Rendszerváltás és az MTI

	Tanácskozott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága (1. rész)
1989. április 5., szerda - A Parlamentben szerdán ülést tartott az Országgyűlés közlekedési és építési bizottsága. A testület egyebek között a vasútvillamosítási program végrehajtásáról, valamint a kistelepülések úthálózatának fejlesztéséről tárgyalt. Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes elmondta, hogy a kormány a napokban határozott az autópálya-használati díj bevezetéséről. A május 1-jétől érvénybe lépő rendelkezés szerint az I., a II. és a IV. negyedévre 700-700 forint, a nyári három hónapot felölelő III. negyedévre 800 forint lesz az autópályahasználati átalány. Az egész éves bérlet 1500 forintba kerül. Az ezzel kapcsolatos részletes információkat csütörtökön sajtótájékoztatón ismertetik. A miniszterhelyettes a továbbiakban az utak állapotát jellemezve elmondta, hogy bár évről évre nő a forgalom, ezzel nem tart lépést az úthálózat korszerűsítése, s ezzel párhuzamosan egyre több a baleset. Ma már évente 1600-1800 ember hal meg az utakon. Az úthálózat erkölcsi-fizikai állapota az utóbbi tíz évben évente egy százalékkal romlott. Az előrejelzések szerint a következő években az értékcsökkenés 1.5-2 százalékra növekszik. A kényszerből elmaradt fejlesztések, valamint a nem megfelelő színvonalú karbantartás következtében 1986-os áron számolva mintegy 39 milliárd forintnyi veszteség keletkezik a közúti forgalomban. Pénzhiány miatt leállították a nagyobb fejlesztéseket, s új utak építése meg sem kezdődött. A tervezettnél lassabban halad az autópálya- és főútvonal-koszerűsítés, -építés. A közlekedés szempontjából hátrányos helyzetűnek tekinthető kistelepülések száma 269, azaz ennyi település nincs bekötve a közúthálózatba. Az új összekötő és bekötőutak fejlesztését 1986 óta pályázati rendszerben oldják meg, a szükséges összeget megosztva biztosítja a közlekedési tárca, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a helyi tanács. A gond azonban ott van, hogy éppen a leghátrányosabb térségek tanácsai, illetve gazdálkodó szervezetei még a rájuk eső egyharmados részt sem képesek kigazdálkodni. (folyt. köv.) 1989. április 5., szerda 17:30
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Tanácskozott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága (2. rész)
A vasútvillamosítási programmal kapcsolatban a miniszterhelyettes arról tájékoztatta a képviselőket, hogy 1989-90-ben mintegy 120 kilométernyi, 1991-95 között pedig 300-400 kilométernyi vasútvonalat villamosítanak. Jelenleg 1800 kilométer a villamosított szakaszok hossza, s a MÁV évente 400-500 millió forintot költ elektrifikálásra. Célszerű folytatni a villamosítást, ám ennek előnyei csak akkor használhatók ki, ha hosszú távon is megalapozottabbá, megbízhatóbbá válik a szükséges vasúti járművek hazai gyártása. A vitában Képes János (Budapest) arra mutatott rá, hogy a pályázati rendszer nem ad megfelelő megoldást a kistelepülések gondjaira, ugyanis pénzhiány miatt éppen a legrászorultabbak maradnak ki a fejlesztésből. Hiányolta: az előterjesztések végül is nem adtak választ arra, hogyan akarják a kistelepülések helyzetét javítani. Javasolta a képviselő, hogy a bizottság a későbbiekben pontosan kövesse nyomon, hogy az infrastruktúrára fordított összegekből mennyi jut az utakra, és mennyire racionális a pénzösszegek felhasználása. Kiscelli László (Győr-Sopron m.) annak a véleményének adott hangot, hogy éppen a hiányos infrastruktúra miatt néptelenednek el a falvak. Hangsúlyozta: a Budapest-Bécs közös világkiállítás kapcsán nemcsak a két főváros között húzódó autópálya kiépítésére van szükség, hanem sok egyéb utat is meg kell építeni, illetve korszerűsíteni, hogy az ide látogató külföldiek az ország más területeit is felkeressék. (folyt. köv.) 1989. április 5., szerda 17:34
Vissza »

