|
|
 |
|
 |
Új intézmény születik: a Legfőbb Állami Számvevőszék
|
A politikai intézményrendszer reformja közvetlenül érinti az
állami ellenőrzési rendszert. A várható változások homlokterében egy
új központi ellenőrzőszervezet, a Legfőbb Állami Számvevőszék (LÁSZ)
létrehozása áll. A döntéselőkészítés jelenlegi szakaszában még
viszonylag keveset tudunk a létesülő LÁSZ-ról. Nem körvonalazódtak
feladatai, jogosítványai. Annyi bizonyos, hogy az Országgyűlésnek
lesz önálló ellenőrzőszerve. Ezt igényli a képviselők népes
csoportja, az Országgyűlés növekvő szerepe, a jogállamiság
megteremtése.
alc. Nő az Országgyűlés informáltsága
A legfőbb állami-népképviseleti szerv, az Országgyűlés az
államélet egészére kiterjedő irányítási és ellenőrzési feladatát
csak úgy képes jól ellátni, ha az adott témában a képviselőház
elmélyült, tárgyilagos ismeretek birtokába jut, nyomon követheti a
törvények végrehajtását, érvényesülési hatásmechanizmusát, a
befolyásoló tényezők alakulását. Ismeretes, hogy az Országgyűlés
jelenlegi kontrollálási, tájékozódási, visszacsatolási lehetőségei
korlátozottak. A T. Ház beszámoltatási interpellációs hatáskörében
ad hoc bizottságokat szervez egy-egy téma beható tanulmányozására,
folyamatos ellenőrzésére. A képviselők élhetnek a korlátlan
betekintés jogával, az Országgyűlés előtti feltétlen tanuvallomás
lehetőségével. Nincs a Parlamentnek azonban - a legtöbb szocialista
országhoz hasonlóan - saját ellenőrzési szervezete, amely
folyamatosan és szervezetten szakszerű, komplex informálódási-
kontrollálási- elemzési feladatokat végezhetne.
Magyarországon 1866 és 1948 között folyamatosan működött a
számvevőszék. Ellenőrizte az állami költségvetés szabályszerű
végrehajtását, a minisztériumok és más állami szervek gazdálkodását,
az állami vagyon kezelését, a költségvetési intézmények számadását.
A Legfőbb Állami Számvevőszék feladata volt továbbá az állami
vagyonmérleg és a költségvetési zárszámadás elkészítése.
Jelenleg a költségvetés kidolgozásának csakúgy, mint a
végrehajtás ellenőrzésének, a zárszámadás elkészítésének, a
Pénzügyminisztérium a gazdája hazánkban. A költségvetés úgynevezett
fejezetszintű ellenőrzését a PM ellenőrzési főosztálya végzi. Az 54
személyes apparátus hatásköre a 30 központi, a 19 megyei, illetve a
fővárosi fejezet ellenőrzésére terjed ki. (folyt.)
1989. január 30., hétfő 14:33
|
Vissza »
|
|
Új intézmény születik 2.
|
Minden fejezetre ötévente egyszer kerül sor. A PM tevékenységét
kiegészíti a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek,
valamint a tanácsok ellenőrzése, a felügyeletük alá tartozó
költségvetési intézményeknél, illetve tanácsoknál. A gazdálkodási
ügyek intézése és ellenőrzése a tanácsoknál szervezetileg nem
elkülönített, ugyanaz a pénzügyi szakigazgatási szerv végzi mindkét
feladatot.
alc: Mivel foglalkozzon a LÁSZ
Az új intézményről gondolkodva, vitatkozva abban teljes az
egyetértés, hogy a költségvetés végrehajtásának ellenőrzését, a
zárszámadás készítését a Pénzügyminisztérium terjessze az
Országgyűlés, illetve a számvevőszék elé. Eltérőek viszont az
álláspontok az állami tulajdon és vagyon számvevőszéki
ellenőrzésének mértékéről, mélységéről. Vizsgálják-e például az
Országgyűlés megbízásából vagy számszéki kezdeményezésre az állami
tulajdon és vagyon hatékony, célszerű felhasználását, a kormányzati
programok végrehajtását? Készüljenek-e átfogó téma-és célvizsgálatok
például az iskola, az egészségügyi vagy a kommunális hálózatok
hatékony, célszerű működéséről, avagy csak a pénzfelhasználás
szabályszerűségét ellenőrizzék?
