Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 21.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
A gyöngyösoroszi ólomhulladék-ügy (Nagy A., SZER)

...önvédelmi harcot folytatnak a gyöngyösi környezetvédők és a velük együtt érző társadalmi csoportok is. Leginkább az aggasztja őket, hogy nem messze a várostól - és a híres mátrai üdülőhelyektől - egy különösen veszélyesnek tűnő ipari üzem épül. Úgy látják, hogy az új üzem szennyező hatása összegeződve a szintén közeli visontai Gagarin Hőerőmű ártalmaival, az egész Mátra-alja ökológiai rendjét felborulással fenyegeti.

Szovjet csapatkivonás


London, 1989. január 12. (BBC) - Miközben tovább folyik a szovjet
csapatok kivonása Afganisztánból, és hat kelet-európai hadosztály
kivonására is hamarosan sor kerül, Litvániában egy tömeggyűlés azt
követelte, hogy a Baltikumból is távozzanak a szovjet csapatok.
    
    Steven Dealer (?) szerint ez csak a balti államok teljes
függetlenné válásakor következhetne be, ezt pedig Moszkva nem
helyezi kilátásba.
    
    A három balti köztársaságban - Észtországban, Lettországban és
Litvániában - 1988-ban egyre erősödő hangú felhívások hangzottak el
a nagyobb önállóság kivívására. A felhívások a köztársaságokban
megalakult népfrontok programjainak részét képezték. A népfrontok
azonban nem követeltek köztársaságaik részére teljes
függetlenséget. Nyilvános találkozókon bebizonyosodott, hogy sokan
támogatják ezt az elképzelést, a népfrontok azonban távol tartották
magukat tőle, s így sikerült elérniük a részleges elfogadtatást és
hivatalos elismerést.
    
    Miközben nagyobb pénzügyi autonómiára törekedtek, abban mind
egyetértettek, hogy országaik védelme továbbra is a moszkvai
központi vezetésre tartozik. Ez azonban nem akadályozta meg őket
abban, hogy javasolják: a három köztársaság állampolgárai csak
saját országukban teljesítsenek katonai szolgálatot.
    
    A nemzetek közötti nagyobb megértés elősegítése érdekében a
Szovjetunióban általános gyakorlat, hogy az újoncok a hadseregben
otthonaiktól messze teljesítenek katonai szolgálatot, és egy
katonai egységben sok különböző nemzetiségi kiskatona kerül össze.
    
    A szovjet hadsereg lapjában, a Vörös Csillagban múlt év
decemberében nagy jelentőségű cikk jelent meg az állampolgárok
saját köztársaságukban való katonai szolgálat teljesítéséről,
különösen a litván népfront által tett javaslatokról. A szerző
elővigyázatosan kezelte a kérdést. Elismerte, hogy az ilyen jellegű
javaslatok egyik fő oka, hogy a hadseregben inzultálják az
újoncokat.
    
    Erről a témáról a társadalmi problémákkal kapcsolatos nagyobb
nyitottság következtében gyakran említést tettek a sajtóban az
elmúlt 18 hónap során. Sok szülő aggódik a probléma miatt, és úgy
gondolja, fiúk nagyobb biztonságban lenne, ha otthonához közelebb
teljesítene katonai szolgálatot.
    
    A szerző egyetértett azzal, hogy a szülők aggodalma érthető,
azonban - mint mondta - az inzultálási probléma nemcsak a
nemzetiségtől, hanem az újoncok neveltetésétől is függ. Rámutatott
arra, hogy a Litvániában 1988-ban behívottak között gyakori volt az
olyan fiatal, aki bűncselekményt követett el a múltban. Az újoncok
közül minden harmadikat egy személy nevelt fel, és sokan közülük
már bevonulásuk előtt alkoholisták vagy kábítószeresek voltak.
    
    Litvániában a hazai katonai szolgálat teljesítése nem oldaná meg az
inzultálási problémát. Mi több, a Szovjetunió keleti részének
Litvániából történő védelme Tyukodkától nyugatra, a szovjet
szocialista köztársaság minden állampolgárának általános
kötelessége - érvelt a cikk szerzője -, és mint nacionalista
önzést, elvetette a csak saját országban történő katonai szolgálat
teljesítésének gondolatát. Ha azonban a litván népfront által
javasolt katonáskodási mód nemzeti önzésnek minősül, mit gondoljunk
akkor a keddi vilniusi tömeggyűlésről, amely sokkal erősebb
érzelmek megnyilvánulásának színhelye volt?
    
    A gyűlésen részt vevő mintegy 10 ezer ember nemcsak egyszerűen azt
az elképzelést támogatta, hogy a litvánok csak Litvániában
szolgáljanak, hanem azt is, hogy minden szovjet katonai alakulatot
vonjanak ki Litvániából, és alapozzák meg az ország függetlenségét.
    
    A litván népfront és a másik két balti ország népfrontjainak egyik
erőssége, hogy képesek megszerezni a tömegek támogatását az ilyen
radikális követelésekhez anélkül, hogy szembeszállnának a
hatóságokkal.
    
    A Kaukázusban tapasztalt nemzeti nyugtalanság nem vezetett a
szovjet hadsereg egységeinek kivonásához a körzetből, sőt újabb
csapatokat irányítottak oda. Ha a litván népfront tagjai közül
sokan támogatják is a kedden elhangzott felhívásokat, azt is fel
kell, hogy ismerjék: ha túl korán, túl nagy nyomást gyakorolnak
Moszkvára, az kemény visszavágáshoz vezethet.
    
    Nem valószínű tehát, hogy a szovjet csapatok kivonulnának szovjet
területekről. +++


1989. január 12., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

- 4o3-699 dr. Szentes Ferencné: Miért hazudik a Reform es a Televizió akkor amikor a Magyar Nemzetben olvasta, az év első embere, nem a Grósz, hanem a Pozsgay, második a Grósz, és a harmadik a Király. - 694 - o39 Füleki Győző: Tegnap délben ellopták az autóját, rendszáma: GF 52-29 Kéri a segítségünket! Piros Zastawa.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Az ideiglenes pártvezetőség kibővített ülést tartott, amelyen az Ideiglenes Intézőbizottság és az Operatív Bizottság egyidejű megszüntetése mellett, Ideiglenes Vezetőséget, valamint szervezési és egyeztetési bizottságot választottak, meglehetősen viharos körülmények között. (D/6) Lényeges kérdés volt, hogy kik lesznek a Politikai Bizottság tagjai. A pártalkotmány szerint ugyanis ennek a bizottságnak rendkívül széles, szinte döntő jogköre volt."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD