Rendszerváltás és az MTI

	Nyers Rezső a magyar reformokról - Folytatódott a Magyar- Szovjet Közgazdasági Bizottság Tanácskozása (1. rész)
1989. április 25., kedd - A szocialista gazdasági integráció mechanizmusának reformjával, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok lehetőségeivel, továbbá a gazdasági és politikai reformok kölcsönhatásával foglalkozott keddi tanácskozásán a Magyar-Szovjet Közgazdasági Bizottság. Ez utóbbi kérdésről mindenekelőtt a magyarországi gyakorlatról és tapasztalatokról Nyers Rezső államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tartott előadást. Az államminiszter szerint a magyarországi gazdasági és politikai reformban három fő kérdésre kell összpontosítani; a politikai stabilizócióra, s ezzel összefüggésben az intézményrendszer átalakítására, a pénzügyi stabilizáció megteremtésére, valamint az új szocialista gazdasági rendszer kialakítására. Részletesen elemezte, hogy az utóbbi években milyen út vezetett a mostani kedvezőtlen helyzet kialakulásához, és miért éppen a fenti célok várnak mielőbbi megoldásra. Elmondta, hogy a korábbi időszakot, mely Kádár János nevéhez kötődik az óvatos reformok jellemezték, s 1986-87-ben e politika folytatása került szembe egy új modell felé mutató másik koncepcióval: az új reformfolyamatok erőteljes beindításával, a gazdasági és a politikai reformok összekapcsolódásával. A korábbi politika a piaci hatásokkal kevésbé számolt a gazdasági életben, - az állami költségvetésben és a fizetési mérlegben keletkezett feszültségeket a bankrendszer megváltoztatásával és a fogyasztás korlátozásával vélte megoldani. A párt és a szakszervezeti mozgalom, s a teljes intézményi rendszer monolit egységét hirdetve a vezetés arra gondolt: ily módon fenntartható a közmegegyezés, ami 1986-ig meg is valósult. Ám elmaradt a felkészülés a következő reformszakaszra. És 1987-88-ban mind a gazdaságban, mind a politikai életben válságos időszak következett. A konvertibilis kivitel, amely fontos helyen szerepelt a tervekben, 1980-1987 között lényegében nem bővült. Felborult a költségvetési egyensúly, ami ránehezedett a gazdaságra, és 1988 elejére megérlelődött a bizalmi válság, mivel az életszínvonal-emelkedés helyett -csökkenés következett be. (folyt.köv.) 1989. április 25., kedd 19:05
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »