|
|
|
|
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (4. rész)
|
Sokszor és sokan beszéltek arról, követelték a Parlament falain belül és kívül azt, hogy el kell számoltatni a volt MSZMP-t a vagyonáról. A tavaly novemberi népszavazás óta politikai kampányok és a legkülönbözőbb jellegű törvényhozási viták is felszínre hozták ezt a témát, míg végül - sok más fontos törvényjavaslatot megelőzve - a kormány, bővítve az elszámoltatandók körét, figyelemmel a témakörben sokasodó interpellációkra is, törvényjavaslatként beterjesztette a plénum elé.
A képviselőház hétfőn végre pontot tett e - úgymond a nép nevében megfogalmazott - követelések végére: számos módosítást figyelembe véve elfogadta az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonának elszámolásáról szóló törvényjavaslatot.
Ennek lényege, hogy az MSZP-nek, a Demisznek, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének, a Magyar Nők Országos Szövetségének, mint az MSZMP, a KISZ és az Úttörőszövetség, a HNF, a nőtanács utódszervezeteinek, továbbá az MSZBT-nek, a MEASZ-nak és az MHSZ-nek, illetve utódszervezeteiknek el kell számolniuk ingatlanaikról, az 50 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű felszereléseikről, berendezéseikről, védett műalkotásaikról, a saját maguk alapította vagy részvételükkel működő gazdálkodó szervezetekről, alapítványokról, értékpapírokról, pénz- és bankszámlákról. Az elszámolás kiindulási dátuma 1949 január 1.
Az elszámoltatás körüli vitában a leginkább érintett Magyar Szocialista Párt törvénymódosító javaslatait rendre elvetették, pedig ahogyan Pozsgay Imre fogalmazott: a párt rendkívül nagy önmérsékletet tanusított ebben az ügyben, mert fontosnak tartja e kérdés végleges tisztázását, és komolyan veszi a népszavazással is megerősített elszámolási kötelezettségét. Kifogásolta viszont azt a javaslatot, hogy a vagyontárgyakat az Országgyűlés további intézkedéséig elidegeníteni vagy megterhelni tilos. E Horváth Bélától (MDF) származó indítvány védelmére kelt viszont Torgyán József (FKgP), hangoztatva: e javaslat éppen a szocialista párt vagyonának védelmét szolgálja. Mindemellett az MHSZ-szel összefüggésben szóba került még a katonai előképzés fontossága is. Olykor úgy tűnt: a képviselők nem is a vagyonelszámoltatásról, hanem egy új honvédelmi törvényről vitatkoznak, mert például az előképzésre vonatkozóan ajánlást tevő Borz Miklós (FKgP) az SZDSZ-t megkérdezte: szerintük szükség van-e hadseregre?
A végül is nagy szavazattöbbséggel elfogadott törvény szerint a kormány az elszámolások alapján 1991. január 31-ig javaslatot tesz az Országgyűlésnek a szükséges intézkedések megtételére. (folyt. köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 17:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Saját és több ismerősöm nevében érdeklődöm, igaz-e, hogy a traiskircheni menekült tábort már bezárták, tehát nem fogadnak magyarokat, sem más nemzetiségűeket, illetve egész Ausztria területén nem fogadnak kivándorlókat, ideiglenesen sem. Azt szeretném még megtudni, hogy Európában hol vannak menekült táborok, mely országokban és városokban, ahol befogadnák a szocialista országokból menekülőket, ideiglenesen természetesen, míg tovább mennek. És még azt szeretném megkérdezni, hogy Kanada, Ausztrália és Egyesült Államokon kívül mely országokba lehet még kivándorolni?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|