|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)
|
A kormány ülésén vita jobbára csak arról folyt, hogy a vállalati
tanácsok és a közgyűlés által irányított vállalatoknál mennyire
legyen önkéntes az átalakulás, s milyen mértékben avatkozhassanak be
az állami szervek. A miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban
leszögezte: átalakulási, és nem átalakítási törvényről van szó; nem
kényszerből, hanem a gazdaság önmozgásának szükségletei szerint kell
azt végrehajtani, mindenekelőtt magukra a vállalatokra bízva az
ezzel kapcsolatos döntést.
Az átalakulás menetének egyik ,,érzékeny,, pontja a
vagyonértékelés, mert ez hazánkban a nem tisztán piaci viszonyok
miatt nem megoldott, s gondok forrása, hogy az állami vagyonkezelő
szervezet sem alakult még ki. Ez felvetette azt a kérdést is:
elhalasszák-e emiatt az átalakulási törvény bevezetését. A gazdasági
érdekképviseletek úgy foglalnak állást, hogy emiatt ne késlekedjék a
törvényalkotás, mert a ,,technikai,, szabályozás a mai zűrzavaros
állapotokhoz képest előrelépést jelent a piacgazdaság felé. Mivel az
állami vagyonkezelés szervezete még nem alakult ki, s még várat
magára a tulajdonosi reform, egyfajta technikai szükségmegoldásnak
is tekinthető a tervezet. Erre az átmeneti jellegre utalva az került
be a törvénytervezetbe, hogy amíg nincs állami vagyonkezelő
szervezet, az alapító, illetve a Minisztertanács által kijelölt
szervezet jogosult a vagyonkezelő jogokat gyakorolni. Sárközy Tamás
utalt arra: a tervezetbe garanciákat építettek be a nemzeti vagyon
védelmére, megakadályozandó, hogy azt esetleg jóval érték alatt
árusítsák ki külföldieknek.
Várhatóan bírálatokat kap majd a kormány a törvénycsomag
parlamenti vitájában, amiért csak módosításokat hajtanak végre a
kapcsolódó törvényeken, s nem törekednek átfogó változtatásra. A
miniszterhelyettes véleménye szerint a jogszabályok átfogó
felülvizsgálatát meg kell előznie a tulajdonviszonyok rendezésének,
amiben az alkotmánynak kell állást foglalnia. Egyelőre tehát a
módosításokkal kell beérni. A jogállamiság felé tett jelentős
lépésként értékelte Sárközy Tamás, hogy az állami vállalatok és a
szövetkezetek törvényességi felügyeletét az állami szervektől a
cégbírósághoz javasolják áthelyezni. Hasonlóan jelentős lépés, hogy
a tervezet szakít a szövetkezet oszthatatlanságának eddigi
dogmájával. Kimondja: a szövetkezeti vagyont a tagok között részben
meg kell osztani, értékpapírok útján. Ipari és mezőgazdasági
szövetkezeteknél egyaránt 50 százalékban maximálja ezt a törvény.
Kisszövetkezetek esetében azonban semmilyen korlát nincs.
(folyt.köv.)
1989. április 27., csütörtök 19:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|