Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 27.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Egy budapesti kiállítás (BBC, Panoráma)

A szerdai kiállítást nagy érdeklődéssel tanulmányozta a Jurta Színházat teljesen megtöltő közönség, és csak azok sajnálkoztak, hogy a ma már muzeális értékű régi kiadványok nem kerültek árusításra. Kárpótlásul viszont vásárolhattak a független kiadók legújabb termékeiből, így a Demokrata januári számából, Méray Tibor Nagy Imre élete és halála című könyvéből, az 1956 előtt börtönben írt verseket tartalmazó Füveskertből vagy a Párizsban megjelenő Irodalmi Újság magyarországi reprint nyomatából.

HVDSZ országos értekezlete (1. rész)

1989. január 27., péntek - A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége tagsági vitára bocsátja a szervezeti megújulásával kapcsolatos elképzeléseket: a jövőben szövetségi szerveződés alapján kívánja képviselni mintegy 270 ezres, igen sokféle szakmát képviselő tagságának érdekeit. Egyebek között erről tanácskozott a szakszervezet pénteki országos értekezlete.

Sali Ferenc főtitkár az írásos dokumentumhoz fűzött szóbeli
kiegészítésében hangsúlyozta: az újjáalakítás fő célja, hogy a
tagsági viszonyt tartalommal töltsék meg. Csak egy demokratikusan
létrejövő, az ágazati-szakmai érdekeket jobban kifejező önálló,
öntevékeny mozgalom töltheti be szerepét. Éppen ezért a központi
vezetőségnek mihamarabb meg kell hirdetnie a munkahelyi
szakszervezetek újjáalakításának programját. Ezzel párhuzamosan
végig kell vinnie egy teljes körű, demokratikus, a választók
akaratát tükröző tisztújítást is.

    A szövetségi rendszer létrehozása a HVDSZ-hez tartozó szakmák
tekintetében teljesen új struktúrát és működési gyakorlatot jelent.
A folyamat döntő része a munkahelyi szakszervezetek megalakítása -
mondotta a főtitkár, majd arról szólt, hogy csak ezek az új
szervezetek szolgálhatják a tagság érdekeit, biztosíthatják a tagok
beleszólását és részvételét saját sorsuk és környezetük
alakításában.

    Az előzetes elképzelések szerint a szövetségi rendszeren belül
öt szakszervezet alakulna: a tanácsi ipari és szolgáltatási
dolgozók; a szövetkezeti ipari dolgozók; a vízügyi közszolgáltatási
dolgozók; a település-gazdálkodási (kommunális) dolgozók, valamint
az ingatlankezelési dolgozók szakszervezete. Ezen belül több önálló
szakszervezeti tagozat létrehozása is kívánatos. A HVDSZ a jöbőben
szövetségként, s egyúttal szakszervezetként is működne, ágazatra
való tekintet nélkül tömörítve azokat a munkahelyi
szakszervezeteket, amelyek nem akarják jelenlegi működésüket
megváltoztatni. Az önálló ágazati-szakmai szakszervezetek és az
ugyancsak önálló tagozatok hozzák létre a Helyiipari és
Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét, amely
képviseleti, tanácsadó és koordináló szervként működne. Sali Ferenc
felhívta a figyelmet arra, hogy az új szervezeti rendszer nem
jelentheti az erők szétforgácsolását, nagy figyelmet kell fordítani
arra, hogy a tag-szakszervezetek egy-egy közös cél érdekében a
jövőben is közösen lépjenek fel. (folyt.köv.)


1989. január 27., péntek 18:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


HVDSZ országos értekezlete (2. rész)

A HVDSZ nem ért egyet az Ingatlankezelési és Városgazdálkodási
Dolgozók Független Szakszervezetének január 20-i megalakításával. Az
új szakszervezet alapító okiratában megfogalmazott állítás, amely
szerint a HVDSZ szakszervezeti érdekképviselete nem érzékelhető -
rágalom - mondta a főtitkár, és felhívta az új szervezet képviselőit
- akiket IKV-dolgozókként, s nem a létrejött új szakszervezet
vezetőiként hívtak meg: a tanácskozáson fejtsék ki véleményüket, s
ne kívülálló bírálóként alakítsák ki álláspontjukat.

    Az Ingatlankezelési és Városgazdálkodási Dolgozók Független
Szakszervezetének képviselői a főtitkári szóbeli kiegészítést követő
szünetben elhagyták az üléstermet, mondván: ők nem magánszemélyként,
hanem a szervezet nevében kívántak részt venni az országos
tanácskozás munkájában.

    A tanácskozás vitájában többen azt hangsúlyozták, hogy valóban
az érdekképviselet és az érdekvédelem a szakszervezet fő feladata,
de most már a tagság nagy része úgy érzi, hogy erről nem beszélni
kell, hanem konkrét intézkedések is szükségesek.

