|
|
|
|
Kulcsár Kálmán expozéja (12. rész)
|
A demonstráció, a tüntetés természeténél fogva nagyobb teret ad a demagógiának, mint a megfontolásnak, ezért esetleg felületesen közvetítheti a politikai ,,üzenetet,,, ha mindenképpen figyelmeztetésnek is értékelhető. Az is világos azonban, hogy ha hosszabb szünet után nyílik meg a lehetőség a gyülekezésre, a demonstrációra, természetszerűen válik, legalábbis egy időre, a végső eszköz helyett kézenfekvő, szinte meggondolás nélkül alkamazott eszközzé. Mindezzel nem kívánnám lefokozni a jelentőségét, hiszen említettem már, hogy egyik legfontosabb szabadságjognak tartom, csak éppen érzékeltetni szeretném a szabályozása körül kialakult vita mélyebb összfüggéseit. - Így merült fel a kérdés: vajon szükséges-e egyáltalán szabályozni a gyülekezési jogot, nem elegendő-e csak az Alkotmányban történtő rögzítése? - Vannak államok, amelyek ezt az utat követik. Ilyen például az Egyesült Államok, amelynek az alkotmányához fűzött első kiegészítés megtiltotta a Kongresszusnak, hogy törvényt hozzon egyebek közt a polgárok békés gyülekezésével kapcsolatban. Nem lehetséges tehát további törvényi szabályozás, ezért a hatóságok, ha ezt szükségesnek látják, belátásuk szerint próbálják különféle módon szabályozni a gyülekezést. Ezeket a kísérleteket - néhány kivétellel - a Legfelsőbb Bíróság sorra-rendre alkotmányellenesnek nyilvánította. A lényeg az, hogy ilyen szabályozáshiányos jogrendszerben az alkotmánybíráskodási gyakorlat alakítja ki a szükséges korlátokat. Más államok azonban szabályoznak, éspedig részletesen szabályoznak. Hivatkozhatnék például a Német Szövetségi Köztársaságra, éspedig az 1953. július 24-én kelt szövetségi törvényre ,,A gyülekezésről és felvonulásról,,, amely a most benyújtott javaslathoz képest jóval részletesebb, s hadd tegyem hozzá: sok tekintetben nagyobb megszorításokat jelentő rendelkezéseket tartalmaz; vagy hivatkozhatnék a hasonló, 1953-ban kelt és 1968. október 23-án módosított osztrák szövetségi törvényre. - Vannak államok továbbá, amelyekben a szabályozás részletei a törvényi szinten kívül másutt is megjelennek, ahol a belügyminiszter, illetőleg a rendőrség kiterjedt hatáskörben jogosult intézkedni. Ilyen - tudomásom szerint - a francia szabályozás. Szeretném azonban világossá tenni: most sem, ahogyan korábban sem a beterjesztett javaslatban választott szabályozási módszer indokaként, hanem összehasonlító példázás miatt utaltam az említett országokra. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 22:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Saját és több ismerősöm nevében érdeklődöm, igaz-e, hogy a traiskircheni menekült tábort már bezárták, tehát nem fogadnak magyarokat, sem más nemzetiségűeket, illetve egész Ausztria területén nem fogadnak kivándorlókat, ideiglenesen sem. Azt szeretném még megtudni, hogy Európában hol vannak menekült táborok, mely országokban és városokban, ahol befogadnák a szocialista országokból menekülőket, ideiglenesen természetesen, míg tovább mennek. És még azt szeretném megkérdezni, hogy Kanada, Ausztrália és Egyesült Államokon kívül mely országokba lehet még kivándorolni?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|