Rendszerváltás és az MTI

	HVDSZ országos értekezlete (1. rész)
1989. január 27., péntek - A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége tagsági vitára bocsátja a szervezeti megújulásával kapcsolatos elképzeléseket: a jövőben szövetségi szerveződés alapján kívánja képviselni mintegy 270 ezres, igen sokféle szakmát képviselő tagságának érdekeit. Egyebek között erről tanácskozott a szakszervezet pénteki országos értekezlete. Sali Ferenc főtitkár az írásos dokumentumhoz fűzött szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta: az újjáalakítás fő célja, hogy a tagsági viszonyt tartalommal töltsék meg. Csak egy demokratikusan létrejövő, az ágazati-szakmai érdekeket jobban kifejező önálló, öntevékeny mozgalom töltheti be szerepét. Éppen ezért a központi vezetőségnek mihamarabb meg kell hirdetnie a munkahelyi szakszervezetek újjáalakításának programját. Ezzel párhuzamosan végig kell vinnie egy teljes körű, demokratikus, a választók akaratát tükröző tisztújítást is. A szövetségi rendszer létrehozása a HVDSZ-hez tartozó szakmák tekintetében teljesen új struktúrát és működési gyakorlatot jelent. A folyamat döntő része a munkahelyi szakszervezetek megalakítása - mondotta a főtitkár, majd arról szólt, hogy csak ezek az új szervezetek szolgálhatják a tagság érdekeit, biztosíthatják a tagok beleszólását és részvételét saját sorsuk és környezetük alakításában. Az előzetes elképzelések szerint a szövetségi rendszeren belül öt szakszervezet alakulna: a tanácsi ipari és szolgáltatási dolgozók; a szövetkezeti ipari dolgozók; a vízügyi közszolgáltatási dolgozók; a település-gazdálkodási (kommunális) dolgozók, valamint az ingatlankezelési dolgozók szakszervezete. Ezen belül több önálló szakszervezeti tagozat létrehozása is kívánatos. A HVDSZ a jöbőben szövetségként, s egyúttal szakszervezetként is működne, ágazatra való tekintet nélkül tömörítve azokat a munkahelyi szakszervezeteket, amelyek nem akarják jelenlegi működésüket megváltoztatni. Az önálló ágazati-szakmai szakszervezetek és az ugyancsak önálló tagozatok hozzák létre a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét, amely képviseleti, tanácsadó és koordináló szervként működne. Sali Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy az új szervezeti rendszer nem jelentheti az erők szétforgácsolását, nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a tag-szakszervezetek egy-egy közös cél érdekében a jövőben is közösen lépjenek fel. (folyt.köv.) 1989. január 27., péntek 18:14
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	HVDSZ országos értekezlete (2. rész)
A HVDSZ nem ért egyet az Ingatlankezelési és Városgazdálkodási Dolgozók Független Szakszervezetének január 20-i megalakításával. Az új szakszervezet alapító okiratában megfogalmazott állítás, amely szerint a HVDSZ szakszervezeti érdekképviselete nem érzékelhető - rágalom - mondta a főtitkár, és felhívta az új szervezet képviselőit - akiket IKV-dolgozókként, s nem a létrejött új szakszervezet vezetőiként hívtak meg: a tanácskozáson fejtsék ki véleményüket, s ne kívülálló bírálóként alakítsák ki álláspontjukat. Az Ingatlankezelési és Városgazdálkodási Dolgozók Független Szakszervezetének képviselői a főtitkári szóbeli kiegészítést követő szünetben elhagyták az üléstermet, mondván: ők nem magánszemélyként, hanem a szervezet nevében kívántak részt venni az országos tanácskozás munkájában. A tanácskozás vitájában többen azt hangsúlyozták, hogy valóban az érdekképviselet és az érdekvédelem a szakszervezet fő feladata, de most már a tagság nagy része úgy érzi, hogy erről nem beszélni kell, hanem konkrét