|
|
 |
|
 |
A strasbourgi csata (3.rész)
|
Ráadásul hiába ,,Európa-központ,, - Strasbourg lényegében csak
egy francia vidéki város közlekedési és szállodai
infrastruktúrájával rendelkezik. Nincs nemzetközi repülőtere, a
távolabbi tagállamokból megközelíteni elég körülményes, az
ülésszakok idején 30-40 kilométeres körzetben zsúfoltak a szállodák.
Így nem csoda, hogy a parlament sok tagja álmodik egy központ, s
lehetőleg Brüsszel kijelöléséről. Ők akadályozták meg, hogy a
parlament új épületét Strasbourgban építsék fel (csak kiegészítő
épületeket húztak fel végül), ők mesterkedtek úgy, hogy megkezdjék a
kíválóan megközelíthető (a brüsszeli pályaudvarról külön alagúton
elérhető) új parlamenti komplexum (hivatalosan: konferenciaközpont)
építését. Franciaország a közösség ügyeiben döntő európai bírósághoz
fordult - az azonban úgy foglalt állást, hogy ,,rendkívüli,,
üléseket tarthat a testület Strasbourgon kívül, azaz Brüsszelben is.
A bíróságnál sokkal többet lényegében nem javasolt a viharos
ügyrendi és tartalmi viták után 222 vokssal 172 ellenében elfogadott
Prag-jelentés sem (Derek Prag brit konzervatív Európa-atya
készítette). Csakhát ki tudja, mit nevez majd a parlament
,,rendkívülinek,, - és hány ,,rendes,, ülést tartanak néhány év
múlva Strasbourgban, ha egyszer megnyílik ez a kiskapu? Edith
Cresson ki is jelentette: a strasbourgi szavazás semmit nem
változtat meg, mivel a parlament székhelyéről a kormányok döntenek,
és egyetértésükre szükség van. Vagyis Párizs a neki nem tetsző
döntéseket mind megvétózhatja.
Pusztán jogi szempontból ez kétségtelenül igaz - ám egy közös
testületet nemigen lehet ,,fogolyként,, tartani egy városban a
többség akarata ellenére. Politikai szempontból a strasbourgi
voksolás még jelentősebb: a parlament ma állandó otthont próbál
szerezni magának. Holnap, ahogy az integráció előre halad, talán
igazi hatalmat. +++
Baracs Dénes (Strasbourg), MTI-Panoráma
1989. január 23., hétfő 10:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|