|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (1. rész)
|
1989. március 6., hétfő - A Minisztertanács hétfői ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós beszámolóját szovjetunióbeli látogatásról, Mihail Gorbacsovval és Nyikolaj Rizskovval folytatott tárgyalásairól.
A kormány a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel összhangban javasolta a parlamentnek a Polgári Törvénykönyv módosítását. A Minisztertanács áttekintette az országgyűlés márciusi plénumára történő felkészülést. A kormány létrehozta a Minisztertanács Világgazdasági Tanácsadó testületét, és módosította a korábban megalakított Tanácsadó Testületének összetételét. A kormány elfogadta a belföldi kiküldetési napidíj-rendszer korszerűsítéséről szóló előterjesztést, továbbá mérsékelte a budapesti és miskolci városkörnyéki közeledési tarifákat. x x x A Minisztertanács ülését immár hagyományosan szóvivői tájékoztató követte. Marosán György előljáróban utalt arra, hogy a szerdán kezdődő országgyűlési ülésszak miatt ülésezett hétfőn a kormány, amely a szokottnál kevesebb napirendi pontot tárgyalt. Ennek okaként az parlamenti ülésre történő megfelelő felkészülést jelölte meg. A napirendre áttérve hangsúlyozta: Németh Miklós miniszterelnök moszkvai munkalátogatásáról beszámolva kiemelte, hogy a megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatokra, ezen belül is mindenekelőtt a gazdasági együttműködés kérdéseire fordították a fő figyelmet. Mindkét részről megelégedéssel szóltak országaik megújulási politikájának összhangjáról, a reformpolitikáról. Üdvözölték a KGST és az EGK kapcsolatfelvételét, kiemelték ennek politikai jelentőségét. A kormány a pénztartozás után fizetendő kamatokra vonatkozó szabályokat megvitatva úgy foglalt állást, hogy a magánszemélyek egymás közötti szerződéseiben jelenleg érvényes, irreálisan alacsony, maximum nyolc százalékos kamatot célszerű emelni. Mértékéről és módjáról a testület következő ülésén dönt majd. A jogszabály hatályba lépéséhez a Polgári Törvénykönyv módosítására is szükség van, így ebben a kérdésben az országgyűlés mondja ki a végső szót - szögezte le a szóvivő. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 18:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (2. rész)
|
A kormány régi ígéretét betartva korszerűsítette a belföldi kiküldetési napidíj-rendszert - jelentette be Marosán György. A jövőben a munkáltató maga határozza meg annak összegét, a megkötés mindössze annyi, hogy a számlával elszámolható napidíj a mindenkori másodosztályú vendéglátóipari áraknak megfelelően állapítható meg. Ha átalányt fizet, az összeg nem haladhatja meg a napi 8O forintot. A képviselők, az érintett tanácsok és a lakosság észrevételei alapján a Minisztertanács felülvizsgálta egy korábbi döntését. Megállapították, hogy a helyi tömegközlekedési díjak emelése az országos átlagot meghaladó mértékűen történt Budapest és Miskolc vonzáskörzetében. A tervezett tarifarendszer szerint a közigazgatási határon kívüli utazásnál a díjtételek övezetenként és 5 kilométerenként növekednek. Bár a kormány továbbra is úgy véli, hogy ha valaki messzebb utazik, az fizessen többet, mégis - az észrevételek nyomán - csökkentette a díjakat. Emellett 1O forinttal mérsékelte a közigazgatási határon kívüli tanuló- és nyugdíjas bérletek árát. Az április 1-jétől érvényes döntés hátterét megvilágítva Vissi Ferenc, az Országos Árhivatal elnöke további tájékoztatásként elmondta: a budapesti tömegközlekedésben február 1-jével életbe lépett új tarifarendszer 43 Pest- és egy Miskolc-környéki agglomerációs települést érint. Tizenhárom olyan község van, ahová a BKV autóbuszai közlekednek, s az ottaniaknak a budapestin felül külön bérletet kellett váltaniuk a további vonalszakaszra. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy ez tényleges többletköltséget az egyedi esetekben jelentett, hiszen a munkába járóknál a béremelés 8O százalékát a munkáltató téríti meg. A kormányülést megelőzően a Közlekedési, Építésügyi és Hírközlési Minisztérium és az Árhivatal - a közlekedési vállalatokat bevonva - áttekintette a panaszokat, s nyilvánvalóvá vált, hogy saját hatáskörben csak a többletterhek kis hányadát, mintegy 1O százalékát csökkenthették volna. Ezért a két tárca javaslatot tett a Minisztertanácsnak, hogy az 5O milliós kihatású intézkedéssel a többletterheken módosítson. Mivel a közlekedési vállalatok bevétele ennyivel kisebb lesz, valójában támogatástöbbletről döntött a kormány. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 19:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (3. rész)
