|
|
 |
|
 |
A tanári bizonyítvány
|
Budapest, 1989. január 27. péntek (MTI-Press)
Pedagógiai szabadság az oktatási törvény előtt is volt, s utána
is csak annyi lesz, ahány szuverén egyéniség áll a katedrán, marad a
pályán. Az oktatási törvény a pedagógiai szabadságban csupán annyi
megújítást hozott, hogy legitimálta a tananyag és a tankönyv
megválasztásának szabadságát.
A jogi deklaráció persze nem jelent azonnal érvénybe lépő
gyakorlatot. Illúzió lenne egy szigorúan hierarchikus társadalomban
alulról építkező iskolák működésének feltételezése. A magyar
iskolarendszer önállósága, önfejlesztő képessége a
társadalmi-politikai intézményrendszer reformjának függvénye. Az
oktatási törvény, mint kívánatos cél, megelőzte a társadalmi
gyakorlatot, s ez nem idegen a törvény természetétől. De amikor
érvényesülését számonkérjük, ne feledjük: az iskolai demokrácia csak
az általános demokratizálódással teremthető meg. Az önállóságnak
sokféle korlátja létezik. Ilyen például a felsőoktatási iskolák
maximalizmusa. Objektív fék a demokratikus tömegiskola, ahol a
"minél nagyobb tömegek jussanak bizonyítványhoz" cél mellett nem jut
energia a hatékonyságra, az emberi minőségekre, a működőképes
tudásra.
A legmakacsabb fékeket a pedagógusok saját korlátai jelentik. A
tanári szabadsághoz nagyfokú felkészültség és felelősség kell. Az
alkotó, a teremtő pedagógia pedig időigényes. Mikor van szabadideje
annak a pedagógusnak, aki kötelező óraszámai mellett 50 százalékban
túlórára is kötelezhető? Marad-e ideje és energiája a felkészülésre,
ha már a patyolatba sem viszi el a szennyest, mert számára az is
megfizethetetlen.
Az egyik jeles vidéki gimnázium igazgatója szerint: az iskolák
nem a minőségben érdekeltek, hanem az olcsó megoldásokban.
Képtelenségnek tűnik, de igaz, a jelenlegi szabályozások szerint
anyagilag akkor járnának jól, ha képesítés nélkülieket
alkalmaznának. Egy másik gimnázium igazgatója pályakezdő, rutintalan
tanárai miatt aggódik, akik szüntelen szorongásban élnek amiatt,
hogy elégséges tudást adnak-e tanítványaiknak. Az alternatív
tananyagoknál nem a vagy-vagy, hanem az ezt is, azt is látszólagos
biztonsága vezérli őket. (folyt.)
1989. január 27., péntek 09:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|