|
|
 |
|
 |
Magyarországi kisebbségek
|
München, 1989. február 15. (SZER, Magyar Híradó) - A romániai
magyar kisebbség helyzetének súlyosbodása következtében a
magyarországi magyarok fogékonyabbá váltak a kisebbségi sors és
annak nehézségei iránt. Ez vonatkozik a közvéleményre is. Például
az erdélyi magyar temetők megszüntetésének fényében annak a mélyebb
megértésére, hogy mit jelent a magyarországi zsidó közösségek
számára a hajdani zsidó temetők eltűnése. De vonatkozik a
politikai-közjogi életre is. Itt a legfontosabb példa a készülő
nemzetiségi törvény, amelynek az aktív kisebbségvédelmi politika
alapelveit, a nemzetiségek egyéni és kollektív jogait kell
rögzítenie.
Mind a cigány, mind a zsidó közösségben eltérő nézetek láttak
napvilágot arról, hogy a közösség tagjai akarják-e a nemzetiséggé
nyilvánítást.
Ma fejeződik be Zevelon Hammer izraeli vallásügyi miniszter négy
napos magyarországi látogatása. Az Állami Egyházügyi Hivatal
meghívására Budapestre érkezett izraeli miniszter tegnap
találkozott a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület képviselőivel. A
megbeszélés középpontjában az a magyarországi zsidóság számára ma
aktuális kérdés állt, hogy vallásról vagy nemzetiségről van-e szó a
zsidóság esetében?
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület álláspontja az, hogy a
nemzetiségi törvény elfogadása esetén a zsidóság is élhetne a
nemzeti kisebbségek számára biztosított jogokkal, de ezt kötelező
érvénnyel senkire nem lehet alkalmazni - amit egyébként a
törvénytervezet nem is tartalmaz.
A Zevelon Hammerrel folytatott tegnapi megbeszélés során a
nemzetiségi gondolatot hangsúlyozták. A közvetlen cél egy általános
iskola alapítása lenne. Ha a magyarországi zsidóság az úgynevezett
bevett nemzetiségek közé tartozhat, nemzetiségi iskolát nyithat,
mindazzal a joggal és támogatással, amely a nemzetiségi iskoláknak
kijár. +++
1989. február 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|