|
Vissi Ferenc ezt követően öt pontban felsorolta az intézkedéseket. Eszerint a két díjövezet összevonása nyomán az eddigi 46O forintos helyett 26O forintos bérletet kell váltani az érintetteknek; a városhatár átlépését követően ezentúl nem kell új jegyet váltani, érvényesíteni. A nyugdíjas és tanuló külön övezeti bérletek árát egységesen 25 forintban állapították meg - a korábbi 35, illetve 55 forint helyett. A lakossság kérésére az érintett 13 településen bevezetik a helyi közlekedésben használatos bérletet. Ezzel egyúttal lehetőség nyílik arra is, hogy a közlekedési vállalatok - ugyancsak az érintettek kérésének megfelelően - a buszjáratok szempontjából módosítsák a közigazgatási határokat. Az Árhivatal elnöke végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a Minisztertanács utasította a szakminisztert: dolgozzon ki az egész agglomerációra vonatkozóan tarifarendszer-koncepciót. Az ide tartozó harminc további községet érintően ugyanis nem alakult ki az elmúlt 2O-25 év során a közlekedés területén előjog, ott eddig is a jelentősen drágább Volán-járatok szállították az utasokat. A koncepció kidolgozásánál figyelembe kell venni a már elfogadott támogatásleépítési programot is. Marosán György a kormány ülésén szereplő további témákra visszatérve elmondta, hogy a Minisztertanács kialakította végleges álláspontját a szerdán kezdődő országgyűlési ülésszaskról. A parlament növekvő szerepére tekintettel úgy határozott, hogy minden ülésszak előtt megvitatja a bizottságokban és a megyei képviselőcsoportok tanácskozásain elhangzott legfontosabb javaslatokat. Több mint tíz megyei képviselőcsoport és három parlamenti bizottság tárgyalta meg az alkotmányszabályozási koncepciót. Általános tapasztalat, hogy egyetértettek a tervezet lényegével, tartalmával. A parlamenti bizottságokban lefolytatott vita megerősítette a szabályozási koncepciónak azt a felfogását, hogy az alkotmány ne politikai deklarációk és jelszavak gyűjteménye, hanem jogilag is élő alaptörvény legyen. Fejezze ki az emberi és polgári jogok azon felfogását, hogy az állam nem adományozza e jogokat, hanem csupán garantálja és elismeri az egyének jogait. Indokolt olyan alkotmány-védelmi rendszer kiépítése, amely megteremti az állam, a pártok és a törvénykezés alkotmányos működésének garanciáit, s meg kell valósítani a hatalmi ágak megosztását. Döntő fontosságú, hogy a képviselők a koncepció alternatíváit illetően határozott orientációt adjanak a további törvényalkotási munkához - hangzott el a kormány ülésén. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (4. rész)
|
A Munka Törvénykönyvét módosító törvényjavaslattal a képviselők többsége egyetértett, támogatták azt a szándékot, hogy egyszerűsödjön a szabályozás, s nagyobb lehetőség legyen a kollektív szerződéses rendezésekre. A kormány - a képviselőkkel egyetértésben - úgy véli, hogy az elkövetkező években új törvénykönyv megalkotására van szükség. A sztrájktörvényt illetően jóval élesebb a vita: többen a törvény megalkotásának indokoltságát is kétségbe vonták. A kormány megítélése szerint indokolt, hogy a sztrájkok kezdeményezése, lefolytatása és az érdekegyeztetés szabályozott legyen. A munkavállalók, a munkaadók és a kormány érdeke egyaránt az, hogy minél előbb megszünjön a jogbizonytalanság e kérdésben. A törvényi szabályozással világos és jogilag egyértelmű helyzetet lehet teremteni. Marosán György a kormány sztrájkkal kapcsolatos álláspontját kifejtve hangsúlyozta: a törvényjavaslat abból