Rendszerváltás és az MTI

	A textiles szakszervezet központi vezetőségének kibővített ülése
1989. január 27., péntek - Szenvedélyes hangú felszólalásokkal kezdődött a vita a Textilipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének kibővített ülésén. Martos Istvánné az írásos dokumentumokhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében kiemelte: több szempontból is kritikus és számos ellentmondással terhes helyzetben kell a szakszervezeti mozgalomnak szembenéznie a megújulásához szükséges feladatokkal. A textiliparban súlyos feszültségek forrása, hogy úgy kell a teljesítmények növelésére ösztönözni az embereket, hogy közben a nagyobb teljesítményekkel összhangban, életkörülményeik nem javíthatók. A textilesek szükségesnek tartják, hogy az iparág vállalatai adómentesen legalább három százalékkal növeljék dolgozóik bérét, a legalacsonyabb béreket késedelem nélkül emeljék fel a minimális bér új, 3700 forintban meghatározott összegére, s a már jogosnak elismert, de mind ez ideig meg nem oldott bérlemaradás mérséklése érdekében legalább a szövők és a varrónők bérpreferenciájaként kerüljön sor az érintett vállalatok bázisbér-korrekciójára. Alapvetően azonban olyan központi intézkedéseket vár a tagság a kormányzattól, amelyek megakadályozzák az ágazat bérpozíciójának további romlását, és lehetővé teszik a felzárkózást az ipar többi területéhez. A tanácskozáson ismételten megfogalmazódott, hogy a tagság a műszakpótlék adómentessé tételét és a túlmunkában elért keresetek egységesen 20 százalékos adóztatását tartja elfogadhatónak és igazságosnak. Többen is szóltak a szakszervezetek decemberi országos tanácskozásának tapasztalatairól, s ennek kapcsán arról, hogy a szakszervezeti tagság sokszor úgy érzi: önmagának, önmagáért beszél. Sokan kifogásolják, hogy az állami vezetők, de a szakszervezeti mozgalom vezetői sem reagálnak sok esetben a dolgozók, a tagság felvetéseire. Az iparban dolgozók úgy érzik, hogy háttérbe szorultak, s ma annak van legnagyobb esélye érdekei érvényesítésére, aki azt a leghangosabban követeli. Mások arról beszéltek, hogy sok vád éri a szakszervezeteket, rájuk sütik a reformellenesség bélyegét, s azzal vádolják őket, hogy bérköveteléseikkel tovább gerjesztik az inflációt. A szakszervezetek ezeket a vádakat elutasítják. Többen megdöbbenésüket fejezték ki azért, hogy a szakszervezeteket megbírálták a januári jelentős áremelések részbeni ellentételezéseként követelt három százalékos béremelés miatt, s közben emberek ezrei még azt a minimális bért sem keresik meg, ami a hivatalosan deklarált társadalmi minimumnál is kevesebb. (MTI) 1989. január 27., péntek 13:32
Vissza » A hírhez kapcsolódik »