Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés (12. rész)
Ez a megoldás vonatkozna az alakuló ülésre éppúgy, mint az időközben szükségessé váló személyi változásokra. A megválasztott jelölőbizottság ezért az országgyűlési ciklus egész időtartama alatt működne. Voltak, akik a jelölőbizottság választását formálisnak tartották, hivatkozva arra, hogy az Országgyűlés tisztikara összetételének megállapítására meghatározó befolyása van a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. Ez természetesen igaz; a politikai pártok a világ bármely parlamentjében kialakítják a maguk álláspontját fontos személyi kérdésekben. Így van ez hazánkban is; ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelölőbizottság eleve valamiféle kötelező listát kapna, amelyet - akár egyetért vele, akár nem - elő kellene terjesztenie. Javaslat hangzott el a kötelező többes jelölés előírására a tisztségviselők körében. Ezt a javaslatot azonban a bizottság nem támogatja. Nem zárja ugyan ki a többes jelölés lehetőségét, de nem tartaná helyesnek annak rögzítését a Házszabályokban. Új rendelkezés, hogy személyi kérdésekben - kivéve az állandó bizottságok tisztségviselőit és tagjait - kötelezővé teszik a titkos szavazást. Az előterjesztő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jelölés és a választás új rendelkezései kedvező irányba befolyásolják a politikai rendszer fejlődését, az Országgyűlés szuverén hatalmának erősítését. Ösztönzést adhatnak arra is, hogy az új Alkotmány előkészítése során áttekintsék az állami tisztségviselők jelölésére és választására vonatkozó kérdéseket, amelyeket minden bizonnyal új alapokra kell majd helyezni, bár az Országgyűlés nem válna kormányzó parlamentté. Régi kívánságnak tesz eleget az ünnepélyes eskütétel bevezetése. A bizottság azt javasolja, hogy a képviselők az ülésteremben, a tömegkommunkációs eszközök közvetítésével az egész ország nyilvánossága előtt tegyék le esküjüket, ezzel is kifejezésre juttatva a népszuverenitás elvét; azt, hogy a képviselők a nép, a haza boldogulásának szolgálói. Az előkészítés során számos javaslat hangzott el a képviselői munka jobb feltételeinek új szabályozására. Így például felmerült a képviselők mentelmi jogának és az összeférhetetlenségnek a részletesebb szabályozása. A bizottság elismeri e javaslatok indokoltságát, mégis arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezzel is várják meg az új Alkotmányt, illetve a tervezett törvényt a képviselők jogairól és kötelességéről. Ezután lehet majd a Házszabályokban is rögzíteni a kérdést. (folyt. köv.) 1989. január 11., szerda 12:35
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »