|
|
|
|
Új intézmény születik: a Legfőbb Állami Számvevőszék
|
A politikai intézményrendszer reformja közvetlenül érinti az állami ellenőrzési rendszert. A várható változások homlokterében egy új központi ellenőrzőszervezet, a Legfőbb Állami Számvevőszék (LÁSZ) létrehozása áll. A döntéselőkészítés jelenlegi szakaszában még viszonylag keveset tudunk a létesülő LÁSZ-ról. Nem körvonalazódtak feladatai, jogosítványai. Annyi bizonyos, hogy az Országgyűlésnek lesz önálló ellenőrzőszerve. Ezt igényli a képviselők népes csoportja, az Országgyűlés növekvő szerepe, a jogállamiság megteremtése. alc. Nő az Országgyűlés informáltsága A legfőbb állami-népképviseleti szerv, az Országgyűlés az államélet egészére kiterjedő irányítási és ellenőrzési feladatát csak úgy képes jól ellátni, ha az adott témában a képviselőház elmélyült, tárgyilagos ismeretek birtokába jut, nyomon követheti a törvények végrehajtását, érvényesülési hatásmechanizmusát, a befolyásoló tényezők alakulását. Ismeretes, hogy az Országgyűlés jelenlegi kontrollálási, tájékozódási, visszacsatolási lehetőségei korlátozottak. A T. Ház beszámoltatási interpellációs hatáskörében ad hoc bizottságokat szervez egy-egy téma beható tanulmányozására, folyamatos ellenőrzésére. A képviselők élhetnek a korlátlan betekintés jogával, az Országgyűlés előtti feltétlen tanuvallomás lehetőségével. Nincs a Parlamentnek azonban - a legtöbb szocialista országhoz hasonlóan - saját ellenőrzési szervezete, amely folyamatosan és szervezetten szakszerű, komplex informálódási- kontrollálási- elemzési feladatokat végezhetne. Magyarországon 1866 és 1948 között folyamatosan működött a számvevőszék. Ellenőrizte az állami költségvetés szabályszerű végrehajtását, a minisztériumok és más állami szervek gazdálkodását, az állami vagyon kezelését, a költségvetési intézmények számadását. A Legfőbb Állami Számvevőszék feladata volt továbbá az állami vagyonmérleg és a költségvetési zárszámadás elkészítése. Jelenleg a költségvetés kidolgozásának csakúgy, mint a végrehajtás ellenőrzésének, a zárszámadás elkészítésének, a Pénzügyminisztérium a gazdája hazánkban. A költségvetés úgynevezett fejezetszintű ellenőrzését a PM ellenőrzési főosztálya végzi. Az 54 személyes apparátus hatásköre a 30 központi, a 19 megyei, illetve a fővárosi fejezet ellenőrzésére terjed ki. (folyt.)
1989. január 30., hétfő 14:33
|
Vissza »
|
|
Új intézmény születik 2.
|
Minden fejezetre ötévente egyszer kerül sor. A PM tevékenységét kiegészíti a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, valamint a tanácsok ellenőrzése, a felügyeletük alá tartozó költségvetési intézményeknél, illetve tanácsoknál. A gazdálkodási ügyek intézése és ellenőrzése a tanácsoknál szervezetileg nem elkülönített, ugyanaz a pénzügyi szakigazgatási szerv végzi mindkét feladatot. alc: Mivel foglalkozzon a LÁSZ Az új intézményről gondolkodva, vitatkozva abban teljes az egyetértés, hogy a költségvetés végrehajtásának ellenőrzését, a zárszámadás készítését a Pénzügyminisztérium terjessze az Országgyűlés, illetve a számvevőszék elé. Eltérőek viszont az álláspontok az állami tulajdon és vagyon számvevőszéki ellenőrzésének mértékéről, mélységéről. Vizsgálják-e például az Országgyűlés megbízásából vagy számszéki kezdeményezésre az állami tulajdon és vagyon hatékony, célszerű felhasználását, a kormányzati programok végrehajtását? Készüljenek-e átfogó téma-és célvizsgálatok például az iskola, az egészségügyi vagy a kommunális hálózatok hatékony, célszerű működéséről, avagy csak a pénzfelhasználás szabályszerűségét ellenőrizzék? A kérdések megválaszolásánál a szakértői javaslatok, az országgyűlési állásfoglalások azzal mindenesetre számolnak majd, hogy a második világháborút követően, de különösen a 70-es években számottevően bővült a számvevőszékek feladatköre a fejlett tőkés országokban. A Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (az INTOSAI) az ENSZ-szel együttműködve, rendszeresen szervez szemináriumokat és készít ajánlásokat egy-egy vizsgálati, elemzési témakörben tagszervezetei számára. Az INTOSAI - vezetőtestületének, a kormányzótanácsnak tagja a magyar KNEB elnöke - a gazdasági ellenőrzést átfogóan, a pénzügyi, revizori tevékenységet meghaladó módon értelmezi. A nemzetközi ellenőrzési tapasztalatok hasznosítása hazánk jól felfogott érdeke. E sajátos tevékenység felzárkóztatása egyben a magyar gazdaság alkotmányosságát segíti és javítja a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének, mindenekelőtt a működő tőke bevonásának esélyeit. A legfelsőbb állami ellenőrzőszervezet jogait és kötelességeit többnyire az alkotmány rögzíti, eseteként a részleteket külön törvény szabályozza. A szervezet változatos - közhivatali, testületi, bírói stb. - formában működhet. (folyt.)
1989. január 30., hétfő 14:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Új intézmény születik 3.
|
Nagyfokú függetlenség és autonómia jellemzi, noha az államszervezet részeként tevékenykedik. Vezetőit meghatározott időre, de legalább tíz évre választják. A kormány gondoskodik a számvevőszék működésének anyagi és tárgyi feltételeiről, de nem irányíthatja és befolyásolhatja a szervezetet. A magas, esetenként közjogi bírói státusz sem párosul közvetlen jogi szankcionálási vagy más beavatkozási lehetőséggel. Szükség szerint a Legfőbb Állami Számvevőszék indítványozza, kezdeményezi, majd ellenőrzi és nyomon követi az eljárások lefolytatását az illetékes szerveknél. A magyar LÁSZ státusza, feladatköre széles sávban alakítható a külföldi tapasztalatok ismeretében. Létrehozható például egészen kis létszámú központi apparátus kizárólag az állami költségvetés és a zárszámadás véleményezésére. Ebben az esetben az általános hatáskörű állami ellenőrző szervezet - jelenleg ilyen a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság - továbbra is a kormány égisze alatt marad. Az állami ellenőrzés csak úgy válhat egyközpontúvá, hogy átfogó ellenőrzési feladat és hatáskörrel hozzák létre a LÁSZ-t. Ez tűnik optimális megoldásnak. Így az állami pénz-és vagyonellenőrzésen túl az Országgyűlés és esetenként a Minisztertanács megbízásából, valamint saját kezdeményezésre egyaránt végezhet átfogó vizsgálatokat, nyomon követve a főbb társadalmi- gazdasági folyamatokat. A széles hatáskörrel felruházott Legfőbb Állami Számvevőszék nemcsak az Országgyűlés tevékenységét tehetné szakszerűbbé, megalapozottabbá, hanem közreműködésével a meglévő és erősen tagolt különféle szakellenőrző apparátusok munkája is összehangoltabbá, hatékonyabbá válhatna. (MTI-Press) ág/pé K.J.
1989. január 30., hétfő 14:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|