indul ki, hogy a munkavállalóknak alapvető joga a sztrájk. Megalkotásánál az a szándék, hogy a játékszabályok kiszámíthatóak legyenek, ne következzen be se túlszabályozás, se indokolatlan és szükségtelen korlátozás. Ésszerű egyensúlyt kell teremteni az ellentétes érdekek között: a sztrájkjogot úgy kell biztosítani, hogy gyakorlása a lehető legkevésbé sértse a társadalmat. Meghirdetését előzetes egyeztetéshez kell kötni, s a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően csak végső eszközként alkalmazható. A belkereskedelemről szóló törvény módosításására vonatkozó javaslatot a kereskedelmi bizottság elfogadta; annak célja az összhang megteremtése az új jogszabályokkal, elsősorban a társasági törvénnyel. Az egész társadalmat élénken érdeklő további két témában is jelentést nyújtott be a kormány a Parlamentnek. A testület úgy véli, hogy a Budapest-Bécs világkiállítás mindenképpen élénkítené az ország gazdaságát, húzóerőt gyakorolna a műszaki fejlődésre, jelentősen növelné hazánk nemzetközi presztizsét. Ésszerű beruházáspolitikával elkerülhetők a túlzások. Az infrastrukturális és idegenforgalmi beruházások többségére egyébként a rendezvénytől függetlenül is szükség van. Jelszava - Híd a jövőbe - kifejezi, amit e nagy vállalkozás az ország számára jelenthet. A romániai menekültekkel kapcsolatos intézkedésekről, elképzelésekről is beszámol a Minisztertanács az országgyűlésnek. Ebből kitűnik, hogy február végéig 14 ezer román állampolgár kapott tartózkodási engedélyt. A legnagyobb gondot az elhelyezésük jelenti. A letelepedési segély jelentős részét - 326 millió forintot - e célra fordítják. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (5. rész)
|
A jelenlévő újságírók számos kérdést tettek fel Vissi Ferencnek. Mindenekelőtt érdeklődtek arról, hogy az Országos Árhivatal reálisnak tartja-e az idei esztendőre tervezett 15 százalékos inflációt. Az árhivatal elnöke úgy vélekedett: eddig semmiféle olyan folyamat, változás nem következett be, amely veszélyeztetné az áremelkedés már meghirdetett prognózisát. Ennek megfelelően a januárban végrehajtott jelentős mértékű áremelés, illetve a február 1-jei tarifaemelés hatása egyaránt a számítottnak megfelelően alakul. Megvan a lehetőség tehát arra, hogy a kormány által tervezett inflációs ráta keretei között maradjanak az árak. Ezzel kapcsolatban Vissi Ferenc egy nem elhanyagolható körülményre hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra: hazánk külgazdasági egyensúlyának jelentős javulása alapvetően annak köszönhető, hogy a magyar vállalatoknak sikerült kihasználniuk a világpiacon tapasztalható konjunkturális hullámot. A nyersanyagok és félkésztermékek árának tavaly év elején elkezdődött emelkedése az év végén sem állt meg, sok területen, így például a fémek, a faanyagok, illetve a vegyipari anyagok piacán tartósnak ígérkezik. A külgazdasági egyensúly szempontjából kedvező tendencia a hazai árak alakulásában is megmutatkozik. Az árhivatal ezt a hatást az idei inflációs rátában jórészt már figyelembe vette, de néhány termék esetében a konjunktura-ciklus végére számítottak. Így aztán az idén ennek hatásaként minimális többletinfláció is elképzelhető. A kormány ennek ellenére tartani tudja a tervezett inflációs ráta felső határát. Megkérdezték azt is az Országos Árhivatal elnökétől: terveznek-e intézkedéseket a nyugati bevásárló turizmus mérséklésére. Vissi Ferenc leszögezte: az árhivatal semmiféle feladatot nem kapott a bevásárló turizmus korlátozására, s ilyen intézkedések nem is várhatóak. A bevásárló turizmusnak egyébként több területen kedvező hatása volt. Ennek egyik vetülete, hogy a kormány által meghirdetett ,,liberalizációs,, program várhatóan elősegíti egyes termékek rendkívül magas árszintjének csökkentését. Ilyen jelek - például az elektronikai cikkek esetében - már tapasztalhatóak. A belföldi készletek kezdenek felhalmozódni, a belföldi elektronikát egyre nehezebb eladni, az nem versenyképes az importtal. Akad még néhány olyan gazdasági ág, ahol az árhivatal úgy számít: a fogyasztásicikk-import bővülése egyre inkább képes lesz árkorlátot állítani a piacnak. Jelenleg még tapasztalható, hogy a kereskedők és a termelők egyaránt kivárnak, hátha visszavonja valaki ezeket a könnyítéseket. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 19:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (6. rész)
