Rendszerváltás és az MTI

	Mit tartalmaz az új szövetkezeti törvény ? Alc Beszélgetés a jogász szövetség főtitkárával
Budapest, 1989. január 24. kedd (MTI-Press) Szövetkezeti törvény, gazdasági önállóság, tulajdon, átalakulási törvény, érdekvédelem - néhány kiragadott címszó az elmúlt hetek mezőgazdaságot érintő és időszerűnek mondott problémáiból. Úgy tűnik, felgyorsultak a folyamatok a szövetkezetek nyomasztó gondjainak csökkentésére. Hol is tartunk valójában? Mit tartalmaz az új törvény? Mikorra várható a jogalkotók munkájának lezárulása? Ezekre és a szövetkezetek mai jogi problémáit érintő kérdésekre dr. Nagy Lászlótól, a Magyar Jogász Szövetség főtitkárától kértünk választ. - Az új szövetkezeti törvény elkészítése a mostani esztendőre esedékessé vált. S ha elkészül, mind a szövetkezeti jog, mind a szövetkezetpolitika szempontjából nagyon jelentős lesz. Egyértelmű viszonyokat teremt ebben a nagyon fontos gazdasági húzóágazatban. A szövetkezet nem lehet csupán adóalany, folyamatos elvonások forrása, hiszen ennek következtében lassan már az egyszerű újratermelés lehetősége is veszélybe kerül. Ezért szerintem, a szövetkezeti törvénnyel együtt rendezni kell az árrendszert is. Lehetetlen állapotot teremt az évek óta nyíló agrárolló; míg a mezőgazdasági árakat az állam megszabja, addig az ipari árak szabadon mozognak. alc. A tagok igényeihez igazodik - Igaz, a jogalkotásnak még az elején vagyunk, de számos alapkérdésben már kikristályosodott az álláspont. Az új törvény érvényesíteni fogja, jogi garanciákkal biztosítja, hogy a szövetkezet a tagoké s nem az államé. Az ő érdekeiket szolgálja, az ő igényeiket elégíti ki. Ezt ugyan az eddigi szabályok is tartalmazták, pontosabban deklarálták, ám - például a jövedelemszabályozás révén - az állam belenyúlt a gazdálkodásba. Az új törvény a formai kérdésekben is állást foglal. Kimondja, hogy a szövetkezet az állampolgárok valóságos igényeihez igazodik. Tehát felülről nem szabható meg, hogy milyen szövetkezeti típusok és formák működhetnek, ezt a tagok döntik el. Ami bizonyára együtt jár a szövetkezeti formák gazdagodásával: létrejöhetnek olyan szövetkezetek is, amelyek elsődlegesen nem gazdasági célúak. Most ugyanis csak ilyen szövetkezésre van mód. Semmi sem indokolja, hogy a szövetkezéstől távol tartsunk olyan törekvéseket, amelyek bizonyos feladatokat olcsóbban, hatékonyabban végeznek el, mint valamely központi, vagy magánérdekeltségű szervezet, amely éppen az említett körülmények miatt monopolhelyzetet élvez. (folyt.) 1989. január 24., kedd 12:51
Vissza »

	Mit tartalmaz 2.
- Milyen szövetkezetekre gondol? - Ilyen lehet például a kulturális, vagy egészségügyi céllal alakuló szövetkezet. Hozzáteszem, hogy ezeknek a szövetkezeteknek adómenteseknek kell lenniük, minthogy állami feladatot vállalnak át. Sőt, bizonyos támogatást is élvezniük kellene. Az új törvény kétségkívül pártolja a szövetkezés típusgazdagságát és formai változatosságát. - Térjünk vissza a jelen sokat vitatott gondjához, a szövetkezetek önállóságához. Ezen a téren mit javasolnak a törvényalkotók? - Az új törvény kizárja az állami beavatkozások, az adminisztratív korlátozások, a központi előírások mai rendszerét. Kimondja, hogy a szövetkezet szabadon választja meg a tevékenységét és ha megfizette az adót, szabadon rendelkezik a nyereséggel is. - Az állami és a szövetkezeti tulajdon több, mint húsz esztendeje deklaráltan is egyenrangú. Tény, hogy az államigazgatás ebből annyit tartott fontosnak magára nézve, hogy a szövetkezetekre is kiterjesztette az állami szabályozást. Mit mond erről az új törvény? alc. A részesedést a tagok határozzák meg - Egyértelműen kimondja, hogy a szövetkezeti tulajdon a tagságé, amellyel az kizárólagosan rendelkezik. Ez egyben bizonyos régi kategóriák felett is meghúzza a vészharangot. Ismeretes, hogy a szövetkezeti tulajdon oszthatatlan. Valljuk be, az oszthatatlanság még a kolhoz-koncepcióból ered. Ám amikor a modern gazdálkodási formák, a piaci viszonyok a magyar gazdaságba is beléptek, ez már hátrányt jelent, például a részvénytársasággal szemben. Ezért a szövetkezeti tulajdont hozzá kell igazítani a gazdálkodás új feltételeihez. Az új szabályozás tehát azt javasolja, hogy az oszthatatlanság csak részben maradjon meg, a tulajdon másik része legyen osztható. A szövetkezeti tulajdonnal függ össze az is, hogy az új körülmények között a tagok milyen módon járulhatnak hozzá a vagyon fejlesztéséhez és miképpen részesednek a szövetkezet jövedelméből. Már jó ideje folyik a vita a pénzügyi főhatósággal arról, hogy milyen nagyságú legyen a részjegy után járó osztalék és egyáltalán ki szabja meg. A mércét mindeddig az OTP kamat jelentette. Utalhatok arra a nemrég megjelent minisztertanácsi rendeletre is, amely az osztalék összegét a szövetkezet mérleg szerinti jövedelmének legfeljebb 20 százalékában húzta meg. De hát miért ne dönthetné el a szövetkezet, hogy mennyit akar fizetni? Az új törvény azt akarja, hogy a részesedés mértékét is a szövetkezők határozzák meg. (folyt.) 1989. január 24., kedd 12:52
Vissza »

	Mit tartalmaz 3.
Ez persze a tagsági viszony továbbfejlesztésével is együtt jár. A mai szabályozás szerint ugyanis a tagsági viszony úgynevezett munkajogi oldala alig különbözik az állami alkalmazottak munkaviszonyától. Minthogy ma az állami bérszabályozás a szövetkezetekre is vonatkozik, a törvényhozók álláspontja szerint a szövetkezeti munkadíj megállapításán változtatni kell: ez ne függjön az állami szabályozástól, hanem a szövetkezet vezetésének a hatáskörébe kell tartoznia. alc. Új módon szabályozza a felügyeletet - A gazdálkodás önállósága, a tulajdon rendezése óhatatlanul felveti, hogy nem járt-e el az idő a szövetkezetek belső életét meghatározó alapszabály, illetve a működési és szervezeti szabály felett? - A még érvényes szövetkezeti törvény kimondja, hogy belső kérdésekben az alapszabály, továbbá a működési és a szervezeti szabályzat rendelkezik. Lászólag tehát az állami szabályozás csak a kereteket jelöli, a tartalom azonban szövetkezeti hatáskörbe tartozik. Ez azonban csak látszat, mert ma mintegy harminc miniszteri rendelet intézkedik abban, hogy e két belső szabályzaton kívül mit kell figyelembe venniük a szövetkezeteknek. Vagyis a direkt irányítási rendszer érvényesül, hiszen a szakmai szabályzatok is lényegében jogszabályi előírásokat ismételnek. A törvény ezt a helyzetet rendezni kívánja egyebek között azzal is, hogy új módon szabályozza a törvényességi felügyeletet. Most ugyanis, az ezzel megbízott megyei tanácsi apparátus számára a beavatkozás számtalan módja lehetséges. Ha azonban a gazdasági társulások törvényességi felügyeletét cégbíróságok látják el, ezt a megoldást a szövetkezeteknél is alkalmazni lehet. - A szövetkezetek vezetési rendszere lényegében négy évtizede változatlan, az akkor kialakított szervezetet tükrözi. A mai helyzet bizonyára új struktúrát is követel... - Igen, íly módon kell rendezni a szövetkezeti vezetés struktúráját is. Ma valóban az a helyzet, hogy a vezetés uniformizált, akár nagy, akár kicsi a szövetkezet, ugyanaz a szerkezete mindegyiknek: közgyűlés, küldöttközgyűlés, vezetőség, ellenőrző bizottság és döntőbizottság. A törvény nagyobb rugalmasságot javasol, szerintem nem kell uniformizálni a vezetési szisztémát. (folyt.) 1989. január 24., kedd 12:53
Vissza »

	Mit tartalmaz 4.
alc. A tagok és a gazdaság érdekvédelme - Amint Ön is megállapította, a jelenlegi szabályozás feleslegesen bonyolult. A modell a következő: a csúcson található az egységes szövetkezeti törvény, ezt az ágazati törvények követik, melyekhez a végrehajtásukra kiadott minisztertanácsi, illetve miniszteri rendeletek járulnak. Marad továbbra is ez a négyes gúla? Az eddigi viták alapján azt mondhatom, hogy mindössze kéttagú lesz ez a lépcső. Az egységes szövetkezeti törvény a minden szövetkezetre érvényes jegyeket összegzi majd. Az ágazati sajátosságokat pedig minisztertanácsi rendelet szabályozza. A szövetkezeteket érintő, miniszteri szintű beavatkozás megszűnik, a piacorientált gazdaság kizárja ezt a jogkört. - A készülő szövetkezeti törvény hogyan érinti az ugyancsak munkában lévő átalakulási törvényt? - Az átalakulási törvény hamarosan elkészül, éppen ezért sietős munkát követel a szövetkezeti törvény kodifikálása is. Ami e kettő kapcsolódását illeti, nos, ebben megoszlanak a vélemények. Én személy szerint nem vagyok híve annak, hogy a szövetkezet részvénytársasággá alakuljon át. Az utóbbi vagyonegyesülés. A szövetkezet személy és vagyonegyesülés. Mindazonáltal elképzelhető, hogy néhány ipari szövetkezet, meg áfész részvénytársasági formát vesz fel. - A miniszterelnök a közelmúltban kijelentette, hogy helyesnek tartaná, ha a tágabban vett érdekvédelemmel egy felállítandó mezőgazdasági kamara foglalkozna. Történtek ez ügyben konkrét lépések is? - Agrárkörökben már korábban felmerült ez a javaslat, de nem volt egyértelmű a fogadtatása. Azért, mert különválasztotta a gazdasági és a tagsági érdekvédelmet. A kamara csak az előbbit látta volna el, a tagsági érdekvédelemmel a szakszervezet foglalkozott volna. Márpedig a tagság érdekeit nem lehet elválasztani a gazdaság érdekeitől. - Ön is az egyik előadója volt annak a kétnapos értekezletnek, melyet a Szabolcs-Szatmár megyei szövetkezeti elnökök számára rendeztek. Mit gondol, nem lenne hasznos kiterjeszteni más régiókra is ezt az egyébként megyei kezdeményezést? - Nagyon hasznos lenne. Ez esetben ugyanis közvetlen információcserére nyílik lehetőség. Úgy tudom, néhány helyen terveznek is hasonló fórumot. (MTI-Press) ág/pé K.E. 1989. január 24., kedd 12:54
Vissza »