    A kommunális gazdálkodó vállalatok képviselői elsősorban azt
tették szóvá, hogy sem társadalmi sem anyagi megbecsülésben nincs
részük, a csatornázási vállalatokhoz, a szemétszállítókhoz, a
melegvíz-szolgáltatókhoz éppen ezért mind nehezebb jól képzett
szakembert találni. A tanácsi vállalatok képviseletében arról
szóltak, hogy fontos lenne mihamarabb tisztázni a szövetségi
rendszer mibenlétét, mert nemcsak a tagság, de gyakran az aktivisták
sem ismerik kellőképpen ennek fontosságát.

    Elhangzott az is: a SZOT vezetésének aktivitása az utóbbi
hónapokban visszaesett, holott a dolgozók körülményei nem javultak.
Kérték a SZOT jelen lévő képviselőjét: a kormánnyal való tárgyalás
során tanúsítsanak erőteljesebb fellépést. Ehhez kapcsolódva szóltak
többen a sztrájkról. Ebben az ágazatban a sztrájk - mint mondották -
valóban csak a legvégső eszköz lehet, hiszen a fűtés-, a
melegvíz-szolgáltatás, a szemétszállítás, a településtisztasági
tevékenység és más kommunális szolgáltatás szüneteltetése alapvetően
megnehezítené az ország lakossága és az iparvállalatok életét,
munkáját. Ugyanakkor a tagság több követelése már nem tűr
halasztást, így például a 40 órás munkahét önerőből való bevezetése
és a közszolgáltatásokban kialakult béraránytalanságok központi
bérintézkedésekkel való mérséklése az idén elodázhatatlan.
(folyt.köv.)


1989. január 27., péntek 18:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


HVDSZ országos értekezlete (3. rész)

A vitában többen felvetették azt is: a mostani átszervezést nem
a tagság indította meg, és az nem szolgálja érdekeit. Bár valóban
igaz, hogy a szervezett dolgozók nagy többsége nincs megelégedve a
szakszervezet tevékenységével, ezen az átszervezés önmagában nem
segít, csak elfedi a valóságos gondokat, a tartalmi megújulás
hiányát leplezi. A szakszervezeti munka megújításához elsősorban a
jelenleginél nyugodtabb önvizsgálatra lenne szükség, a megfelelő
forma csak ezután kívánatos. Javaslatként elhangzott, hogy mivel a
közszolgáltató vállalatok feladata területhez kötött, ezért
célszerűbb lenne az ágazati szerveződés helyett a területi elv
alkalmazása. A javaslat szerint ezt a változatot is meg kell vitatni
a tagsággal.

    Ezután Csikós Pál SZOT-titkár szólt arról, hogy a jövőben a SZOT
még erőteljesebben kívánja képviselni a tagság érdekeit. A
szakszervezetek ma olyan helyzetben vannak, amikor összefogásra és
nem a jelenleg tapasztalható egymásra mutogatásra van szükség. Az
utóbbi időben igen differenciált érdekstruktúra került felszínre. A
szakszervezeti mozgalomnak azonban egységesnek kell lennie, mert
csak egy erős, érdekképviseleti, szövetségi alapon működő szervezet
képes tárgyalni a kormánnyal.

    Az országos értekezleten elhangzott észrevételekre és
javaslatokra Sali Ferenc főtitkár válaszolt. Mint mondotta: a tagság
a szakszervezeten - s így a HVDSZ-en - kéri számon a helytelen
döntések következményeit, mind gyakrabban hátat is fordít a
szakszervezetnek, amelyeket ugyanakkor a kormány reformellenességgel
vádol. A HVDSZ-nek is ebben a nehéz helyzetben kell megállnia a
helyét, s úgy kell dolgoznia, hogy a tagság érezze: a szakszervezet
mindent megtesz érdekeinek megfelelő védelméért. (folyt.köv.)


1989. január 27., péntek 19:57


Vissza »


HVDSZ országos értekezlete (4. rész)

Az országos tanácskozás ezután a módosító javaslatok figyelembe
vételével elfogadta a tagság élet- és munkakörülményeinek
alakulásáról, valamint a szakszervezet tevékenységéről, a mozgalmi
munka megújításáról és továbbfejlesztéséről szóló előterjesztéseket.
(MTI)


1989. január 27., péntek 20:22


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok az AIDS-ről:

Mező Lászlóné Kazazincbarcika 17-871: Ha a tüdőszürést kötelezővé tudták tenni, miért nem kötelező az AIDS szűrés is? Pedig ez sokkal nagyobb probléma a lakosságnak. Egy aggódó feleségi (sok feleség nevében). A Tengizbol hazatérőket megviszgálják-e? Olyan borzasztó dolgokat hallani... Jó lenne, ha AIDS szűrést és egyéb viszgálatokat is végeznének, ki tudja milyen betegségeket lehet ott kapni? Bodó János 2o7-544: Miért nem mutatnak reklámokat délután a lakosságnak a tv-ben az AIDS ellen? Miért kell kazettát árusitani 198o Ft-ért,mikor senki nem fodja megvenni ilyen drága pénzért, miért nem lehet délután mutatni filmeket...
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD