|
|
 |
|
 |
Az MSZMP ajánlja 2.
|
A Központi Bizottság azt ajánlja, hogy Magyarország új
alkotmánya elsősorban ne programot tartalmazzon, hanem olyan
alaptörvény legyen, amely a legfontosabb kérdésekben önmagában is,
végrehajtási jogszabályok nélkül alkalmazható jogként érvényesüljön.
Legyen közérthető, váljon az állampolgárok ismeretanyagának részévé.
Építsen a több mint ezeréves magyar államiság és jogfolytonosság,
valamint az egyetemes alkotmányfejlődés maradandó értékeire,
szocialista társadalmunk több mint négy évtizedes eredményeire,
valóságos társadalmi viszonyainkra, ám zárja ki a
rekapitalizálódást.
Legyen időtálló, ne akadályozza indokolatlan kötöttségekkel a
társadalmi haladást, ne tartalmazzon dogmává válható tételeket.
Szerkezetével is fejezze ki a korszerű alkotmányozást, például az
emberi, állampolgári jogokról, kötelességekről szóló rész ne az
utolsó, hanem az első fejezetek egyike legyen. Erőteljes hangsúlyt
kapott a Központi Bizottság ülésén: fejezze ki az új alkotmány, hogy
Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam,
államformájának elnevezése pedig továbbra is népköztársaság legyen.
Ugyancsak vitában alakult ki a Központi Bizottság véleménye: új
alaptörvényünkben nem célszerű a társadalmi-gazdasági-politikai rend
átfogó szabályozására törekedni, ehelyett az e rend alapjául
szolgáló elveket indokolt rögzíteni. Így mindenekelőtt a népfelség
elvét, amely szerint minden hatalom kizárólagos forrása és birtokosa
a nép. Következésképpen egyetlen szerv vagy szervezet sem
vindikálhatja a hatalmat egyedül magának. Az állam egyes szervei
csak annyi hatalommal rendelkezzenek, amennyit a nép a maga
szuverenitásából azoknak az alkotmány szerint átad. A jogalkotás
útján történő hatalomgyakorlásban fő elv legyen: csak az tilos, amit
a törvény tilt. Az állam és a társadalom kapcsolatában meghatározó
elv legyen a területi, illetve szakmai-testületi önkormányzathoz
való jog. Alapvető jelentőségű tételként szerepeljen az új
alkotmányban a jogegyenlőség elve, amely foglalja magába a törvény
előtti egyenlőséget; mind az előnyös, mind a hátrányos
megkülönböztetés tilalmát; a tulajdonformák tekintetében pedig a
szektorsemlegesség elvét. Teremtsen az új alaptörvény gazdasági
alkotmányosságot. Ennek lényege: a közösségi tulajdon és az egyéni
tulajdon egyenrangú tulajdonforma; a gazdaság szocialista
társadalmi-gazdasági céloktól befolyásolt piacgazdaság; a gazdálkodó
szervezeteket és az állampolgárokat megilleti a tulajdonszerzés és a
tulajdonnal való szabad rendelkezés joga. (folyt.)
1989. február 27., hétfő 15:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|