|
|
|
|
Salvador Dali (1.rész)
|
Madrid, 1989. január 23. hétfő (MTI-tud) - Nem készült a halálra és nyolcvanötödik évében járva csak az emlékezés éltette. December elején, túljutva a válságsorozat első riasztó állomásán csak azt kérte, hogy minél előbb vigyék haza a Torre Galatea falai közé. Januárban, a gyomorvérzésből felépülve is a konok hazavágyás tartotta benne a lelket, s most utóljára és örökre nyugovóra tér a nevét viselő figuerasi színház-múzeum üvegkupolája alatt.
Salvador Dali halálával századunk művész nagyságainak egyik legmarkánsabb alakja távozott. A szürrealizmus géniuszaként emlegetik, hiszen festményei és plasztikái révén tett szert világhírnévre. Meghökkentő, sokak számára taszítóan érthetetlen, vibráló és arrogáns alkotásai a huszadik század emberét egyszerre mutatják be a kiszolgáltatottság szorításában és a minden hatalom felett rendelkező humánus értékek magaslatain. Korunk ellentmondásainak labirintusaiban képzőművészként, poétaként és a filmszakma művelőjeként szakadatlanul kereste önmagát. Az elismertség csillogásában, a gazdagságban és dicsőségben végtelenné vált állandóságban töltötte be életét a szerelem. Tobzódva harsogta tele a világot múzsája (felesége) Gala iránti érzelmeivel. Vigasztalhatatlan magányban maradt azóta, hogy Gala 1982-ben meghalt. Salvador Dali 1904. május 11-én született katalán földön, a Gerona melletti Figueras városkában. Apja republikánus érzelmű, ateista közjegyző, anyja buzgó katolikus asszony volt. Gyermekkora és akkori környezete meghatározó elemként hagyott jelet művészetén. Katalán származása pedig - ha korántsem olyan mértékben mint az elszántan nacionalista Joan Miro esetében - a történelmi és társadalmi ellentmondások genetikai eredője is esetében. Tíz esztendős volt amikor elkezdődött az első világháború és tizenhét, amikor apja Madridba kísérte őt a szépművészeti akadémiára való felvételi vizsgára. A felvételt követően megismerkedett Federico Garcia Lorca költővel és a filmművészet későbbi nagyságával, Luis Bunuellel. Művészi világának kifejlődéséről annál is inkább nehéz bármit mondani, mivel saját bevallása szerint azidőtájt egyszerre több stílus vonásait próbálgatta. Az impresszionizmus és a kubizmus, az avantgard gondolkodásmód olykor tettekben is szélsőségekre késztette a fiatalembert. Kizárták az akadémiáról, majd Figuerasban anarchistának bélyegeztetve börtönbe is került a spanyol lobogó elégetése miatt. (folyt.)
1989. január 23., hétfő 11:21
|
Vissza »
|
|
Salvador Dali (2.rész)
|
Első kiállítása 1925-ben nyílt meg Barcelonában. Párizsban 1926-ban járt először. A katonai szolgálatot 1927-ben kezdte meg, ugyanekkor díszletét és kosztümöket tervez Lorca egyik darabjához. A katalán művészetellenes kiáltványt 1928-ban publikálja. Hivatalosan 1929-ben nyilvánítja önmagát szürrealistának és ekkor kezdi meg együttes életét az orosz származású Galával. New Yorkban 1932-ben arat kirobbanó sikert a szürrealizmus kiállításon. Műveit ekkor már keletkezésük előtt szerződésben köti le és értékesíti. 1935-ben New Yorkban a modern művészetek múzeumában tartott előadása nyomán négy évig tartó szerződés alapján Edward James brit műgyűjtőnek dolgozik. Saját eszméi közzétételére létrehozza a Dali News (Dali hírek) című kiadványt, amelynek első száma 1945-ben, a második 1947-ben jelenik meg. Háborúellenes alkotásai a pusztítás szörnyűségeinek művészi visszhangját jelentik. Európába - New Yorkból - 1948-ban tér vissza. Teljességgel szakít a szürrealizmussal és hivatalosan többé nem csatlakozik semmiféle irányzathoz. Életét ettől kezdve hol Párizsban, hol New Yorkban, hol pedig a katalán tengerparton tölti. A pápa 1949-ben fogadja, s Dali megajándékozza a szentatyát a Port Lligati Madonna kicsinyített változatával. Velencében 1951-ben Dali és Gala a Dior által tervezett hét méter magas óriások jelmezében kelt derültséget. Walt Disney társaságában 1957-ben Don Quijote film forgatókönyvébe kezdenek bele, de a filmből végül nem lett semmi. Első történelmi festménynek nevezett művét 1960-ban mutatja be. A címe ,,Amerika felfedezése Kolumbusz Kristóf által,,. 1964-ben kitüntetik a katolikus Erzsébet Nagy Kereszttel, mely Spanyolországban az egyik legfontosabb érdemrend. A párizsi diákmegmozdulások idején (1968) röpcédulákat osztogat, amelyeken műve ,,Az én kulturális forradalmam,, olvasható. A figuerasi múzeum megalapításának hírét 1970-ben jelenti be, egy évvel később Clevelandban nyitja meg a Dali múzeumot. 1974-ben a figuerasi városi színház épületében ugyancsak a nevét viselő múzeum nyílik. Párizsban a Pompidou központban 1979-ben rendeztek retrospektív Dali kiállítást. Madridban 1986-ban állították fel egyik szobrát. A Szovjetunióban évtizedeken át ócsárolt és megbélyegzett művészről 1986-ban az Izvesztyija átfogó elemző tanulmányt írt méltatva humanista életművet. Budapesten legutóbb 1988. őszén volt kiállítás Dali műveiből. (Meruk József)+++
1989. január 23., hétfő 11:29
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|