Rendszerváltás és az MTI

	Salvador Dali (1.rész)
Madrid, 1989. január 23. hétfő (MTI-tud) - Nem készült a halálra és nyolcvanötödik évében járva csak az emlékezés éltette. December elején, túljutva a válságsorozat első riasztó állomásán csak azt kérte, hogy minél előbb vigyék haza a Torre Galatea falai közé. Januárban, a gyomorvérzésből felépülve is a konok hazavágyás tartotta benne a lelket, s most utóljára és örökre nyugovóra tér a nevét viselő figuerasi színház-múzeum üvegkupolája alatt. Salvador Dali halálával századunk művész nagyságainak egyik legmarkánsabb alakja távozott. A szürrealizmus géniuszaként emlegetik, hiszen festményei és plasztikái révén tett szert világhírnévre. Meghökkentő, sokak számára taszítóan érthetetlen, vibráló és arrogáns alkotásai a huszadik század emberét egyszerre mutatják be a kiszolgáltatottság szorításában és a minden hatalom felett rendelkező humánus értékek magaslatain. Korunk ellentmondásainak labirintusaiban képzőművészként, poétaként és a filmszakma művelőjeként szakadatlanul kereste önmagát. Az elismertség csillogásában, a gazdagságban és dicsőségben végtelenné vált állandóságban töltötte be életét a szerelem. Tobzódva harsogta tele a világot múzsája (felesége) Gala iránti érzelmeivel. Vigasztalhatatlan magányban maradt azóta, hogy Gala 1982-ben meghalt. Salvador Dali 1904. május 11-én született katalán földön, a Gerona melletti Figueras városkában. Apja republikánus érzelmű, ateista közjegyző, anyja buzgó katolikus asszony volt. Gyermekkora és akkori környezete meghatározó elemként hagyott jelet művészetén. Katalán származása pedig - ha korántsem olyan mértékben mint az elszántan nacionalista Joan Miro esetében - a történelmi és társadalmi ellentmondások genetikai eredője is esetében. Tíz esztendős volt amikor elkezdődött az első világháború és tizenhét, amikor apja Madridba kísérte őt a szépművészeti akadémiára való felvételi vizsgára. A felvételt követően megismerkedett Federico Garcia Lorca költővel és a filmművészet későbbi nagyságával, Luis Bunuellel. Művészi világának kifejlődéséről annál is inkább nehéz bármit mondani, mivel saját bevallása szerint azidőtájt egyszerre több stílus vonásait próbálgatta. Az impresszionizmus és a kubizmus, az avantgard gondolkodásmód olykor tettekben is szélsőségekre késztette a fiatalembert. Kizárták az akadémiáról, majd Figuerasban anarchistának bélyegeztetve börtönbe is került a spanyol lobogó elégetése miatt. (folyt.) 1989. január 23., hétfő 11:21
Vissza » Folytatásokkal »