Rendszerváltás és az MTI

	Szivárvány a magyar kultúrának
Budapest, 1989. január 25. szerda (MTI-Press) A szivárvány ezúttal Kazincbarcikáról ívelt fel a magyar kultúra felhős horizontjára: a Borsodi Vegyi Kombinát kétmillió forintos alapítványt létesített a Magyar Állami Népi Együttesnek, s ezen keresztül a magyar néptánckultúrának. Közművelődésünk pénzhiányban fuldokló szakemberei kicsit nem hisznek a szemüknek, mert a kultúra jelen idejében egy szál művészeti együttesnek ilyen temérdek pénzt termelő vállalat még nem adott. Az alapítvány keletkezése szinte hihetőbb lenne, ha mondjuk 1968-at írnánk, avagy - hittel reméljük - 1995-öt. De semmi káprázat, a nagy vegyészeti cég bejelentésének dátuma 1989. január 26. Nagy szükségünk van a reménységre, hiszen a Láng Gépgyár Művelődési Házának elárverezését sorra követik a hasonló kényszermegoldások. Nem az újpesti üzem az egyetlen, ahol olyan adóssághegy halmozódott fel, hogy a munkásgondolkodás pallérozására emelt otthonokat is áruba bocsátják. Nincs mit tenni, ha választani kell termelő esztergapad és művelődési ház között, akkor sajnos eljön a szoros nadrágszíj logikája: előbb a mindennapi kenyérre való, aztán a kultúra. A Borsodi Vegyi Kombinátban azonban már más a sorrend Az ottani mérnököknek, másfajta szakembereknek a gyáron belüli közgondolkodása szerint a szaktudás csak az általános műveltség talaján virágozhat ki igazán. A Borsodi Vegyi Kombinátban csak vegyészmérnökből százhúsz van, s az okleveles vegyészek száma is nyolcvan. Kultúremberek. Megtöltik saját filmmúzeumukat - mert Kazincbarcikán ez is van - és sokan közülük hatalmas klasszikus zenei hanglemezgyüjteménynek örülnek otthon, s a városban a komolyzenei hangversenyeket is telt ház előtt kezdik meg. A mecénásgondolkodás persze sosem egészen önzetlen: vagy egy gazdag ember akarja elvetélt művészhajlamát sajátos lélektani fordulattal, s kövér erszénnyel pótolni, vagy az adományozó személyben, cégben benne van egy tisztességes számítás: az általános műveltség segíti a szakembert. Szakbarbársággal Kazincbarcikán sem sokra mentek volna. Aki csak a lombikra figyel, az nem figyelhet a teljes életre. (folyt.) 1989. január 25., szerda 12:40
Vissza » Folytatásokkal »