|
|
 |
|
 |
A nép nem rekeszthető ki a hatalom gyakorlásából - alkotmányos szabályozás (1. rész)
|
1989. január 22., vasárnap - Mindenekelőtt az államformáról, a hatalom eredetéről és a hatalomgyakorlás módjáról kellene rendelkezni az új alkotmánynak a társadalmi rendre vonatkozó fejezetében. Ebben rögzíteni szükséges a hatalom gyakorlására vonatkozó alapelveket is - javasolták a jogtudósok az alkotmányos szabályozás nemrég elkészült koncepció-tervezetében. Indokolt, hogy ,,A társadalmi rend és a politikai rendszer alapelvei,, legyen e fejezet címe. Ez jobban kifejezi a fejezet tartalmát, mint a hatályos alkotmány első fejezetének címe - húzták alá a szakemberek, akik több elvi kérdésre is felhívták a figyelmet.
A hatalom koncentrációjával és korlátlanságával kapcsolatban úgy
vélik: a népszuverenitásból eredő jogoknak nem lehet egyetlen szerv
a letéteményese. Az kétségtelen, hogy az Országgyűlésnek, a
legfelsőbb népképviseleti testületnek, az állami főhatalom
birtokosának megkülönböztetett helye van az államszervezeten belül.
Ebből azonban nem következik az Országgyűlés hatalmának
korlátlansága. Korlátot szabnak a nép jogai, a népi kezdeményezés, a
népszavazás és az alkotmányos berendezkedés, amelyek meghatározzák
az Országgyűlés helyét és szerepét az államszervezeten belül. A
szocialista államelmélettel nem összeegyeztethetetlen, hogy még az
Országgyűlés törvényhozó tevékenysége is alá legyen vetve egy
független szerv, az Alkotmánybíróság kontrolljának. Következésképpen
- fogalmazták meg a koncepció-tervezetben - a népszuverenitás
elvének megfelelően a nép nem rekeszthető ki a hatalom közvetlen
gyakorlásából, a népszuverenitásból eredő összes jogot nem szabad
egyetlen szerv kezébe adni. Ennek megfelelően az Országgyűlés, a
köztársasági elnök, a Minisztertanács, az Alkotmánybíróság, a
bírósági szervezet, a közigazgatási végrehajtó hatalom és a helyi
önkormányzatok meghatározott hatalmi jogosítványok gyakorlói, s e
hatalmi ágak kölcsönösen egymás korlátaiként jelentkeznek. Általános
érvénnyel ki kell mondani a hatáskörelvonás tilalmát. (folyt.köv.)
1989. január 21., szombat 21:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Saját és több ismerősöm nevében érdeklődöm, igaz-e, hogy a traiskircheni menekült tábort már bezárták, tehát nem fogadnak magyarokat, sem más nemzetiségűeket, illetve egész Ausztria területén nem fogadnak kivándorlókat, ideiglenesen sem. Azt szeretném még megtudni, hogy Európában hol vannak menekült táborok, mely országokban és városokban, ahol befogadnák a szocialista országokból menekülőket, ideiglenesen természetesen, míg tovább mennek. És még azt szeretném megkérdezni, hogy Kanada, Ausztrália és Egyesült Államokon kívül mely országokba lehet még kivándorolni?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|