|
|
|
|
Bogomolov - KGST - El Pais (2)
|
Emlékeztetett arra, hogy a KGST és az EGK hivatalos kapcsolatfelvétele a korábbiaknál jóval tágabb kereskedelmi lehetőségeket nyit és megfelel a közös európai ház gondolatának. Ugyanakkor aggasztóak azok a tervek, amelyek a Európai Közösség egységes belső piacának létrehozására irányulnak, mivel ezt a világ többi része elől különböző vám- és tarifakorlátozások fogják védeni. Ez korlátozhatja a szovjet exportlehetőségeket és gátját szabhatja az európai együttműködés fejlődésének - mondta Bogomolov. - Nem lenne helyes, ha a Szovjetunió - amelynek adósságállománya 1988 végén elérte a 25 milliárd dollárt - újabb hitelekhez folyamodna. Mint mondta, a szovjet eladósodás folyamata 1986 végétől gyorsult fel igen jelentősen. Az akadémikus a hitelek helyett sokkal inkább a vegyes vállalatok létrehozásának és (a szovjet-finn határon, a Fekete-tenger mentén, a Baltikumban és a Távol-Keleten) létrehozandó különleges gazdasági övezeteken belüli külföldi beruházások híve. Úgy vélekedett, hogy mindez egy-két éven belül létre is jöhetne. A szovjet tudós nagyon veszélyes jelenségnek nevezte a szovjet költségvetés hiányát. Mint mondta, a százmilliárd rubelre rúgó hiány a bruttó nemzeti termék 11 százalékával egyenértékű. Kevés országnak van ekkora költségvetési hiánya - emlékeztetett rá -. Az Egyesült Államoké például csak a bruttó nemzeti termék 3-4 százalékát teszi ki. Kijelentette: teljes kudarc fenyegeti az egész gazdasági reformot, ha nem sikerül megoldani az évi 5-7 százalékos infláció kérdését és nem kerül sor a pénzügyi helyzet rendezésére. Az SZKP KB mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó plénumának előestéjén Bogomolov úgy gondolta, hogy Magyarország, ahol a parasztságot mentesítették az ötvenes években kötelezővé tett beszolgáltatás alól, jó modellként szolgálhat a szovjet mezőgazdaság számára. A magántulajdon, amely annyira nyugtalanítja a konzervatívokat, teljességgel megengedhető, és a mezőgazdaságban a többi tulajdonformával egyenlő jogokat kell élveznie - mondta az akadémikus. A korlátozott szuverenitásról szóló doktrína (amellyel a Varsói Szerződéshez tartozó országokbeli fegyveres beavatkozást igazolták) immár a múltté - állította Bogomolov. ,,Ha megtörténik az, hogy Magyarország semlegesnek nyilvánítja magát, amint azt néhány magyar politikus kéri, ez nem fenyegetné a Szovjetunió biztonságát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez lenne a legjobb döntés Magyarország számára. Azt mondják, hogy én Magyarország semlegességét szorgalmazom. Ez nem így van. Sokkal valószínűbb, hogy Magyarország nem lép ki sem a KGST-ből, sem pedig a Varsói Szerződésből, jóllehet a többpártrendszert alakítja ki" - nyilatkozta végül Oleg Bogomolov. +++
1989. március 23., csütörtök 14:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|