|
|
 |
|
 |
Nyugat-Berlin a választás előtt (1.rész)
|
Nyugat-Berlin, 1989. január 25.(MTI-Panoráma)- Nyugat-Berlin belvárosában járva a látogató az utóbbi napokban mind több jelét tapasztalhatta a politikai élet élénkülésének. Mindenütt plakátok és jelszavak láthatók, a három nagy és a többi kis párt aktivistái egymást túlharsogva hirdetik programjukat és osztogatják a bevált úton való továbbhaladás illetve a radikális kurzusváltás szükségességét indokló propaganda-füzeteiket.
A január 29-iki képviselőházi választás előtt voltaképpen a
legerősebb ellenzéki párt, az SPD helyi korifeusai sem igen bíznak
abban, hogy meg tudják buktatni az immár nyolc éve kormányzó CDU/FDP
koalíciót. Borulátásuk okai egyrészt szubjektív természetűek,
másrészt azonban azokban a tagadhatatlan eredményekben rejlenek,
amelyeket a keresztény-liberális szenátus 1981 óta elért.
A gazdasági élet stabil növekedést mutat: tavaly például három
százalékos volt, jócskán meghaladva a nyugat-németországi
tartományok átlagát. Az egykor haldokló városba az utóbbi években
szívesen költöznek át polgárok az NSZK-ból, így tavaly kétmillió
fölé emelkedett a lakosok és 930 000 fölé az aktív keresők száma.
1983 és 1988 között ötvenezer munkahelyet teremtett a város - igaz,
ennek dacára is csaknem százezren várnak munkaalkalomra. A tavalyi
esztendő kulturális rendezvényei (Nyugat-Berlin az európai kultúra
fővárosaként vonult be az 1988-as évkönyvekbe) páratlan mértékben
föllendítették a szállodák és a vendéglátóipar forgalmát. Ez
egyrészt újabb munkaalkalmakat teremtett, másrészt az 1,9 millió
vendég kiadásai is jól jöttek a városnak.
Az utóbbi években javult a város és az NDK közötti viszony.
Jóllehet a Berlint kettéosztó fal továbbra is szilárdan áll, a
megosztott város lakosainak életét több könnyítés teszi
kellemesebbé. 1987 óta néhány új átkelőhely nyílt Nyugat-Berlin és
az NDK fővárosa között, és az egy éve érvényes megállapodás
értelmében az egynapos átlépőt kiváltó nyugat-berlini lakosok a
város keleti kerületeiben tölthetik az éjszakát, nem kell éjfél
előtt visszatérniük Nyugat-Berlinbe. Ennek fejében persze két napra
szóló nyugatnémet márkát kell kötelezően átváltaniuk NDK-márkára...
(folyt.)
1989. január 25., szerda 12:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyugat-Berlin a választás előtt (2.rész)
|
A szubjektiv okok között az első a kormányzó polgármester
személye: Eberhard Diepgen a CDU fő választási aduja a kampányban.
Az öt évvel ezelőtt Bonnba távozó Richard von Weizsa:cker utódaként
színre lépő, akkor 42 éves politikust sokan még pártján belül is
lebecsülték - ám azóta torkukra forrtak a bíráló és gúnyos
megjegyzések. A fiatalosan lendületes Diepgen ,,felnőtt,, a
szerephez. Szenvedélyes hangú szónoklatain tul képes bölcsen
hallgatni is és taktikusan kitérni a kényes témák megvitatása elől.
Személyisége egyszerre sugároz magabiztos hozzáértést és tősgyökeres
berlini csibészséget, amivel munkások és egyetemi tanárok között
egyaránt sikert és elismerést vívott ki magának.