intézkedések is szükségesek. A kommunális gazdálkodó vállalatok képviselői elsősorban azt tették szóvá, hogy sem társadalmi sem anyagi megbecsülésben nincs részük, a csatornázási vállalatokhoz, a szemétszállítókhoz, a melegvíz-szolgáltatókhoz éppen ezért mind nehezebb jól képzett szakembert találni. A tanácsi vállalatok képviseletében arról szóltak, hogy fontos lenne mihamarabb tisztázni a szövetségi rendszer mibenlétét, mert nemcsak a tagság, de gyakran az aktivisták sem ismerik kellőképpen ennek fontosságát. Elhangzott az is: a SZOT vezetésének aktivitása az utóbbi hónapokban visszaesett, holott a dolgozók körülményei nem javultak. Kérték a SZOT jelen lévő képviselőjét: a kormánnyal való tárgyalás során tanúsítsanak erőteljesebb fellépést. Ehhez kapcsolódva szóltak többen a sztrájkról. Ebben az ágazatban a sztrájk - mint mondották - valóban csak a legvégső eszköz lehet, hiszen a fűtés-, a melegvíz-szolgáltatás, a szemétszállítás, a településtisztasági tevékenység és más kommunális szolgáltatás szüneteltetése alapvetően megnehezítené az ország lakossága és az iparvállalatok életét, munkáját. Ugyanakkor a tagság több követelése már nem tűr halasztást, így például a 40 órás munkahét önerőből való bevezetése és a közszolgáltatásokban kialakult béraránytalanságok központi bérintézkedésekkel való mérséklése az idén elodázhatatlan. (folyt.köv.) 1989. január 27., péntek 18:20
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	HVDSZ országos értekezlete (3. rész)
A vitában többen felvetették azt is: a mostani átszervezést nem a tagság indította meg, és az nem szolgálja érdekeit. Bár valóban igaz, hogy a szervezett dolgozók nagy többsége nincs megelégedve a szakszervezet tevékenységével, ezen az átszervezés önmagában nem segít, csak elfedi a valóságos gondokat, a tartalmi megújulás hiányát leplezi. A szakszervezeti munka megújításához elsősorban a jelenleginél nyugodtabb önvizsgálatra lenne szükség, a megfelelő forma csak ezután kívánatos. Javaslatként elhangzott, hogy mivel a közszolgáltató vállalatok feladata területhez kötött, ezért célszerűbb lenne az ágazati szerveződés helyett a területi elv alkalmazása. A javaslat szerint ezt a változatot is meg kell vitatni a tagsággal. Ezután Csikós Pál SZOT-titkár szólt arról, hogy a jövőben a SZOT még erőteljesebben kívánja képviselni a tagság érdekeit. A szakszervezetek ma olyan helyzetben vannak, amikor összefogásra és nem a jelenleg tapasztalható egymásra mutogatásra van szükség. Az utóbbi időben igen differenciált érdekstruktúra került felszínre. A szakszervezeti mozgalomnak azonban egységesnek kell lennie, mert csak egy erős, érdekképviseleti, szövetségi alapon működő szervezet képes tárgyalni a kormánnyal. Az országos értekezleten elhangzott észrevételekre és javaslatokra Sali Ferenc főtitkár válaszolt. Mint mondotta: a tagság a szakszervezeten - s így a HVDSZ-en - kéri számon a helytelen döntések következményeit, mind gyakrabban hátat is fordít a szakszervezetnek, amelyeket ugyanakkor a kormány reformellenességgel vádol. A HVDSZ-nek is ebben a nehéz helyzetben kell megállnia a helyét, s úgy kell dolgoznia, hogy a tagság érezze: a szakszervezet mindent megtesz érdekeinek megfelelő védelméért. (folyt.köv.) 1989. január 27., péntek 19:57
Vissza »

	HVDSZ országos értekezlete (4. rész)
Az országos tanácskozás ezután a módosító javaslatok figyelembe vételével elfogadta a tagság élet- és munkakörülményeinek alakulásáról, valamint a szakszervezet tevékenységéről, a mozgalmi munka megújításáról és továbbfejlesztéséről szóló előterjesztéseket. (MTI) 1989. január 27., péntek 20:22
Vissza »