	Tanácskozott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága (3. rész)
Juhász Ferenc (Budapest) javasolta: a bizottság foglaljon úgy állást, hogy a kistelepülések bekötő útjainak megépítése az alapellátás körébe tartozik, s nem függhet a tanácsok anyagi helyzetétől. Tehát a 269 kistelepülés bekötőútját központi forrásból építsék meg, legkésőbb 1995-ig. A képviselő azt is felvetette - s ehhez egyébként csatlakozott Dauda Sándor (Budapest), Tarjáni Tibor (Budapest) -, hogy Budapest peremkerületei is nagyon rossz helyzetben vannak, útjaik több mint felén nincs szilárd burkolat. Lép Ferenc (Tolna m.) irreálisnak tartotta a vasútvillamosítási ütemtervet. Véleménye szerint az ezredfordulóig tervezett 1200 kilométernyi vonal villamosításának a fele is merész álom. Boros László (Budapest) egyebek között azt vetette fel, hogy a korábbi benzinár-emelésekbe már beépítették - elméletileg - az útfejlesztés költségeit. Hova lett az a pénz, hiszen útépítésre nem használták fel. Bódi János (Baranya m.) a szándékokkal és a környezetvédelmi szempontokkal ellentétesnek ítélte, hogy az ólommentes benzin árát nagyon magasan állapították meg. Szalai Gyula (Fejér m.) azt hangoztatta, hogy a kistelepülések elnéptelenedése nálunk is a népi kultúra, a hagyományok elsorvadásához vezethet. A vitában szót kért még: Reidl János (Somogy m.), Tomán Károlyné (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), Koltay Nándorné (Veszprém m.). Nagy Ervin válaszában kifejtette, hogy a közlekedési kormányzat koránt sincs megelégedve a hazai út- és vasúthelyzettel. A szakemberek tudják, hogy mit kellene tenni, de ehhez hiányzik a pénz. Megemlítette, hogy a Világbank az utak felújítására, karbantartására 25 millió dolláros hitelt nyújt Magyarországnak. A kölcsönt három év alatt lehet felhasználni. A bizottság tagjai végül elfogadták a tárca tájékoztatóját, és egyhangúan helyeselték Juhász Ferenc képviselőtársuk javaslatát. Második napirendi pontként az építőanyagellátás és -kereskedelem helyzetéről tájékozódott a testület. Az írásos előterjesztés, valamint Szűcs Endre ipari és Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes szóbeli kiegészítése alapján értékelték az elmúlt évet, s tájékozódtak az idei tennivalókról. Mindezekből kitűnt: az idén várhatóan 45-50 ezer lakás épül, ebből 41-46 ezer magánerőből. Az építőanyagipar termelése körülbelül egy százalékkal nő. Kiemelt feladat a magánépítők építőanyagellátásának javítása, a termékek minőségének fejlesztése, a termelő- és kereskedelmi vállalatok közötti együttműködés bővítése. (folyt. köv.) 1989. április 5., szerda 17:36
Vissza »

	Tanácskozott az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága (4. rész)
Nobis Ferenc (Budapest) nehezményezte, hogy az alapvető építőanyagok ára az utóbbi időben 30 százalékkal növekedett, ugyanakkor nem változott a kiszolgálás minősége, a vevők kiszolgáltatott helyzete. Továbbra is monopolhelyzetben vannak a gyártó cégek. Ezen feltétlenül változtatni kellene - javasolta. Az Országos Árhivatal jelenlévő képviselőjétől megkérdezte, hogy az idén milyen áremelkedésre számíthatnak az építkezők. Képes János ellentmondásosnak ítélte, hogy bár a lakások ára nagymértékben emelkedett, mégsem szűnt meg ezen a téren a hiánygazdálkodás. Kifogásolta azt is, hogy a szerkezetátalakítási program csak nagyon lassan valósul meg. Horváth Ferenc (Zala m.) felvetette: érthetetlen, hogy az olcsóbb termékek lassan eltűnnek. Hellner Károly (Budapest) hiányolta a kormány gazdaságszervező tevékenységét. Véleménye szerint nem a legjobb megoldás, hogy a lakások 60 százaléka családiház-jelleggel épül. Ez nem optimális sem a helykihasználás, sem az infrastruktúra szempontjából. Koltay Nándorné azt vetette fel, hogy a Tüzép-telepeken csekély a gépesítettség, s így a munka ott nagyon megerőltető. Javasolta: legyen elsődleges a Tüzép-telepek megfelelő színvonalú ellátása, és csak ezt követően forgalmazhassák árujukat közvetlenül a gyártók. Koltai Imre (Pest m.) szerint csak a kereskedők és a gyártók együttműködése javíthatja a helyzetet. Szükséges lenne megteremteni a korszerű rakodási és csomagolási technológiát, ám ennek költségeit sem a gyártók, sem a kereskedők nem akarják teljes egészében viselni. Dauda Sándor arról szólt, hogy kevés a korszerű, energiatakarékos termék, s egyre több olyan építőanyag van, amelyhez csak csúszópénz ellenében lehet hozzájutni. Tarjáni Tibor szerint a terhek növekedése miatt egyre csökken az építési kedv, a kormány szociálpolitikája ezen a helyzeten nem tud változtatni. A vitában felszólaltak még: Kiscelli László, Boros László. A felvetett kérdésre Nyeste András, az Országos Árhivatal képviselője azt válaszolta, hogy jelenleg nincs szó a termelési költségeket növelő hatósági árintézkedésekről. A testület végül elfogadtaga tájékoztatót. (MTI) 1989. április 5., szerda 17:39
Vissza »