Persze az elmúlt négy esztendő krónikájában akadtak kevésbé
fényes fejezetek is. Az egyik legnyomasztóbb gond a csaknem százezer
munkanélküli sorsa. Számuk csökkentése érdekében a szenátus az idén
nyolcezer munkahelyet kíván létesíteni. A legutóbbi felmérés szerint
a lakásépítés nem tartott lépést a lakosság lélekszámának
növekedésével: jelenleg 69 000 lakás ,,hiányzik,, Nyugat-Berlinben,
amit a szenátus a következő három év alatt 30 000 új lakás
építésével kíván orvosolni. A városban is tapasztalható a szegények
arányának növekedése: minden tizenkettedik nyugat-berlini lakos
szociális segélyre szorul. Kevés a bölcsődei és óvódai férőhelyek
száma - még harmincezer kellene ahhoz, hogy minden igénylőt el
lehessen helyezni. Túlzsúfoltak a város főiskolái és egyetemei is.
A fenti gondokhoz járultak a személyes eredetű problémák: több
CDU-párti politikus telekvásárlási illetve építkezési botrányba
keveredett. A baloldal tavaly óta folyamatosan támadja Kewenig
belügyi szenátort az utcai tüntetők elleni brutális rendőrattakok és
a sajtószabadságot félvállról vevő nyilatkozatai miatt. A
képviselőházban pedig egy szociáldemokrata városatya és egy
baloldali újság jogellenes rendőri megfigyelése kavarta föl a
kedélyeket. (folyt.)
1989. január 25., szerda 12:51
|
Vissza »
|
|
Nyugat-Berlin a választás előtt (3.rész)
|
Mindezek dacára Diepgen tekintélye alig szenvedett csorbát -
fölmérések szerint a nyugat-berliniek 55 százaléka újra őt látná
szívesen a szenátus élén. Csakhogy a választás nem egyedül a
kormányzó polgármester személyéről, hanem a képviselőház 144
mandátumának elosztásáról is hivatott dönteni. Itt pedig már
óhatatlanul szerepet játszanak az utóbbi négy esztendő ballépései és
botrányai. A közvéleménykutató intézet adatai szerint a leadott
szavazatok közül a CDU 43 (1985-ben 46,4), az SPD 34 (32,4), az FDP
9 (8,5) az alternatív lista nevű környezetvédő párt pedig 11 (10,6)
százalékra számíthat január 29-ikén. Vagyis a jelenlegi koalíció
többsége akkor is biztosított, ha a szociáldemokraták elfogadnák az
alternatív lista ajánlatát a közös választási platformra. Ez elől
azonban az SPD következetesen elzárkózik - legutóbb éppen a párt
választási nagygyűlésén felszólaló Willy Brandt, a párt
tiszteletbeli elnöke utasította el az ajánlatot, hangsúlyozva:
Nyugat-Berlinnek erős szociáldemokrata pártra van szüksége.
Sötét ló a választáson most először induló neonáci szerveződés.
A magukat köztársaságiaknak (Die Republikaner) nevező szélsőségesek
elsősorban a külföldiek nyugat-berlini jelenléte és integrálódása
ellen lépnek föl. Le Pen franciaországi nemzeti frontjához hasonlóan
nem idegen tőlük az erőszak alkalmazása sem, és aligha tévednek
nagyot azok, akik a köztársaságiak kezét látják meghúzódni a
Luxemburg-emléktábla január 14-ikén elkövetett meggyalázása mögött.
Paradox módon éppen az ultrajobboldali szervezet nehezítheti meg
leginkább a CDU/FDP dolgát. Föllépésükkel ugyanis a köztársaságiak
aligha a szociáldemokraták vagy a környezetvédők, hanem inkább a
jobboldali beállítottságú kereszténydemokrata szavazók közül
szakíthatnak le jónéhányat. Hogy ezek aránya elég lesz-e ahhoz, hogy
megfossza abszolút többségétől a keresztény-liberális tömböt és új
helyzetet teremtsen a képviselőházban - az csak január 29-ikén este
dől el.+++
Dorogman László (Nyugat-Berlin),MTI-Panoráma
1989. január 25., szerda 12:55
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|