, más-más álláspontot képviselő szakemberekkel. A miniszterjelölt egyik kiemelt feladatként beszélt a kultúrpolitikai intézményrendszer átalakításának szükségességéről, mivel az - véleménye szerint - sok tekintetben még a sztálinista alapelveken nyugvó, 1949-ben bevezett struktúrát rögzíti. Ebből fakad egyebek között az is, hogy az oktatást illetően a politikai gondolkodásban a maradékelv uralkodik. Ugyancsak ebből ered, hogy a kultúrpolitika az állami mecenatura ,,ellenében,, a kultúrában, a művészetben erős ellenőrzési jogokat kíván érvényesíteni. Éppen ezért szervezeti vonatkozásban is végig kell gondolni az egyes művészeti ágak ellenőrzésének feloldását, s az oktatási rendszer olyan alapvető reformját, amellyel megállítható a magyar munkaerő, szakember gárda színvonalának folyamatos hanyatlása. (folyt.köv.)
1989. május 2., kedd 15:55
|
Vissza »
|
|
Képviselői vita a Parlamentben - (2. rész) kulturális bizottság
|
Glatz Ferenc fontosnak ítélte a kulturális külkapcsolatok erősítését: olyan új kulturális-külpolitika intézményi megszervezését, illetve káderutánpótlásának biztosítását, amely jobban bekapcsolja hazánkat az európai, illetve a világkultúrába. Különösképpen szükséges ez azért is - mondotta - mert az 1992-ben megvalósítandó egységes európai piac nemcsak közös gazdasági, hanem kulturális intézményeket is létre fog hozni, illetve működtetni. Egy másik gondolatkört érintve Glatz Ferenc hangsúlyozta: mivel az egyház, mint intézmények együttese szorosan kötődik a magyar kultúra egészéhez, elképzelhetőnek tartja, hogy az egyház ügye visszakerüljön a kulturális tárcához. Ez utóbbival összefüggésben Németh Miklós emlékeztetett rá, hogy mind az egyház-, mind az ifjúságpolitikát összkormányzati feladatként kívánják kezelni, és ennek megfelelően készül javaslat e két területre az átalakítandó intézményrendszerben. Az elhangzottak alapján a kulturális bizottság tagjai - miként a képviselők hozzászólásaiból kiderül - támogatták a kormányfőnek az új miniszter személyére tett javaslatát. Bokor László (Budapest) üdvözölte, hogy Glatz Ferenc a kultúráról, oktatásról, tudományról, mint szerves egységről beszélt, s javasolta, hogy megválasztása esetén vizsgálja felül a művelődési tárca költségvetésében az oktatásra, illetve kultúrára fordított 80-20 százalékos arányt. Tóth János, a bizottság titkára arra kérte a jövendő minisztert, hogy állítsa munkájának előterébe mind a tudományos-műszaki értelmiség, mind a tehetséggondozás kérdését, Garbacz Katalin (Fejér m.) pedig arra kérte, hogy fordítson figyelmet a pedagógusok munkájának megnyugtató anyagi elismerésére. Zsigmond Attila (Budapest) Glatz Ferencnek azt véleményét üdvözölte, miszerint a ,,beleszólásos,, irányítás helyett a tehetségek mecénálása a fontos, Kállai Ferenc (országos lista) pedig annak a reményének adott hangot, hogy az új miniszter rokonszenves koncepcióját az átmeneti, zűrzavaroktól sem mentes időszakban is érvényesíteni tudja majd. A kulturális bizottság vitájában felszólalt még Benjámin Judit (Budapest) - aki azt javasolta, hogy a bizottság tartózkodjon a határozott véleménynyilvánítástól -, valamint Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Árvai Lászlóné (Heves megye) és Bánáti Lászlóné (Pest megye). (folyt.köv.)
1989. május 2., kedd 16:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Képviselői vita a Parlamentben (3. rész) - Együttes ülés
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sport-, valamint kulturális bizottsága - hosszas vita, s végül is kétszeri szavazás után - úgy döntött, hogy nem kezdeményezi a parlament legközelebbi ülésre javasolt, az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatait összegző beszámoló levételét a napirendről. Az együttes ülés résztvevői annak ellenére határoztak így - 10 szavazattal 8 ellenében -, hogy a felszólaló képviselők többsége kidolgozatlannak tartotta az ÁISH által készített, a kormány véleményét tükröző beszámolót. Annak fejében döntöttek így, hogy a beszámoló egy, az ifjúsági és sportbizottság előtt korábban ismertetett helyzetfeltáró anyaggal egészüljön ki. A két testület állást foglalt amellett, hogy az országgyűlés két fordulóban tárgyaljon a fiatalság helyzetéről, s a kormányprogramba épüljenek be az ifjúság helyzetének javítására szorgalmazott legfontosabb feladatok. Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke vitaindítójában előrebocsátotta, hogy a kormány előterjesztéseként kerül a Parlament elé a beszámoló. Szerinte az nem vállalkozhat arra, hogy a kormány ifjúságpolitikájáról komplex módon számoljon el, hiszen nem ez a kormány felelős a kialakult helyzetért. Az államtitkár szerint a kormány kész válasza azért nem olvasható ki a beszámolóból, mert a kormányprogram júniusra készül el, s abból előzetesen nem ragadhatók ki az ifjúság helyzetének javítására vonatkozó elképzelések. Mint utóbb kiderült, erre azért sem vállalkozhatott volna Deák Gábor, mert nincs tudomása arról, hogy mi szerepel a készülő kormányprogramban. Hangoztatta, hogy a kormány ismeri az ifjúság gondjait, s kifejezte meggyőződését, hogy a készülő kormányprogramban a gondok orvoslására teendő intézkedések méltó helyet kapnak. Az ifjúsági törvény védelmében elmondta, hogy szerinte az állam ifjúságpolitikájának lényegét legátfogóbban mindmáig e törvény fogalmazza meg. Ugyanakkor - mutatott rá - a társadalomban, a gazdaságban végbemenő gyors átalakulás alapvetően megváltoztatta azokat a körülményeket, amelyekre építve a törvényt az országgyűlés 1971-ben megalkotta. Az államtitkár hangoztatta: a kormányzat felismerte, hogy önáll, komplexebb ifjúságpolitikára van szükség. Ezzel kapcsolatban kiemelte: az ifjúságot a reformprogram mellé állítani csak akkor sikerülhet, ha gondjain enyhítenek. (folyt.köv.)