A kérdések megválaszolásánál a szakértői javaslatok, az
országgyűlési állásfoglalások azzal mindenesetre számolnak majd,
hogy a második világháborút követően, de különösen a 70-es években
számottevően bővült a számvevőszékek feladatköre a fejlett tőkés
országokban. A Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete
(az INTOSAI) az ENSZ-szel együttműködve, rendszeresen szervez
szemináriumokat és készít ajánlásokat egy-egy vizsgálati, elemzési
témakörben tagszervezetei számára. Az INTOSAI - vezetőtestületének,
a kormányzótanácsnak tagja a magyar KNEB elnöke - a gazdasági
ellenőrzést átfogóan, a pénzügyi, revizori tevékenységet meghaladó
módon értelmezi. A nemzetközi ellenőrzési tapasztalatok hasznosítása
hazánk jól felfogott érdeke. E sajátos tevékenység felzárkóztatása
egyben a magyar gazdaság alkotmányosságát segíti és javítja a
nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének, mindenekelőtt a működő tőke
bevonásának esélyeit.
A legfelsőbb állami ellenőrzőszervezet jogait és kötelességeit
többnyire az alkotmány rögzíti, eseteként a részleteket külön
törvény szabályozza. A szervezet változatos - közhivatali,
testületi, bírói stb. - formában működhet. (folyt.)
1989. január 30., hétfő 14:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Új intézmény születik 3.
|
Nagyfokú függetlenség és autonómia jellemzi, noha az
államszervezet részeként tevékenykedik. Vezetőit meghatározott
időre, de legalább tíz évre választják. A kormány gondoskodik a
számvevőszék működésének anyagi és tárgyi feltételeiről, de nem
irányíthatja és befolyásolhatja a szervezetet. A magas, esetenként
közjogi bírói státusz sem párosul közvetlen jogi szankcionálási vagy
más beavatkozási lehetőséggel. Szükség szerint a Legfőbb Állami
Számvevőszék indítványozza, kezdeményezi, majd ellenőrzi és nyomon
követi az eljárások lefolytatását az illetékes szerveknél.
A magyar LÁSZ státusza, feladatköre széles sávban alakítható a
külföldi tapasztalatok ismeretében. Létrehozható például egészen kis
létszámú központi apparátus kizárólag az állami költségvetés és a
zárszámadás véleményezésére. Ebben az esetben az általános hatáskörű
állami ellenőrző szervezet - jelenleg ilyen a Központi Népi
Ellenőrzési Bizottság - továbbra is a kormány égisze alatt marad.
Az állami ellenőrzés csak úgy válhat egyközpontúvá, hogy átfogó
ellenőrzési feladat és hatáskörrel hozzák létre a LÁSZ-t. Ez tűnik
optimális megoldásnak. Így az állami pénz-és vagyonellenőrzésen túl
az Országgyűlés és esetenként a Minisztertanács megbízásából,
valamint saját kezdeményezésre egyaránt végezhet átfogó
vizsgálatokat, nyomon követve a főbb társadalmi- gazdasági
folyamatokat.
A széles hatáskörrel felruházott Legfőbb Állami Számvevőszék
nemcsak az Országgyűlés tevékenységét tehetné szakszerűbbé,
megalapozottabbá, hanem közreműködésével a meglévő és erősen tagolt
különféle szakellenőrző apparátusok munkája is összehangoltabbá,
hatékonyabbá válhatna. (MTI-Press)
ág/pé K.J.
1989. január 30., hétfő 14:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|