|
|
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (1. rész)
|
1989. február 27., hétfő - Az MSZMP Politikai Bizottsága Szűrös Mátyást, a Központi Bizottság titkárát, a Parlament külügyi bizottságának elnökét javasolja az Országgyűlés elnöki tisztének betöltésére - jelentette be Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára hétfőn, a független képviselők csoportjának a Parlamentben rendezett ülésén.
Az MSZMP Politikai Bizottságában tartott konzultáció során a jelölésnél Pozsgay Imrének és Nyers Rezsőnek, a Politikai Bizottság tagjainak, államminisztereknek a személye is felmerült, mert a párt álláspontja szerint az Országgyűlés elnöki tisztének betöltésére olyan személyt kívánatos megválasztani, aki országosan ismert, közmegbecsülésnek örvend és kellő politikai tekintéllyel rendelkezik - hangsúlyozta Fejti György. Hozzátette: az Országgyűlés új ügyrendje szerint a Parlament elnökének választására jelölőbizottságot kell felállítani, ez a jog a Hazafias Népfrontot illeti meg. A hozzászólók közül Avar István (Budapest) úgy vélekedett: fontos, hogy a házelnök ne csak politikai, hanem jogi értelemben is tisztában legyen a Parlament lehetőségeivel, ezért ő személy szerint egy jogász mellett szavazna. Varga Imre (országos lista) megdöbbenésének adott hangot Pozsgay Imre és Nyers Rezső esetleges jelölésével kapcsolatban. Úgy tűnik, mintha a pártvezetés jövőben ezt a két személyt nem venné tekintetbe - mondotta. Szűrös Mátyás jelölésével azonban egyetértett. Bánffy György (Budapest) még sarkosabban fogalmazott, szerinte súlyos politikai hiba lenne Pozsgay Imre és Nyers Rezső jelölése; arra utalna, hogy az egyes vezetőkkel kapcsolatos pártdöntéseket a kapkodás jellemzi. Morvai László (Budapest) vitatkozva az előtte szólókkal kifejtette: a Parlament tekintélyének növelését jelentené, ha markáns politikai személyiség kerülne a Tisztelt Ház élére. Az elhangzottakra reagálva Fejti György elmondotta: a házelnöki funkció felértékelődőben van. Az Országgyűlés elnöke komoly politikai súllyal rendelkezhet a jövőben, tevékenysége alapvetően befolyásolhatja a kormányzat és a Parlament egészséges, eredményes együttműködését. (folyt.köv.)
1989. február 27., hétfő 15:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (2. rész)
|
A független képviselők csoportja az ülésen tájékozódott az MSZMP Központi Bizottságának az alkotmány koncepciójával kapcsolatos állásfoglalásáról is. Fejti György szóbeli előterjesztését követően a képviselők számos kérdést intéztek a Központi Bizottság titkárához, s többen véleményt is mondtak a tervezetről. Varga Imre (országos lista) üdvözölte, hogy az MSZMP felülvizsgálta téves gyakorlatát, s lehetőséget kínál a hatalom gyakorlásának megosztására. Emlékeztetett arra, hogy volt olyan időszak az elmúlt négy évtizedben, amikor a bíróságok a politikai gyilkosságok eszközévé váltak. Ezért kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az alkotmány garantálja a bíróságok függetlenségét. Nehezményezte, hogy a koncepció nem foglalkozik a rendőrséggel és a honvédséggel, véleménye szerint ezek a szervezetek nem függhetnek egyetlen párttól sem, mert ez ellentétes lenne a demokrácia alapelveivel. Indítványozta, hogy a nemzetiségek és a vallások képviselői kapjanak vétójogot a Parlamentben. Avar István (Budapest) a koncepcióban rögzített államformával, a népköztársasággal kapcsolatban megjegyezte: az elmúlt 40 évben számtalanszor hivatkoztak arra, hogy a nép nevében cselekszenek, amikor súlyos visszaéléseket, törvénysértéseket követtek el. Ezért szerinte a társadalom többsége számára megnyugtatóbb lenne a köztársaság elnevezés. Benjámin Judit (Budapest) rámutatott: a rend érdekében kívánatos sürgetni az alkotmány törvényerőre emelését. Séra János (Komárom megye) ellenezte a vétójog bevezetését, mint mondotta: a népszuverenitást megtestesítő Parlamentet nem korlátozhatja egyetlen szervezet sem. Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) szorgalmazta, hogy az alkotmány-koncepcióban markánsabb megfogalmazást kapjanak az állampolgári kötelességek. A képviselői észrevételekre adott válaszában Fejti György kiemelte: a félelem nélküli életet, mint a demokrácia egyik alapvető jellemzőjét, a párt is fontosnak tartja. Kívánatos lenne, ha az alkotmányozás folyamata a közmegegyezést segítené elő, annál is inkább, mert a pártnak a monolitikus hatalmi struktúra folyamatos lebontása a célja. A honvédség államjogi szerepének tisztázása elodázhatatlan kérdés, ugyanakkor - mutatott rá - a közvetlen pártirányítás a hadseregnél megszűnt, s ennek nem mond ellent az, hogy a tiszti állomány tagjainak 75 százaléka kommunista. (folyt.köv.)
