|
|
|
|
A kamara várja az átalakulási törvényt - Sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. május 24., szerda - A költségvetés hiányáért a gazdálkodó szervezetek csak részben okolhatók - mondta Kelényi Gábor, a kamara főtitkár-helyettese, a munkáltatók érdekvédelmi szervezetének új szóvivője, aki szerdán sajtótájékoztatón ismertette a kamara álláspontját az átalakulási törvényről, valamint a bérreformmal és a költségvetés reformjával kapcsolatos elképzelésekről.
A költségvetés gondjaival összefüggésben rámutatott: a támogatások leépítése körüli vitában senki sem hajlandó kiteregetni a kártyáit, s emiatt elég sok a félreértés, a félremagyarázás. Végre világosan be kellene mutatni, hogy mire is megy el az az évi 200 milliárd forint, amit támogatások címén kifizetnek. Ebből az összegből a gazdálkodók szűken vett támogatására körülbelül 20 milliárd forintot fordít az állam. Az bizonyos, hogy a támogatások között jelentős tételt képvisel a kedvezményes lakáshitelek kamatkülönbözetének átvállalása. Ezért a kamara megoldásként javasolja a lakásforgalom szabadabbá tételét, úgy, hogy a vállalatoknak nagyobb lehetőségük legyen dolgozóik lakáshoz jutásának segítésére. Ebben az esetben elképzelhető lenne, hogy gazdálkodó szervezetek átvállalnák dolgozóik lakáshitelének kamatkülönbözetét. A költségvetés reformjának elveivel a kamara túlnyomórészt egyetért. A szóvivő azonban azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a gazdaságban még mindig túlzott a központi jövedelemcentralizácó. A gazdálkodókra különféle címen kirótt adók és befizetési kötelezettségek az idén összességében elérik a tavaly előtti csúcsot. A kamara szükségesnek látja az adórendszer változtatását is; a személyi jövedelemadó progesszivitásának csökkentését, a nulla kulcsos forgalmi adó körének mérséklését, általában az ÁFA 5-20 százalék körüli alakítását. Az adórendszerbe beépített kedvezményekkel kapcsolatban rámutatott: azok inkább preferáló és támogató jellegüek, s nem a vállalkozások élénkítését szolgálják, mint az kívánatos lenne. A szóvivő itt utalt arra is, hogy restrikciós intézkedésekkel nem lehet a gazdaságot élénkíteni, s a magyar pénzügypolitika sajátos következménye, hogy a pénzszűkítő intézkedések eredményeként nálunk még olyan nyereséges cég is fizetésképtelenné válhat, amely egyébként tisztán 4 milliárd forintot fizet be évente a költségvetésbe. (folyt. köv.)
1989. május 24., szerda 14:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kamara várja az átalakulási törvényt - Sajtótájékoztató (2. rész)
|
A bérreformról szólva a szóvivő elmondta, hogy még mindig nem tisztázódott pontosan, ki mit ért ez alatt. A kamara a maga részéről a bérreformtól azt várja, hogy egyrészt a vállalatok számára a bér ugyan olyan költség legyen, mint a termelés más kiadása, másrészt pedig, hogy a munkabérek fedezzék a dolgozók megélhetési költségeit, s változzanak a torz bérarányok. Ez utóbbihoz várhatóan hozzájárul az az új bértarifarendszer is, amelynek kialakításán most dolgoznak. Az Országgyűlés elé a jövő héten kerülő átalakulási törvénnyel kapcsatban elmondta: a vitatott kérdések ellenére a kamara várja a törvény elfogadását, mert ezzel az állami vállalatoknak lehetőségük nyílna a más formába való átszerveződésre, míg a törvény hiányában ezt csak önmaguk felszámolása után, jelentős anyagi és szellemi veszteségek árán tehetnék meg. A kamara szerint a törvény adta lehetőségek kihasználása nem jelentene "sötétbe ugrást", mert a jogszabály elég időt adna a gazdálkodóknak például az új tulajdonforma kialakítására. A törvényjavaslat elfogadásával megkezdődhetne egy olyan folyamat, amely markánsabb érdekeltséget eredményezne a gazdálkodásban. Kelényi Gábor szólt a társadalombiztosítás új szervezeti és irányítási rendszerének törvénytervezetéről, amelyet - mint ismeretes - a kamara korábban tárgyalásra alkalmatlannak minősített. A szóvivő sajnálattal nyilatkozott arról, hogy a viták középpontjában a szervezeti, nem pedig a társadalombiztosítás tartalmi kérdései állnak. (MTI)
1989. május 24., szerda 15:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|