|
|
 |
|
 |
A strasbourgi csata (1.rész)
|
Brüsszel, 1989. január 23. (MTI-Panoráma) - ,,Általános mozgósítást,, hirdetett Strasbourgban a minap egy szokatlan hadvezér, az elegáns, vonzó francia miniszter-asszony, Edith Cresson. A felmentő seregek azonban nem érkeztek meg, s két nappal később a Rajna-menti város, amelyet - hogy Mitterrand elnököt idézzük - Franciaország ,,Európának adott,,, vereséget szenvedett az Európai Parlament elegáns, architektúrájában életfát idéző strasbourgi - az Európa Tanáccsal közösen használt - üléstermében.
Különös háború ez: bírósági ítéletek, parlamenti szavazások,
államfői nyilatkozatok, parlamenti jelentések - és épületek -
segítségével folyik. A hosszadalmasnak ígérkező hadviselés tétje
egyaránt jelentős az Európai Közösségek és Franciaország, Luxemburg,
Belgium számára; óriási érdekek fűződnek mind a status quo
megőrzéséhez, mind a megváltoztatásához.
Miről is van szó? Amikor létrejött a Közös Piac, a római
szerződés előírta az Európai Parlament megteremtését - akkor azonban
a nemzeti parlamentek tagjaiból delegálták a testületet. 1979-től,
miután az integráció előrehaladt, tagjait lényegileg egyidőben és
közvetlenül választják a tagállamokban. Így a testület önálló
legitimitást nyert, jogköre pedig a szerződés legutóbbi, 1986-os
kiegészítésével jelentősen nőtt, a költségvetést például az Európai
Parlament hagyja jóvá. Törvényalkotó hatalma azonban továbbra sincs
- és voltaképpen egyértelmű székhelye sem. Vagy ha úgy tetszik,
abból három is akad.
Három, ugyanis a parlament üléseit Strasbourgban tartják,
titkársága 220 kilomométerrel távolabb, a szomszédos Luxembourgban
működik, a bizottsági üléseket pedig - amelyeken az állásfoglalások
érdemi kialakítása folyik - Brüsszelben (újabb 220 km) tartják. Ez a
város ad otthont a tizenkettek ,,majdnem-kormányának,,: a javaslatok
kidolgozására és végrehajtására jogosult bizottságnak, illetve a
tizenkét tagállam kormányainak képviselőiből álló tanácsának, a
döntéshozó szervnek. Érthető, hogy az ,,Európa-atyáknak,, sok dolguk
akad Brüsszelben, és már elegük van a folytonos vándorlással járó
,,cigányéletből,,, amely azt is akadályozza, hogy a parlament
kiteljesítse küldetését. (folyt.)
1989. január 23., hétfő 09:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|