|
|
 |
|
 |
Nyers Rezső a magyar reformokról - Folytatódott a Magyar- Szovjet Közgazdasági Bizottság Tanácskozása (1. rész)
|
1989. április 25., kedd - A szocialista gazdasági integráció mechanizmusának reformjával, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok lehetőségeivel, továbbá a gazdasági és politikai reformok kölcsönhatásával foglalkozott keddi tanácskozásán a Magyar-Szovjet Közgazdasági Bizottság. Ez utóbbi kérdésről mindenekelőtt a magyarországi gyakorlatról és tapasztalatokról Nyers Rezső államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tartott előadást.
Az államminiszter szerint a magyarországi gazdasági és politikai
reformban három fő kérdésre kell összpontosítani; a politikai
stabilizócióra, s ezzel összefüggésben az intézményrendszer
átalakítására, a pénzügyi stabilizáció megteremtésére, valamint az
új szocialista gazdasági rendszer kialakítására. Részletesen
elemezte, hogy az utóbbi években milyen út vezetett a mostani
kedvezőtlen helyzet kialakulásához, és miért éppen a fenti célok
várnak mielőbbi megoldásra. Elmondta, hogy a korábbi időszakot, mely
Kádár János nevéhez kötődik az óvatos reformok jellemezték, s
1986-87-ben e politika folytatása került szembe egy új modell felé
mutató másik koncepcióval: az új reformfolyamatok erőteljes
beindításával, a gazdasági és a politikai reformok
összekapcsolódásával. A korábbi politika a piaci hatásokkal kevésbé
számolt a gazdasági életben, - az állami költségvetésben és a
fizetési mérlegben keletkezett feszültségeket a bankrendszer
megváltoztatásával és a fogyasztás korlátozásával vélte megoldani. A
párt és a szakszervezeti mozgalom, s a teljes intézményi rendszer
monolit egységét hirdetve a vezetés arra gondolt: ily módon
fenntartható a közmegegyezés, ami 1986-ig meg is valósult. Ám
elmaradt a felkészülés a következő reformszakaszra. És 1987-88-ban
mind a gazdaságban, mind a politikai életben válságos időszak
következett. A konvertibilis kivitel, amely fontos helyen szerepelt
a tervekben, 1980-1987 között lényegében nem bővült. Felborult a
költségvetési egyensúly, ami ránehezedett a gazdaságra, és 1988
elejére megérlelődött a bizalmi válság, mivel az
életszínvonal-emelkedés helyett -csökkenés következett be.
(folyt.köv.)
1989. április 25., kedd 19:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers Rezső a magyar reformokról - Folytatódott a Magyar- Szovjet Közgazdasági Bizottság Tanácskozása (2. rész)
|
Ily módon meglazult a társadalmi közmegegyezés. A tavalyi májusi
fordulat helyes irányt adott mind a gazdaságban, mind a politikai
életben, a gazdasági reformkoncepció is világos, határozott
törekvéseket mutatott. Ugyanakkor viszont a politikai reformra nem
volt megalapozott elképzelés, s időközben a belpolitikai események
kezdték radikális irányban túlhaladni a pártértekezlet határozatait.
Közéletünket erőteljesen foglalkoztatta az 1956-os események és az
azt követő konszolidációs időszak megítélése, valamint a romániai
magyarság helyzete. A gazdasági reformfolyamatok két tűz közé
kerültek, az egyik oldalon pénzügyi kényszerintézkedések
akadályozzák a reform előrehaladását, a másikon pedig olyan
követelések fogalmazódnak meg - főleg a szociálpolitikát és az
életszínvonalat illetően -, amelyeket nem lehet kielégíteni.
A kiút - Nyers Rezső szerint - egy hároméves tervben
kőrvonalazódhat. Az út, a gazdasági reform erősödésével, a gazdaság
minőségi fejlődéséhez, az élénküléshez vezethet. Ez idő alatt
kiépülhet a piacgazdaság és annak intézményrendszere, amely a
gazdaság egészére nyomást gyakorolva, a gazdasági egyensúlyt
adminisztratív szabályozás nélkül valósítja meg. A gazdaság
élénkítését a konvertibilis egyensúly elérése, a fizetési mérleg
javulása, a dinamikus export és a versenyfejlődést biztosító import
jelenti.
a KGST mechanizmusának reformja azért is elengedhetetlen, mert a
jelenlegi elosztásos gyakorlat, az áttekinthetetlen pénzügyi
kapcsolati rendszer továbbiakban nem jelent iránytűt a magyar
vállalkozóknak. (folyt.köv.)
1989. április 25., kedd 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers Rezső a magyar reformokról - Folytatódott a Magyar- Szovjet Közgazdasági Bizottság Tanácskozása (3. rész)
|
Nyers Rezső ezután részletesen szólt a tulajdoni reformban
tervezett lépésekről. Ma nem ítélhető meg pontosan, hogy mekkora
részarányt fog képviselni gazdaságunkban a köz-, illetve a
magántulajdon. Az előadó helytelenítette, hogy számos vállalatnál
tartózkodást tanúsítanak az új tulajdonformákkal kapcsolatosan,
különösen akkor, ha az nem elsősorban a működő tőke bevonását
indikálják, hanem csak a belső szervezet átalakítását hozzák
magukkal. Kérdés az is: mi legyen a vállalati tanácsokkal. Nemrégen
alakultak meg, sok helyütt kampányszerűen, s általában nincs
szerepük a tőke-hatékonyság növelésében.
