|
|
 |
|
 |
Reformálláspontok - Megkezdődött a KISZ politikai vitasorozata (2. rész)
|
A vitában résztvevők azt javasolták, hogy a parlamenti
tárgyalásokkal párhuzamosan szerveződjön meg a koncepció széles körű
társadalmi vitája, ne várják meg ezzel a szövegtervezetet.
Álláspontjuk szerint az alkotmányozásba minden felelős politikai
erőnek be kell kapcsolódnia, annak felelősségével a kormány egyetlen
tárcája sem maradhat magára.
A tanácskozáson észrevételezték, hogy a választójog szabályozása
hiányzik a koncepcióból. Kilényi Géza az ezzel kapcsolatos
kérdésekre, felvetésekre válaszolva ismertette a formálódó
elképzeléseket, de kijelentette: arra ma senki sem tud válaszolni,
hogy 1990-ben milyen alapon zajlik majd a választás. Mint mondotta:
nagy a valószínűsége annak, hogy meghatározó jelentőségűek lesznek
bizonyos egyeztető tárgyalások. Ezek azt a célt szolgálják, hogy
robbanásmentes legyen az egypártrendszerből a működőképes
többpártrendszerbe való átmenet.
A fiatalok úgy vélekedtek: a tervezet magában hordja a
társadalom előtt álló kikerülhetetlen modellváltás békés
megvalósításának lehetőségét. A megfogalmazott változások viszont
olyan nagy mértékűek, hogy csak fokozatosan valósíthatók meg,
azonnali bevezetésük az állam működőképességét veszélyeztetné.
A koncepció egyes tartalmi elemeiről úgy foglaltak állást:
kimunkálatlan a helyi és országos végrehajtó hatalom kiépítésének és
szabályozásának koncepciója. Támogatták azt a törekvést, hogy az
államigazgatás, a törvénykezés, valamint a fegyveres erők és
testületek ne válhassanak pártpolitikai küzdelmek színterévé.
Megvalósítandó intézményeknek tartották a reprezentatív jogkörön
túlmenően is felhatalmazott köztársasági elnöki funkciót, a Legfőbb
Állami Számvevőszéket, a Közigazgatási és az Alkotmánybíróságot, a
népi kezdeményezés intézményeit. Az országgyűlés további működését
egykamarás rendszerben képzelik el.
Mindezzel együtt hangot adtak annak a véleményüknek: nem lenne
helyes, ha túl sok, az alkotmányban is szereplő kérdést előzetesen
törvényben szabályoznának, mert ez megkötné az alkotmányozás
mozgásterét. Végezetül javasolták, hogy az új alkotmány tételesen
épüljön be a középfokú oktatási tananyagba.
A bajai fórum résztvevői a Duna-Tisza közén élő negyvenezernyi
délszláv, német, szlovák nemzetiségű fiatalt reprezentálták. Több
mint hatórás eszmecseréjükből kitűnt: a fiatalok nemzetiségi
öntudata kialakulatlan vagy hiányos. Tanácskozásukon számos
javaslatot is megfogalmaztak. (folyt. köv.)
1989. március 4., szombat 19:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|