|
|
 |
|
 |
- Tüntetés a csehszlovák nagykövetség előtt - 3/2. folyt.
|
- Bent lenni eléggé "meleg" volt, kint lenni jó. Bocsánat, nem
jó élmény kint lenni, akkor lenne jó élmény kint lenni, hogyha
mindnyájan kint lennénk; ez a mindnyájan két magyar barátunk.
- Kerényi György és Deutsch Tamás.
- Kerényi és a Deutsch, pontosan. Nem vagyunk boldogok azzal,
hogy kint vagyunk, mert ők bent vannak. Akik bent vannak, sokkal
kilátástalanabb és elkeserítőbb. Azok az NDK-állampolgárok,
csehszlovák állampolgárok, akik nem rendelkeznek olyan külföldi
külképviselettel, mint mi, magyarok, nem rendelkeznek olyan
konzullal, mint mi Taba Lajossal, aki mindent megtett értünk, hogy
kikerüljenek. A csehek és az NDK-sok nem tudom, milyen esélyekkel
rendelkeznek, milyen képviselettel, lehet, hogy nem is tud a saját
országunk, vagy a világ arról, hogy ők ott vannak, és teljesen
kilátástalan állapotban vannak.
- Az NDK-sok esetében például jobb is, ha nem tud a saját
országuk róla.
- Igen, lehet, de ezt én csak azért mondtam, hogy nem igazán
vagyunk boldogok, hogy mi kint vagyunk, mert tudunk arról az 5, 10,
50, nem tudom hány emberről, aki bent van még.
- És bántottak benneteket?
- Én a többiek nevében nem nyilatkozhatok. Engem egy kicsit
ugyan megvertek, de nem ez a lényeg most, nem velünk kell
foglalkozni, ha meg is vertek, mert mi kint vagyunk már.
- És arra mit szóltak a csehek, amikor te mondtad, hogy a
munkádat végzed? Elvégre, mint a Fekete Doboz operatőre, hivatalosan
voltál ott, dolgozni, nem tüntetni, nem lázítani. (folyt.)
1989. augusztus 24., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|