|
|
 |
|
 |
Magyar Jogász Szövetség - Alkotmánykoncepció (2. rész)
|
Minden fórumon megegyeztek abban, hogy a készülő alaptörvénynek
a jelenleginél terjedelmesebbnek kell lennie, anélkül, hogy vállalná
a részletkérdések szabályozását. Ezekről az úgynevezett
alkotmányjogi törvények rendelkeznek, amelyek annyiban különböznek
majd a törvényektől, hogy elfogadásukhoz nagyobb szavazatarány
szükséges.
Az eddigi vitákban elhangzottak szerint az alkotmány ne csak
jogokat deklaráljon, hanem a garanciákat is határozzon meg; bizonyos
jogokat bíróság, adott esetben az alkotmánybíróság előtt lehessen
érvényesíteni. Szakítani kell azzal az eddigi szabályozással,
miszerint az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő
összes jogot. A jövőben a Parlament hatalma nem lehet
korlátozhatatlan. Mint a legfelsőbb népképviseleti testület,
törvényeket alkosson, határozza meg a kormányzati tevékenység fő
irányait, ellenőrizze a kormányzati szervek működését, ám nem veheti
el a Minisztertanácstól az államélet operatív irányítását. Az
országgyűlési képviselők választásánál a jövőben olyan megoldást
kell keresni, hogy a területi elv mellett egyéb érdekekek is
kifejezésre juthassanak.
A miniszterhelyettes elmondta: az eddigi viták során mindegyik
testület támogatta az érdemi jogosítványokkal rendelkező
köztársasági elnöki funkció bevezetését. Elfogadták azt az
elképzelést is, hogy a parlament csak a miniszterelnököt válassza
meg, s a kormány elnöke saját maga döntsön munkatársai személyéről.
Amellett foglaltak állást, hogy az emberi és állampolgári jogokat,
illetve kötelességeket az alkotmány második fejezetében kell
megfogalmazni.
Az ügyészi szervezet jövőjéről szólva Kilényi Géza három
változatot ismertetett. Az első szerint az ügyészségek helyzete és
feladatköre nem változna. A másik variáció értelmében a legfőbb
ügyész alkotmányjogi helyzete megegyezne a jelenlegivel, ám a
szervezet tevékenységi köre szűkülne; a harmadik változat szerint
pedig az Igazságügyi Minisztérium szervezetébe integrálódna.
Az elnökségi ülésen éppen az utóbbi témáról bontakozott ki a
legnagyobb vita. A résztvevők többsége úgy vélte, hogy az
ügyészségek az elmúlt évtizedekben betöltötték feladatukat, s
lényeges átalakításuk szükségtelen. Ellentétes nézetek hangzottak el
az ombudsman, az állampolgári ügyek szószólója intézményének
létesítéséről, és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jövőbeni
feladatairól is.
(folyt.köv.)
1989. január 24., kedd 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Saját és több ismerősöm nevében érdeklődöm, igaz-e, hogy a traiskircheni menekült tábort már bezárták, tehát nem fogadnak magyarokat, sem más nemzetiségűeket, illetve egész Ausztria területén nem fogadnak kivándorlókat, ideiglenesen sem. Azt szeretném még megtudni, hogy Európában hol vannak menekült táborok, mely országokban és városokban, ahol befogadnák a szocialista országokból menekülőket, ideiglenesen természetesen, míg tovább mennek. És még azt szeretném megkérdezni, hogy Kanada, Ausztrália és Egyesült Államokon kívül mely országokba lehet még kivándorolni?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|