|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nyugat-Berlin a választás előtt (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Nyugat-Berlin, 1989. január 25.(MTI-Panoráma)- Nyugat-Berlin belvárosában járva a látogató az utóbbi napokban mind több jelét tapasztalhatta a politikai élet élénkülésének. Mindenütt plakátok és jelszavak láthatók, a három nagy és a többi kis párt aktivistái egymást túlharsogva hirdetik programjukat és osztogatják a bevált úton való továbbhaladás illetve a radikális kurzusváltás szükségességét indokló propaganda-füzeteiket.
A január 29-iki képviselőházi választás előtt voltaképpen a legerősebb ellenzéki párt, az SPD helyi korifeusai sem igen bíznak abban, hogy meg tudják buktatni az immár nyolc éve kormányzó CDU/FDP koalíciót. Borulátásuk okai egyrészt szubjektív természetűek, másrészt azonban azokban a tagadhatatlan eredményekben rejlenek, amelyeket a keresztény-liberális szenátus 1981 óta elért. A gazdasági élet stabil növekedést mutat: tavaly például három százalékos volt, jócskán meghaladva a nyugat-németországi tartományok átlagát. Az egykor haldokló városba az utóbbi években szívesen költöznek át polgárok az NSZK-ból, így tavaly kétmillió fölé emelkedett a lakosok és 930 000 fölé az aktív keresők száma. 1983 és 1988 között ötvenezer munkahelyet teremtett a város - igaz, ennek dacára is csaknem százezren várnak munkaalkalomra. A tavalyi esztendő kulturális rendezvényei (Nyugat-Berlin az európai kultúra fővárosaként vonult be az 1988-as évkönyvekbe) páratlan mértékben föllendítették a szállodák és a vendéglátóipar forgalmát. Ez egyrészt újabb munkaalkalmakat teremtett, másrészt az 1,9 millió vendég kiadásai is jól jöttek a városnak. Az utóbbi években javult a város és az NDK közötti viszony. Jóllehet a Berlint kettéosztó fal továbbra is szilárdan áll, a megosztott város lakosainak életét több könnyítés teszi kellemesebbé. 1987 óta néhány új átkelőhely nyílt Nyugat-Berlin és az NDK fővárosa között, és az egy éve érvényes megállapodás értelmében az egynapos átlépőt kiváltó nyugat-berlini lakosok a város keleti kerületeiben tölthetik az éjszakát, nem kell éjfél előtt visszatérniük Nyugat-Berlinbe. Ennek fejében persze két napra szóló nyugatnémet márkát kell kötelezően átváltaniuk NDK-márkára... (folyt.)
1989. január 25., szerda 12:50
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nyugat-Berlin a választás előtt (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A szubjektiv okok között az első a kormányzó polgármester személye: Eberhard Diepgen a CDU fő választási aduja a kampányban. Az öt évvel ezelőtt Bonnba távozó Richard von Weizsa:cker utódaként színre lépő, akkor 42 éves politikust sokan még pártján belül is lebecsülték - ám azóta torkukra forrtak a bíráló és gúnyos megjegyzések. A fiatalosan lendületes Diepgen ,,felnőtt,, a szerephez. Szenvedélyes hangú szónoklatain tul képes bölcsen hallgatni is és taktikusan kitérni a kényes témák megvitatása elől. Személyisége egyszerre sugároz magabiztos hozzáértést és tősgyökeres berlini csibészséget, amivel munkások és egyetemi tanárok között egyaránt sikert és elismerést vívott ki magának. Persze az elmúlt négy esztendő krónikájában akadtak kevésbé fényes fejezetek is. Az egyik legnyomasztóbb gond a csaknem százezer munkanélküli sorsa. Számuk csökkentése érdekében a szenátus az idén nyolcezer munkahelyet kíván létesíteni. A legutóbbi felmérés szerint a lakásépítés nem tartott lépést a lakosság lélekszámának növekedésével: jelenleg 69 000 lakás ,,hiányzik,, Nyugat-Berlinben, amit a szenátus a következő három év alatt 30 000 új lakás építésével kíván orvosolni. A városban is tapasztalható a szegények arányának növekedése: minden tizenkettedik nyugat-berlini lakos szociális segélyre szorul. Kevés a bölcsődei és óvódai férőhelyek száma - még harmincezer kellene ahhoz, hogy minden igénylőt el lehessen helyezni. Túlzsúfoltak a város főiskolái és egyetemei is. A fenti gondokhoz járultak a személyes eredetű problémák: több CDU-párti politikus telekvásárlási illetve építkezési botrányba keveredett. A baloldal tavaly óta folyamatosan támadja Kewenig belügyi szenátort az utcai tüntetők elleni brutális rendőrattakok és a sajtószabadságot félvállról vevő nyilatkozatai miatt. A képviselőházban pedig egy szociáldemokrata városatya és egy baloldali újság jogellenes rendőri megfigyelése kavarta föl a kedélyeket. (folyt.)
1989. január 25., szerda 12:51
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nyugat-Berlin a választás előtt (3.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Mindezek dacára Diepgen tekintélye alig szenvedett csorbát - fölmérések szerint a nyugat-berliniek 55 százaléka újra őt látná szívesen a szenátus élén. Csakhogy a választás nem egyedül a kormányzó polgármester személyéről, hanem a képviselőház 144 mandátumának elosztásáról is hivatott dönteni. Itt pedig már óhatatlanul szerepet játszanak az utóbbi négy esztendő ballépései és botrányai. A közvéleménykutató intézet adatai szerint a leadott szavazatok közül a CDU 43 (1985-ben 46,4), az SPD 34 (32,4), az FDP 9 (8,5) az alternatív lista nevű környezetvédő párt pedig 11 (10,6) százalékra számíthat január 29-ikén. Vagyis a jelenlegi koalíció többsége akkor is biztosított, ha a szociáldemokraták elfogadnák az alternatív lista ajánlatát a közös választási platformra. Ez elől azonban az SPD következetesen elzárkózik - legutóbb éppen a párt választási nagygyűlésén felszólaló Willy Brandt, a párt tiszteletbeli elnöke utasította el az ajánlatot, hangsúlyozva: Nyugat-Berlinnek erős szociáldemokrata pártra van szüksége. Sötét ló a választáson most először induló neonáci szerveződés. A magukat köztársaságiaknak (Die Republikaner) nevező szélsőségesek elsősorban a külföldiek nyugat-berlini jelenléte és integrálódása ellen lépnek föl. Le Pen franciaországi nemzeti frontjához hasonlóan nem idegen tőlük az erőszak alkalmazása sem, és aligha tévednek nagyot azok, akik a köztársaságiak kezét látják meghúzódni a Luxemburg-emléktábla január 14-ikén elkövetett meggyalázása mögött. Paradox módon éppen az ultrajobboldali szervezet nehezítheti meg leginkább a CDU/FDP dolgát. Föllépésükkel ugyanis a köztársaságiak aligha a szociáldemokraták vagy a környezetvédők, hanem inkább a jobboldali beállítottságú kereszténydemokrata szavazók közül szakíthatnak le jónéhányat. Hogy ezek aránya elég lesz-e ahhoz, hogy megfossza abszolút többségétől a keresztény-liberális tömböt és új helyzetet teremtsen a képviselőházban - az csak január 29-ikén este dől el.+++ Dorogman László (Nyugat-Berlin),MTI-Panoráma
1989. január 25., szerda 12:55
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|