|
|
|
|
Folytatta munkáját a MUOSZ közgyűlése (1. rész)
|
1989. január 28., szombat - Kívánatos, hogy - a korábbi gyakorlattól eltérően - ne nevekre, életrajzokra szavazzanak a küldöttek a tisztségviselők megválasztásakor, ezért az elnöki és a főtitkári posztra jelöltek foglalják össze egy rövid programban a MUOSZ megújítására, az érdekvédelem javítására vonatkozó elképzeléseiket - javasolta az egyik felszólaló a Magyar Újságírók Országos Szövetsége közgyűlésének szombati munkanapján, amikor is a tanácskozás a választott testületek vezetőinek beszámolója feletti vitával folytatódott. A közgyűlés az indítványt elfogadta, s ezzel programbeszéd megtartására kötelezte a jelölteket.
A hozzászólók egy olyan szövetség létrehozásának gondolatát támogatták, amely független a kormánytól, a pártoktól; határozott véleményt alakít ki a sajtóstruktúra átalakításával kapcsolatban, és síkra száll az újságírók anyagi, erkölcsi presztizsének védelméért. Az elmúlt három esztendőben végzett munkával kapcsolatban elhangzott az a bírálat: a MUOSZ nem emelte fel a szavát a hatalommal szemben, nem tiltakozott az újságírókat ért jogtalan sérelmek miatt. A korábbi sajtóirányítás fogyatékosságaira rámutatva az egyik felszólaló - képszerű hasonlattal élve - hangsúlyozta: olyanok mutatták fel a sárga vagy piros lapot, akik a labdarúgás szabályaival nem voltak tisztában. Hangot adott annak a véleményének is, hogy a sajtónak nem a szolgálat, hanem a hírek közzététele, a tájékoztatás a legfontosabb feladata. A MUOSZ felépítése, vezetése adekvát megfelelője volt a korábbi politikai struktúrának. A politikai intézményrendszer változásainak a szövetség átalakulásában is tükröződniük kell. Ma már nem a demokratikus centralizmus képviseletére van szükség, hanem önálló, független, a politikai és a szakmai érdekvédelmet egyaránt felvállaló szövetség létrehozására. Egy koalíciós jellegű, pluralista MUOSZ-ban módot kell adni a regionális szervezkedésre is, ám a szakmai, emberi szolidaritásban kívánatos az egység megőrzése, hogy a jövőben ne hurcolhassák meg a szabad véleménynyilvánításban engedményekre nem hajlandó újságírókat - fogalmazódott meg a vitában. Élénk vita bontakozott ki a MUOSZ költségvetési támogatásával kapcsolatban is. Voltak, akik azt hangsúlyozták, hogy az újságírók szervezete története során mindig is kapott támogatást az államtól, de ez nem jelentette a szövetség függetlenségének elvesztését. (folyt.köv.)
1989. január 28., szombat 13:44
|
Vissza »
|
|
Folytatta munkáját a MUOSZ közgyűlése (2. rész)
|
Mások azon a véleményen voltak, hogy nincs értelme a Pénzügyminisztériummal folytatandó szélmalom-harcnak, s ezért az állami támogatás leépítéséről programot kell kidolgozni. Egy harmadik álláspont szerint a MUOSZ a jövőben arra a normatív támogatásra tartson igényt, amelyben a többi egyesület is részesül. Ezt az összeget a szakma kiadó vállalataitól, üzleti szervezeteitől kapott támogatással lehetne kiegészíteni. (folyt.köv.)