|
- Én meg arra várok, hogy a kereskedelem ki fogja árusítani olcsóbban a készleteit, és elviseli az átmeneti veszteségeit. Hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy versenyképtelen árut magas áron forgalomba hozni csak akkor lehet, ha valami nincs rendben, a meghirdetett szabályokat nem tartják be - mondta Vissi Ferenc. Arra a kérdésre, 1990-ben lehet-e mérsékelni az áremelkedés ütemét, az árhivatal elnöke elmondta: egyelőre még az elején tartanak az úgynevezett inflációs ráta-tervezési munkálatoknak. Közölte: személyes megbízást kapott a miniszterelnöktől egy tanulmány elkészítésére az antiinflációs gazdaságpolitika feladatairól. Ez a munka az elkövetkezendő hónapokban jut olyan szakaszba, hogy annak főbb elemeiről beszámolhassanak. Ezután Marosán György vette át a szót, s válaszolt az MTI tudósítójának kérdésére: miért módosítják a Munka törvénykönyvét, ha a kormány amúgy is célul tűzte ki egy új jogszabály-gyűjtemény megalkotását. Az újságíró annak a véleményének is hangot adott, hogy a tervezett Budapest-Bécs világkiállítás parlamenti döntésének előkészítése sok hasonlóságot mutat a bős-nagymarosi vízlépcső ügyével. Az első kérdésre rövid válasz született: számos olyan probléma merült fel, amelyet most rögtön rendezni kell, nem lehet megvárni, amíg egy év múlva megalkotják az új Munka törvénykönyvét. Ami a második észrevételt illeti, a kormányszóvivő az egybevetést indokolatlannak vélte. A világkiállításról szinte a gondolat megszületése óta rendszeres tájékoztatást kap a magyar közvélemény. Egyébként sem egy, már eleve eldöntött kérdéshez kéri a kormány a közvélemény és a Parlament támogatását, hanem egy olyan elképzeléshez, amely az ország számára fontos, és amelyről még vitatkozni lehet. A nyilvánosságra jellemző - fűzte hozzá -, hogy a közvélemény valójában minden számítást, még az ellenzőkét is megismerheti. Az eddigi szakmai viták azt igazolták, hogy minden véleményt érdemben és demokratikusan figyelembe vesznek a végső döntésnél. A kormány a világkiállítás megrendezésével kapcsolatban abból indul ki, hogy soha vissza nem térő alkalmat jelent az európai gazdasági és kulturális fejlődéshez való felzárkózáshoz. A rangos nemzetközi eseménnyel összefüggő beruházások várhatóan elősegítik az egész gazdaság megélénkülését. A széles körű infrastrukturális fejlesztések és az idegenforgalom fellendülése az egész ország számára hasznot jelenthet. A kormány mindezek alapján szükségesnek tartja Magyarország részvételét a világkiállítás megrendezésében, és ehhez kéri a Parlament jóváhagyó tudomásulvételét. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 19:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (7. rész)
|
A Népszabadság tudósítója utalt arra, hogy Románia képviseletében több nemzetközi tanácskozáson irredentának nevezték a Magyar Népköztársaság jelenlegi politikai kurzusát. Ezzel kapcsolatban a szóvivő álláspontját kérdezte. Marosán György leszögezte: Magyarország 1975-ben - más európai országokhoz hasonlóan - aláírta a Helsinki Záróokmányt, és azóta is tartja magát az abban megfogalmazott elvekhez. Hazánk tehát elismeri a II. világháború nyomán létrejött európai határokat, és nincs szándékában a status quo megváltoztatása. Magyarországnak nem Romániával, nem a román néppel van problémája, a magyar kormány az ellen a politika, az ellen a társadalmi gyakorlat ellen lép fel, amely semmibe veszi az állampolgárok és különösen a nemzeti kisebbségek alapvető jogait. Jóllehet egyazon szövetségi rendszerhez tartozik a két ország, de a társadalom és a politika alapvető kérdéseinek megitélésében eltérő álláspontot képviselnek. Magyarország magára nézve elfogadja és teljesíti azokat a nemzetközi szerződéseket