|
|
|
|
A textilesszakszervezet központi vezetőségének kibővített ülése (1. rész)
|
1989. január 27., péntek - Pénteken összeült a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének kibővített központi vezetősége, hogy megvitassák feladataikat az ágazati szakszervezet év végére tervezett kongresszusáig. A szakszervezet székházában megtartott tanácskozáson részt vett Szalay Ferenc, a SZOT titkára és Cseh József ipari miniszterhelyettes, valamint több, a textiliparban dolgozó országgyűlési képviselő is.
A testület elé terjesztett írásos dokumentumokhoz Martos Istvánné, a szakszervezet főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Emlékeztetett arra, hogy a kormány már korábban napirendre tűzte az ágazat helyzetének rendezését, ami akkor a tagságból bizakodást váltott ki, ám időközben változott a gzdasági helyzet, s a feszültségek a textiliparban nemhogy oldódtak volna, inkább szaporodtak. A szakszervezet tagsága gondjainak megoldását nem a sztrájkban látja, kész a korrekt együttműködésre, de a kormányzattól is nagyobb toleranciát vár. Hangsúlyozta, hogy a textiles szakmák dolgozói nem kiváltságokat, nem évről évre kivívandó adományokat, hanem becsületes, nehéz körülmények között végzett munkájuk jogos elismerését igénylik. Ezért változatlanul fenntartják azt a követelésüket, hogy a textilipari vállalatok legalább három százalékkal növelhessék adómentesen dolgozóik bérét, központi bérintézkedést szorgalmaznak a szövők és a varrónők jogosnak elismert, de mindeddig meg nem oldott bérlemaradásának mérséklésére. Szükségesnek tartják a 3700 forintos minimális bér azonnali bevezetését, a műszakpótlék adómentessé tételét és a túlmunkában elért keresetek egységesen 20 százalékos adóztatását. A szakszervezet előtt álló feladatokról szólva kiemelte a középszintű ágazati érdekegyeztetés mechanizmusának kidolgozását, az új ágazati alapszabály és az új választási irányelvek kimunkálását. A tervek szerint a textiles alapszervezetekben már májusban sor kerül az új választásokra. Tájékoztatta a részvevőket arról is, hogy a szakszervezet szolidaritási alapot kíván létrehozni a tagság szociális gondjainak enyhítésére. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 19:50
|
Vissza »
|
|
A textilesszakszervezet központi vezetőségének kibővített ülése (2. rész)
|
Az ezt követő vitában sok szó esett a bérezési problémákról, érthetően, hiszen a szakszervezeti tagság csaknem 40 százalékának keresete nem éri el a havi 5 ezer forintot, s lemaradásuk az ipari átlagbértől több mint ezer forint. A felszólalók megerősítették, hogy szükség van a szakszervezeti munka tartalmi megújítására, de figyelmeztettek arra is, hogy a szervezeti változásoknak is ezt a célt kell szolgálniuk. Többen sürgették az egyetemes szakszervezeti jogok megfogalmazását, a szakszervezeti törvény megalkotását, a szakszervezeti munka nyilvánosságának szélesítését, a szakszervezeti tisztségviselők jogi védelmének biztosítását. Kiemelten foglalkoztak az iparág fiataljainak helyzetével. Mások arra mutattak rá, hogy a vállalatok nehéz gazdasági helyzete ellenére sem lehet lemondani az alapvető szociális juttatások biztosításáról, s ezért aggodalmukat fejezték ki egyebek között a vállalati jóléti és szociális intézmények sorozatos eladása, bezárása miatt. A vitában felszólalt Cseh József ipari miniszterhelyettes is, aki jogosnak ítélte a textilesek bérigényét, mint mondta, minden erkölcsi alapjuk megvan követeléseikhez. Az ágazat évek óta dinamikusan bővíti termelését, konvertibilis exportját, s termelékenysége is meghaladja az ipari átlagot. A textilipar problémái túlmutatnak az ágazaton - mondta a miniszterhelyettes -, s az ipar vezetése, valamint a kormányzat sem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a textiliparban más feldolgozó ágazatokhoz hasonlóan nemhogy a bérek növelésére, de még a műszaki fejlesztésekre sincs pénz. Szót kért Szalay Ferenc is, aki arról tájékoztatta a testületet, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács legközelebb várhatóan február 7-én tart ülést. A szakszervezetek változatlanul azt az álláspontot képviselik majd, hogy július 1-je helyett már január 1-jével léptessék életbe a minimális bérek új mértékét, s júliustól lehetőség szerint 4 ezer forintra emeljék fel a minimális bér összegét. A SZOT továbbra is fenntartja azt az igényét, hogy a januári áremelések részbeni ellentételezéseként legalább három százalékkal emeljék a dolgozók bérét. A tanácskozás a dokumentumok feletti vitával szombaton folytatja munkáját. (MTI)
1989. január 27., péntek 19:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|