1989. január 28., szombat 13:46
|
Vissza »
|
|
Folytatta munkáját a MUOSZ közgyűlése (3. rész)
|
A vitában több javaslat hangzott el, amelyeket az ad hoc bizottság gyűjt össze. A Nyilvánosság Klub képviselője például azt kérte: adjon ki a közgyűlés elvi nyilatkozatot arról, hogy támogatja az eddig szamizdatnak minősülő sajtót. Egy másik javaslat szerint támogatásról kell biztosítani a Márciusi Front felhívását. Volt, aki annak a véleményének adott hangot, hogy a MUOSZ-on belül egyetértésre kell jutni olyan elvi kérdésekben, mint az emberi egyenlőség eszméje, a munka értékének megbecsülése és a történelmi haladás igenlése. Általában hangsúlyt kapott az a nézet, hogy a MUOSZ-nak csak egyetlen függőséget, a tagságtól való függést szabad vállalnia. Volt olyan felszólaló, aki a politikai vezetéshez címezte szavait, mondván: a sajtóban is gyorsítani és nem lassítani kell a struktúraváltást. Felmerültek általános társadalmi-politikai kérdések, így például szenvedélyes hangon ostorozták a korrupciót. Többen számoltak be sajátos részterületek - így a helyi televíziósok, az üzemi újságírók, a nyugdíjas zsurnaliszták, a szellemi szabad foglalkozású újságírók - gondjairól. A vita végeztével a választott testületek előadói válaszoltak, majd szavazás következett. A közgyűlés szavazattöbbséggel tudomásul vette Megyeri Károly beszámolóját, amely nem a MUOSZ választmány hivatalos okmánya volt, hanem az ennél szűkebb körű megbízásából előterjesztett beszámoló. Ellenszavazat nélkül fogadták el az ellenőrző bizottság beszámolóját. Az etikai bizottság jelentését illetően kettébontották a kérdést. A bizottságnak a Magyar Sajtóban közzétett jelentését elfogadták. Az etikai bizottság elnökének, Soltész Istvánnak ehhez fűzött szóbeli kiegészítését azonban túlnyomó többséggel elvetették. (folyt.köv.)
1989. január 28., szombat 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját a MUOSZ közgyűlése (4. rész)
|
A szünetet követően elsőként Berecz János, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja szólalt fel. Elöljáróban hangsúlyozta: forradalmi reformidőszakban élünk; a demokratikus építkezés folyamata visszafordíthatatlan. Veszélyt jelent ugyanakkor, hogy a jelenleg legnagyobb létszámú, legerősebb politikai szervezet, az MSZMP nem teljesen alkalmas a folyamatok irányítására - ugyanis rendeznie kell saját sorait -, s a többi politikai szervezet sincs felkészülve még az új osztozkodásra. Nehezíti a kedvező folyamatok kibontakozását a társadalomban tapasztalható szociális feszültség, illetve a bizalmi válság. Ilyen körülmények között nem könnyű józanul politizálni - mutatott rá. Kiemelte: a gazdasági reform sikerét az objektív, a szellemiét viszont a szubjektív tényezők befolyásolják. Fontos, hogy a szellemi csatározásokban az érvelés okossága domináljon, ne pedig a hangerő. Végzetül a nyilvánosság kérdéséről szólva kifejtette: csak egyféle nyilvánosság lehet, a sajtó, illetve a véleménynyilvánítás szabadságáról színt kell vallania az MSZMP-nek. Meg kell szüntetni a papírral, a nyomdával és a terjesztéssel kapcsolatos monopóliumokat; el kell kerülni, hogy e szabadságjogok gyakorlását az anyagi lehetőségek határozzák meg. A közmegegyezéshez reformgyakorlatra és toleranciával telített vitára van szükség. A nemzeti összefogás a kiegyezéstől a koalicióig fejlődhet. Úgy vélte: a fő kérdésekben egységes MUOSZ kialakítása lenne kívánatos, hogy az újságírók hozzájárulhassanak a politikai intézményrendszer reformjának sikeréhez. (folyt.köv.)
1989. január 28., szombat 18:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját a MUOSZ közgyűlése (5. rész)
|
Ezután a közgyűlés rátért a következő napirend - a szövetségi munka megújítását célzó javaslatok és az alapdokumentumok - tárgyalására. Először Domonkos Lajos összegezte azokat a megújulást célzó, legfontosabb véleményeket, amelyeket a tagsági vitákból szűrt le az erre létrehozott ad hoc bizottság. Ezután Szegő Tamás, az alapszabály előkészítő ad hoc bizottság elnöke fűzött szóbeli indoklást a MUOSZ alapszabályának tervezett módosításához; majd pedig Láng György, az újságírói etikai kódexet előkészítő ad hoc bizottság elnöke indokolta a kidolgozott etikai kódextervezetet. Ezután a közgyűlés úgy határozott, hogy megkezdi a vitát az előterjesztésekről. (MTI)
1989. január 28., szombat 19:05
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|