1989. február 27., hétfő 15:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (3. rész)
|
A Központi Bizottság titkára elvetette a vétójog bevezetésének lehetőségét. Úgy vélekedett, a belpolitikai helyzet nem megfelelő az alkotmányozási folyamat felgyorsításához, ezen a téren megfontolt előrehaladásra van szükség. A köztársasági elnök párttag lehet, de kívánatos, hogy tevékenysége a napi politikai gyakorlat fölé emelkedjen - hangsúlyozta. Az igazságszolgáltatás jelenlegi szervezetének megtartása mellett is lehetségesnek tartotta az állampolgári jogok szószólója intézményének kialakítását. A képviselők függetlenítését lehetőségként veszi figyelembe a koncepció - mondotta - , de nem írja elő kötelező jelleggel. Végezetül nyomatékkal szólt arról, hogy az MSZMP nem akarja a saját ízlésének megfelelő Parlamenttel mielőbb elfogadtatni az új alkotmányt. Értelmetlen a sietség, hiszen a politikai viszonyok változása esetén az alaptörvény támadások sokaságának szolgálna céltáblául. (folyt.köv.)
1989. február 27., hétfő 15:12
|
Vissza »
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (4. rész)
|
Az Új Márciusi Frontnak egy nemzeti bizottság létrehozására vonatkozó javaslatáról Vitányi Iván, a VMF ügyvezető titkára tájékoztatta a képviselőket. A nemzeti bizottság a képviseleti demokráciába való átmenet segítője lehetne, s az új, többpárti választásokat követően megszűnne tevékenysége. Nem döntéshozó szervként működne, és nem is egyfajta koalíciót jelentene, hiszen koalíciónak csak azután lesz értelme, ha a szabad választások megmutatják, melyik szervezet mekkora mértékű tömegtámogatást tudhat maga mögött. A felhívásukra történt reeagálásokról kijelentette: a legtöbb alternatív szervezet pozitív választ adott javaslataikra, csupán a Münnich Ferenc Társaság és a Magyar Demokrata Fórum nem fogadta el a tervezetben foglaltakat. Az előbbi a többpártrendszeren alapuló politikai struktúrát utasítja el, az utóbbi viszont úgy véli, hogy az Új Márciusi Front nem alkalmas a javaslattevő szerepre, mivel, úgymond, "az MSZMP leányvállalata". A képviselők elsősorban a Hazafias Népfront és a nemzeti bizottság kapcsolatát vetették fel, illetve a nemzeti bizottság politikai, törvényességi jogkörét taglalták. Sasvári József (Komárom megye, 8. vk.) számára úgy tűnt, hogy a Hazafias Népfront mintha nem kívánatos szervezet lenne a nemzeti bizottságban. Séra János (Komárom megye, 10. vk.) fontosnak tartotta annak meghatározását, hogy a nemzeti bizottság milyen törvényességi keretek között működjék. Válaszában Vitányi Iván utalt arra, hogy a Hazafias Népfronttal is megtörtént a kapcsolatfelvétel, hiszen az jelentős, figyelmen kívül nem hagyható társadalmi erőt képvisel. Hangsúlyozta azonban: az újonnan alakult szervezetek önállóan, és nem a népfront keretében kívánnának részt venni a nemzeti bizottság munkájában. A tevékenységi kör szabályozására pedig legmegfelelőbb az lenne, ha egy előkészítő bizottság számba venné a bizottsághoz csatlakozó szervezeteket, és egyúttal kidolgozná a nemzeti bizottság ügyrendjét. A sztrájkról szóló törvényjavaslat vitájában Halmos Csaba államtitkár ismertette a tervezetet kidolgozó Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal álláspontját. Az előzetes egyeztető tárgyalások, megbeszélések tapasztalatai alapján úgy vélte: mindenki azon az állásponton van, hogy a munkabeszüntetés csak végső érdekérvényesítő eszköz legyen. (folyt.köv.)
1989. február 27., hétfő 18:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (5. rész)
|
A SZOT nevében Kósáné Kovács Magda titkár csak olyan sztrájktörvényt tartott elfogadhatónak, amely garanciális védelmet nyújt a munkavállalóknak, nem korlátoz alapvető emberi és munkavállalói jogokat, s egyúttal szociális érzékenységet is tükröz. Ezért a SZOT nem ért egyet a gyárkapu mögé szorított sztrájk gondolatával, vagyis azzal, hogy a munkabeszüntetés csak akkor jogszerű, ha munkahelyi konfliktusból eredően közvetlenül a munkáltató ellen irányul. Forgács Pál, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete véleményét tolmácsolva kifejtette: egyértelműen korlátozó jellegűnek tartják a sztrájktörvény tervezetét. Sérelmezik továbbá azt a kitételt, miszerint a sztrájkindítás joga a legnagyobb létszámú szakszervezeté. Több képviselő - Séra János (Komárom megye, 10. vk.), Cselőtei László (Pest megye, 2. vk.) - javasolta: a pontosabb kidolgozás, a további egyeztetések és tájékozódás érdekében halasszák későbbre a sztrájtörvénynek a márciusi ülésszakra tervezett megtárgyalását. Nem kis meglepetést keltett a jelenlévők körében, amikor Halmos Csaba államtitkár összefoglalójában kijelentette: a törvénytervezettel kapcsolatban nincsen lényegi nézetkülönbség a kormány, az alternatív szervezetek és az itt felszólalók között. Ezt indokolva rámutatott: a tervezet nem akarja a munkahelyre szűkíteni a sztrájkjogot. Lehet, hogy nem egyértelmű a paragrafus megfogalmazása, de a tervezet értelmében jogos lehet a kormányzati vagy parlamenti döntés elleni sztrájk is. Hozzáfűzte: a sztrájktörvény nem korlátozó szándékkal született, hiszen a jogalkotó tisztában van azzal, hogy egy ilyen törvény több bajt okozna, mint a jelenlegi jogbizonytalanság. (MTI)
1989. február 27., hétfő 19:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|