1989. május 2., kedd 18:40
|
Vissza »
|
|
Képviselői vita a Parlamentben (4. rész) - Együttes ülés
|
Az ÁISH-t érintő kritikákat jogosnak tartotta, ezt azonban azzal hozta összefüggésbe, hogy a hivatalt annak idején minden plusz költségvetési támogatás nélkül hívták életre. A hivatal kompromisszumként született, hiszen az MSZMP Központi Bizottságának fiatalabb tagjai ifjúsági minisztérium létrehozását szorgalmazták, de e javaslatukkal alulmaradtak. E kormányhivatal villámhárítóként működik, céltáblává vált, gyakran más tárcák felelősségét fedik vele el. Az államtitkár szerint már a kormányzati munka szervezeti korszerűsítését megelőzően dönteni kellene az ÁISH sorsáról. Szerinte az újonnan felállítandó szervezetet döntési jogkörrel, de legalább is szavazati jogokkal kell felruházni, hogy ne kerülhessen abba a helyzetbe, mint a jelenlegi hivatal, mert véleményének sorsa most sokszor attól függ, hogy az adott tárca egyetértésével talákozik-e. A vitában felszólaló Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) annak a véleményének adott hangot, hogy az Országgyűlés ne csupán a törvény végrehajtásának tapasztalatairól, hanem az ifjúság helyzetéről, létének javításáról is tárgyaljon. Nagy Endréné (Heves megye) a képviselők felelősségére utalva hangoztatta: az Országgyűlésnek ki kell kényszerítenie, hogy végre történjék valami az ifjúság ügyében. Szerinte külön ifjúsági politikára nincs szükség, ha a kormány úrrá tud lenni a feszültségeken. Vörösné Csuka Mária (Komárom megye) javasolta, hogy a társadalompolitikával foglalkozó államminiszter hozzon létre ideiglenes tárcaközi munkabizottságot, vagy nevezzenek ki kormánybiztost arra az átmeneti időre, amíg az új szervezeti keretek kialakulnak. Az ÁISH felelősségét abban látta, hogy nem mondott le feladatairól, amikor látta, hogy azok megvalósítására nincsenek eszközei. Ezzel azt az illúziót keltette, hogy a kormány képes a gondok orvoslására. Kovács László (Pest megye) arra emlékeztetett, hogy a Parlament 1983 óta mindig kitért e téma tárgyalása elől. Talán ez is közrejátszott abban, hogy ide jutott az ifjúság ügye. Pálfi Dénes (Zala megye) véleménye szerint az elmúlt évtized kormányainak politikája elodázta az ifjúság helyzetének rendezését. A kormánynak kötelességeit kell teljesítenie, nem pedig a népet jóindulatáról biztosítania. Horn Péter, a kulturális bizottság elnöke arra figyelmeztetett, hogy a beszámoló hiányosságai miatt a parlamenti vita parttalanná válhat. Ez többet ártana, mint használna az ügynek. (folyt.köv.)
1989. május 2., kedd 18:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Képviselői vita a Parlamentben (5. rész) - Együttes ülés
|
A képviselők szerették volna, ha az ülésre meghívott ifjúsági szervezetek képviselői is elmondják véleményüket, erre azonban csak a Demisz alelnöke, Gyurcsány Ferenc vállalkozott. Hangoztatta, hogy az ifjúságot a maga nyomorúságos léthelyzete foglalkoztatja, rossz a közérzete, elvesztette értékeit, követésre méltó példáit. Rámutatott: az az érv nem állja meg a helyét, hogy nem volt honnan átcsoportosítani pénzt az ifjúság számára. Hiszen volt forrás a veszteséges vállalatok támogatására, a bős-nagymarosi vízerőmű munkálataira, s az Adria kőolajvezetékre is. Leszögezte, hogy az ifjúság a téma napirendről való levételét kudarcként élné meg. Megtárgyalása egyébként alkalmat adhat a véleményalkotásra az új lakáspolitikai koncepcióval kapcsolatban, illetve egy átfogó, komplex foglalkoztatáspolitikai koncepció szorgalmazására. Az együttes ülést megelőzően az ifjúsági és sportbizottság tagjai tájékoztatót hallgattak meg az Országos Társadalombiztosítási Tanácsról készülő törvényjavaslatról. A bizottság az előterjesztést alkalmasnak ítélte a további társadalmi vitára. (MTI)
1989. május 2., kedd 18:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|