Rendszerváltás és az MTI

	Magyarország - Novoje Vremja (1. rész)
Szántó Andrés, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1989. január 30. hétfő (MTI-tud) - A szovjet sajtó Magyarország iránti megnövekedett érdeklődését jelzik a napilapokban, hetilapokban mind gyakrabban megjelenő terjedelmes budapesti riportok, elemzések. Kétrészes magyarországi riport első részét közölte legutóbbi számában a Novoje Vremja. Az első rész három teljes oldalt elfoglal a 48 oldalas hetilapban. Marina Sakina, aki a lap különtudósítójaként járt a magyar fővárosban, a riport elején beszámol arról, milyen gazdasági nehézségek közepette kezdte meg az 1989. évet Magyarország. A január elejei áremelkedésekről írva részletesen szól a nyugdíjasok helyzetének megromlásáról. Megállapítja, hogy a drága újságok és vasúti jegyek a nyugdíjasok még nagyobb szociális elszigetelődéséhez vezetnek. A szociális nehézségek felsorolását a riporter a sokgyermekes családok megnövekedett gondjaival folytatja, majd azt a véleményt ismerteti, amely szerint a bevezetett jövedelemadó rendszer előnytelenné tette a főmunkaidőn túli munkát. A munkanélküliségről szólva rámutat a riport arra a kettősségre, hogy ma mintegy 15 ezer munkanélkülit tartanak nyilván, ugyanakkor a népgazdaságban 70 ezer munkahely áll üresen. Ez a munkanélküliség, mint a cikk is megállapítja, strukturális jellegű. Sakina a magyar reform kapcsán ír a politikai és gazdasági reform összefüggéseiről, elválaszthatatlanságáról. Az 1956-ot követő években elért eredmények felsorolása után megállapítja, hogy Magyarország a szocialista országok között gyakorlatilag elsőként fogott hozzá a gazdasági reformhoz és az elsők egyikeként kezdte el a politikai rendszer reformját, a szocialista megújuláshoz vezető út keresését is. A külföldi adósságállomány kapcsán részletesen ír azokról a közgazdasági feltételekről, amelyek az adósságot minősítik. Az adósállapot - írja Sakina - természetes állapota a normális dinamizmussal fejlődő gazdasági szervezetnek. Az adósságszolgálati terhek és az exportbevételek kapcsán figyelemre méltónak ítéli a cikk, hogy a magyar gazdaság tavaly 25 százalékkal növelni tudta konvertibilis elszámolású exportját. A nyitott gazdaságú Magyarország élénk külpiaci tevékenységéről képet adva a riport kiemeli a Dél-Koreával, Izraellel és Albániával megélénkülő kapcsolatokat, hozzátéve, hogy a magyar szakemberek aktív támogatói a KGST átfogó átszervezésének. (folyt.) 1989. január 30., hétfő 20:31
Vissza » Folytatásokkal »