|
|
|
|
Újvidéki lap a vajdasági magyar szellemi életről (1.rész)
|
Belgrád, 1989. január 27. (MTI-Panoráma) - A Vajdasági Kommunisták Szövetsége rendkívüli értekezletén a tavaly októberi tömegtüntetések követelésére kollektíven lemondott vezetősége helyett új vezetőséget választott. Az újvidéki Magyar Szó cikkében a többi között a következőket fejtette ki:
Az új symposion szerkesztőségének szétzúzása (1983-ban) a vajdasági irodalmi élet háború utáni legnagyobb botránya. De most, amikor szólhatunk e folyóirat felszámolásáról, ki kell mondanunk azt is, hogy nem csupán az elmúlt öt évben éltünk a megfélemlítés légkörében. A Vajdaság egész szellemi, művelődési életét néhány hatalmaskodó bürokrata irányította. Néhány évvel ezelőtt Újvidéken elkészült egy sajátságos ,,fehér könyv,,: az ellenzéki értelmiségiek névjegyzéke. A fehér ,,névsor,, összeállítója Stipan Kopilovics, a Vajdasági Kommunisták Szövetsége tartományi bizottsága nemzetiségi bizottságának akkori elnöke volt. Mellesleg az ő nevéhez fűződik az autonom tartomány magyar nyelvművelő egyesületeinek felszámolása is. Az egykor megalapított 14 fiókszervezet közül ma csupán 5 működik. 1970-ben ,,Demográfiai jellegzetességek a jugoszláviai magyar nemzetiség életében,, címmel Mirnics Károly, a politikai tudományok magisztere a Hid című folyóiratban tanulmányt közölt. Ellenőrzött tényeken, hiteles adatokon alapuló tanulmányt, amelyben kifejtette, hogy a jugoszláviai magyarság körében észlelhető depopulációs folyamatok teljesen ismeretlen fordulatot vehetnek, ha ezen a téren elmarad a társadalom ellenőrzése. Ez elmaradt - a legutóbbi népszámlálás adatai teljes mértékben igazolták Mirnics Károly tudományos prognózisát: 10 év alatt félszázezerrel csökkent a magyarság lélekszáma Jugoszláviában. E tanulmányának közlése után Mirnics Károlyt mondvacsinált ürüggyel kizárták a pártból, s azóta az újságok és folyóiratok sem tarthatnak igényt közreműködésére. (folyt.)
1989. január 27., péntek 10:24
|
Vissza »
|
|
Újvidéki lap a vajdasági magyar szellemi életről (2.rész)
|
Vajdaságban az elmúlt évek a szellemi elsivárosodás, a látszatirodalmi létezésmód jegyében teltek el. Ügyeletes kádereink minden energiájukat káderpolitikai sakkhúzásokra pazarolták, abból a jól ismert sztálini elvből kiindulva, hogy a ,,problémákat,, csak a káderek oldhatják meg. Ennek érdekében jegyzőkönyveket hamisítottak, pályázatokat semmisítettek meg, nyomást gyakoroltak szervekre, szervezetekre, bíróságokra és magászemélyekre egyaránt. Az ifjúsági sajtón és a fiatalok intézményein csattant az ostor legelőbb. Az újvidéki ifjúsági Tribun, az Index, a Polja, a Képes Ifjúság, az Új Symposion csendes, vagy zajos felőröltetése egyazon forgatókönyv szerint ment végbe. De említhető a dél-bánáti magyar művelődési egyesületek szemléjének felszámolása, a középiskolások művészeti vetélkedőjének fokozatos leépítése, a falualapítási évfordulók megünneplésének megakadályozása, a kiterjedt táncház-mozgalom leszűkítése, az újvidéki hungarológiai intézet elbocsátott tanársegédeinek példája is. Az újvidéki Fórum kiadó néhány hónappal ezelőtt igen élénken cenzúrázta Szeli István professzor ,,Igy hozta a történelem,, című interjúkötetét. A mai vajdasági irodalompolitika eltorzult voltát Szeli kötetének oktalan megnyirbálása példázza a legjobban. A vajdasági szerkesztőségekben és egyéb szellemi gócokban ma ugyanazok a káderek ülnek, akik eddig is ott fészkeltek. A kiadói tanácsokban ugyanazok az igazhitű káderek gyakorolnak ,,társadalmi befolyást,, a sajtószervekre, a folyóiratokra és a könyvkiadókra, akik eddig gyakoroltak döntően másféle befolyást. Ezek a káderek most úgy tesznek, mintha az elmúlt évek során az autonom tartomány művelődési életében mi sem történt volna. A jelek szerint cselekvőkészen várakoznak - emelte ki végül a cikk. +++
1989. január 27., péntek 10:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|