|
|
|
|
Népi egyetemek Baranyában
|
1989. február 16., csütörtök - A tudományos ismeretterjesztés új formája honosodott meg Baranyában, ahol népi egyetemeket és főiskolákat szervezett a TIT, szakítva a hagyományos - egyedi elődásokra épülő - ismeretnyújtással, mivel az már nem vonzotta a közönséget. Az új tipusú önművelő programok viszont több évre szóló, gondosan megtervezett, tematikájukban egymásra épülő studiumokat tartalmaznak. Az előadók tekintélyes hányada egyetemi, főiskolai oktató, tudományos kutató, művész, közéleti személyiség.
A megye hét településén alakult eddig népfőiskola, valamennyi sajátos témára szakosodott. Baranya az ország legnagyobb nemzetiségi megyéje, nem véletlen tehát, hogy itt jöttek létre az első nemzetiségi népfőiskolák: Mecseknádasdon német és Drávasztárán délszláv. A kétéves programok egyaránt szolgálták a tudományos ismeretterjesztést és az anyanyelv magas szinvonalu ápolását. Komlón, Alsószentmártonban és Gilvánfán cigány népfőiskolát szervezett a TIT azzal a céllal, hogy segítsék a hallgatók műveltségének gyarapítását, életmódjuk kedvező formálását és társadalmi beilleszkedésük megkönnyítését. A kétújfalui népfőiskola a falut, a vajszlói népfőiskola pedig az 0rmánságot választotta témájául. Az idős emberek önművelődésére ,,találta ki,, a nyugdijas szabadegyetemeket a TIT. Az érdeklődést mutatja, hogy eddig tizenegy ilyen közösség szerveződött a baranyai városokban és falvakban, hallgatóik száma pedig megközelíti a félezret. A szabadegyetemeken is két év a tanulmányi idő, de - jellemző módon - egyetlen egy sem oszlott fel a diplomaosztás után. Baráti közösséget alkotva együtt maradtak, s ujabb és ujabb ismeretszerző-műveltséggyarapító programokba kapcsolódnak be. Évente tizenöt-húsz előadást hallgatnak meg, természetesen konzultációval egybekötve, s egy-egy alkalommal tanulmányi kirándulást is tesznek az ország valamelyik táján. (MTI)
1989. február 15., szerda 22:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|