Napjaink hazai gazdaságát jellemzi - mondotta -, hogy az
visszhangzik a pénzügyi, banki diktatúrát illető vádaktól. A
vállalatok szembeszállnak a költségvetési elvonásokkal, fellépnek a
hitelezési gyakorlat ellen, miközben - a kialakult piaci helyzetben
- szinte kizárólag áremeléssel növelik nyereségüket. A továbbiakban
megállapította: hazánkban az infláció évente 15-16 százalékos, s ma
kézben tartható. Jórészt államilag gerjesztett inflációról van szó,
ám már jelentkeznek a spontán infláció jelei is. A gazdasági vezetés
keresi a megfelelő antiinflációs politika kialakításának
lehetőségét.
Végül szólt az alakuló új pártoknak a gazdasági életre gyakorolt
hatásáról. Jelenlétük - mondotta - ma még nem meghatározó, bár olyan
kérdésekben, mint Bős-Nagymaros, vagy az atomhulladék-temető
létesítése, erőteljesen fejtik ki álláspontjukat. Nem vitás, ezek a
kérdések a politikai vezetést is megosztották. Szerinte ma a
különböző pártok gazdasági programjai gyökeresen nem térnek el
egymástól, legfeljebb rövid távon különböznek az elképzelések, s
mindez segítheti a koalíció létrejöttét. (folyt.köv.)
1989. április 25., kedd 19:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers Rezső a magyar reformokról - Folytatódott a Magyar- Szovjet Közgazdasági Bizottság Tanácskozása (4. rész)
|
Az előadóst követően a tanácskozás szovjet résztvevői kérdéseket
tettek fel Nyers Rezsőnek, aki válaszában elmondta: a piacgazdasági
koncepciót, a többpártrendszerre való áttérést, a tulajdonreformra
vonatkozó főbb elképzeléseket az MSZMP vezető testületei elfogadták,
ám a részletkérdéseket még nem. Jónéhány konkrét kérdés is még
tisztázatlan, azokról eddig csak előzetes viták voltak. Döntés
született arról, hogy szükség van a hároméves terv kialakítására, de
magáról a tervről egyelőre még nem tárgyaltak. Azt is kifejtette,
hogy közmegegyezés főleg politikai kérdésekben érhető el - például
az alkotmányozásban, a politikai rendszer kérdésében, a külpolitika
alakításában -, ám gazdasági, szociálpolitikai téren ez már
nehezebben képzelhető el. Alakul a közmegegyezés a hatalom és azok
között, akik az ország semlegességét vetették fel, kissé
átgondolatlanul - jegyezte meg az államminiszter. Ezt ugyanis az
alternatív szervezetek jórésze már csak egy meghatározatlan jövőben
képzeli el. Abban viszont megegyeznek az álláspontok, hogy a Varsói
Szerződésben a nemzeti érdekeket kell képviselnünk, és önálló
külpolitika folytatására van szükségünk. Nem alakult ki egység a
szocializmus elfogadásának kérdésében, de a demokratikusnak
deklarált szocializmus mögé valószínűleg felsorakozik a többség, s
konszenzus van a kétpiacos külgazdasági kapcsolatok építésében -
mondta befejezésül.
x x x
Nyers Rezső a tanácskozás szünetében az MTI munkatársának
néhány, mostanában sokakat foglakoztató kérdésére válaszolt.
- A KGST szervezetében lehetséges reformokat végrehajtani, de
erre jelenleg csak korlátozott esély van. Rövid időn belül nem
alakítható ki a KGST-együttműködés átfogó reformja - mondotta. A
magyar-szovjet együttműködésben újszerű módszerek alkalmazásával -
ezáltal a kapcsolatok bővítésével - lehet kitörni az együttműködés
eddigi merev, adminisztratív rendszeréből. Amikor a Szovjetunióval
kialakított kétoldalú együttműködésben keressük a kivezető utat,
tudnunk kell, hogy a szovjet partner rendkívül széles körű
kapcsolatokat tart fenn a tőkés világgal. A Szovjetunió képes piaci
módon is kereskedni, s Magyarország e tekintetben hasonló helyzetben
van. Véleményem szerint a kétoldalu kereskedelmet át lehet terelni a
tőkés kapcsolatrendszerbe; ez a kérdés elvi lényege. Arról, hogy
ebből mikor lesz valóság, elmondotta: az előkészítő tárgyalások
partnereinkkel megkezdődtek. Az, hogy a szovjet fél kinyilvánította:
megértik gondjainkat és törekvéseinket, már tárgyalási pozíciót
jelent. (folyt.köv.)
1989. április 25., kedd 19:41
|
Vissza »
|
|
Nyers Rezső a magyar reformokról - Folytatódott a Magyar- Szovjet Közgazdasági Bizottság Tanácskozása (5. rész)
|
A konvertibilis elszámolásra való esetleges áttéréssel kapcsolatban
kifejtette, hogy ez az elképzelés csak az egyik változata a
lehetséges megoldásoknak, s erről is folynak tárgyalások.
Nyers Rezső a közvéleményt az utóbbi napokban foglalkoztató, a
gazdasági szükségállapotra vonatkozó - sajtónyilvánosságot is
kapott - kérdésre válaszolva elmondta:
- Mindenekelőtt meg kellene határozni, mit is értünk gazdasági
szükségállapot alatt. Azt, hogy nálunk gazdasági szükséghelyzet van,
elfogadom, mert valóban ilyen helyzetben vagyunk. A szükségállapot
és a szükséghelyzet más-más kifejezés, az előbbi állami
rendelkezések összességét jelenti, de ilyen intézkedés nincs
kidolgozás alatt. Az említett kifejezés - tudomásom szerint - egy
kötetlen beszélgetés során vetődött fel, a kérdéssel komolyan nem
foglalkozott a politikai vezetés. (MTI)
1989. április 25., kedd 19:48
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|