és egyezményeket, amelyeket aláírt. Belső joggyakorlatát ehhez kívánja igazítani, és lépést akar tartani az európai civilizált nemzetek körében elfogadott normákkal. Az MTI tudósítója utalt arra az intenzív párbeszédre, amelyet társadalmi szervezetek, politikai pártok folytatnak egy ,,nemzeti kerekasztal,, létrehozására. Ezzel kapcsolatban megkérdezte: a majdani kerekasztal mellett helyet foglaló társadalmi szervezetek, a már újjáalakult, illetve az újonnan szerveződő pártok jelentkeztek-e valamiféle költségvetési támogatásért a kormánynál, illetőleg a kormánynak van-e ilyen célra elkülönített pénzalapja? A szóvivő elmondta: a kormánynak nincs külön pénzalapja a most alakult szervezetek költségvetési támogatására. A most folyó beható eszmecserék egyik oldalán az MSZMP mint kormányzó párt áll, a másik oldalon helyezkednek el a különféle alternatív szervezetek. Ahhoz, hogy a kormány ebben a kérdésben kialakíthassa az álláspontját, elsőként e tárgyalásokon kell dűlőre jutni. A támogatás kérdése ezután kerülhet napirendre. A szóvivő egyébként nem zárta ki annak lehetőségét, hogy megegyezés esetén az adott keretek között az alternatív szervezetek ilyen irányú igényeit ki lehessen elégíteni. Az elmúlt napokban több mint 100 ezer aláírással nyújtottak be kérelmet a Parlament elnökéhez, kérve a népszavazás elrendelését a Bős-nagymarosi vízlépcső ügyében. Ezzel kapcsolatban a kormány véleményét kérdezték a népszavazásról. Marosán György elmondta, hogy a Minisztertanács ülésén ez is szóba került. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 19:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (8. rész)
|
A Minisztertanács álláspontja szerint a kormányzati szervek feladata ma az, hogy az Országgyűlés októberi határozatát végrehajtsák. Ez a parlamenti határozat - mint ismeretes - 8 pontban foglalta össze a Parlament feltételeit a beruházással kapcsolatban. A Minisztertanács ennek alapján intézkedési tervet készített, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium pedig részletes munkatervet. Az egyik fontos feladat volt kormányközi megállapodások előkészítése Csehszlovákiával a Duna vízminőségének megőrzéséről. Az ezzel kapcsolatos tárgyalássorozatot eredményesen megtartották. Emellett megalakultak a bős-nagymarosi vízlépcső létesítését ellenőrző bizottságok - a parlamenti ad hoc bizottság, a társadalmi bizottság -, s megkezdték munkájukat. A kormány úgy ítéli meg, hogy a tavaly októberi helyzethez képest nem történt alapvető változás a beruházás ügyében, így annak újratárgyalását a kormány nem tartja indokoltnak. Ami a népszavazást illeti, a szóvivő utalt arra, hogy a ma érvényes alkotmány megfogalmazása szerint külön törvényt kell alkotni a népszavazás elrendelésének és lefolytatásának szabályozásáról. Ez a törvény, az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint, elkészült, s társadalmi vita után várhatóan nyáron kerül az Országgyűlés elé. Addig azonban nincs lehetőség népszavazás kiírására. A Magyar Nemzet újságírójának kérdésére válaszolva Marosán György szólt arról: az Országgyűlés szerepének felértékelődése, tevékenységének megélénkülése nyomán alapvető jelentőségűvé vált, hogy a kormány mint egységes testület lépjen fel a Parlamentben, az egyes tárcák vezetői előterjesztésükhöz megfelelő támogatást kapjanak minisztertársaiktól. A kormány számára nagyon fontos, hogy folyamatosan ápolja parlamenti kapcsolatait a különféle csoportokkal, szekciókkal, naprakész együttműködést alakítson ki a törvényhozó testülettel, tájékozódjon a képviselők véleményéről. Az egyes ülésszakok előtt a kormány elemzi a lezajlott társadalmi vitákat, felkészül a parlamenti vitákra. A Szabad Európa Rádió tudósítója a március 15-i békés demonstrációk tervével kapcsolatban arról érdeklődött, nem fenyeget-e valamiféle atrocitás veszélye. A kormány szóvivője az erről szóló értesüléseket rémhírnek nevezte. Leszögezte: a kormánynak ilyen félelme egyáltalán nincsen. (MTI)
1989. március 6., hétfő 19:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|