|
|
|
|
Kulcsár Kálmán expozéja (10. rész)
|
2. E jog gyakorlását csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közerkölcs vagy mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. E cikk nem akadályozza, hogy e jogoknak a fegyveres erők és a rendőrség tagjai által történő gyakorlását törvényes korlátozásnak vessék alá.,, Ezután így folytatta: - Nem látom e szövegekben a vitában emlegetett diszkriminációra utaló rendelkezést. A konvenció szövegében található megkülönböztetési tilalom ugyanis teljesen világosan az egyesülési jogokat gyakorló személyekre, s nem a kialakítandó szervezetek típusára vonatkozik. A politikai párt súlya azonban megkövetelheti például, hogy 10 tagnál többen hozzák létre, vagy hogy az ország legmagasabb alkotmányjogi fóruma, az Alkotmánybíróság végezze el a regisztrációs eljárást, s ítélje meg a beterjesztett program alapján - minden esetleges befolyást kizárva, kételytől mentesen - azt, hogy a párttá alakult szervezet az Alkotmány keretei között kíván-e működni. S valószínűleg a felügyelet ellátása keretében a döntést is az Alkotmánybíróság hozhatja meg. Nem hiszem, hogy ez ,,diszkrimináció,, az idézett cikkelyek értelmében, legfeljebb ,,pozitív,, diszkrimináció, amit egy párt társadalmi súlya, politikai sebezhetősége, így fokozottabb jogi védelme indokol. S csak épppen megemlítem: a Német Szövetségi Köztársaság 1964. augusztus 5-én kelt törvénye az egyesületekről, 21. pragrafusával kifejezetten kiveszi a törvény hatálya alól a politikai pártokat. Ennyit a diszkriminációról. - Felmerült a vitában, s hadd térjek ki erre is, hogy a javaslat éppen a politikai pártra vonatkozó rendelkezéseivel politikai problémát old meg vagy kísérel megoldani jogi szabályozással. Politikai problémák jogi kezelése persze nem idegen a közjogtól a legdemokratikusabbnak tekintett társadalmakban sem, lévén, hogy a közjog szabályai politikai viszonyokat szabályoznak. Képmutatás lenne erről megfeledkezni. S a jogállam nem is azt jelenti, hogy a jog nem szabályoz politikai folyamatokat, pontosabban nem ad számukra keretet. Az azonban igaz - s erre már rámutatott a politikatudomány -, hogy minden politikai viszony nem oldható fel a jogban, mert ugyan feltehető, de valójában illúzió, hogy a politika joggá való oldásával eltávolítható a kockázat a politikából. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 22:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Saját és több ismerősöm nevében érdeklődöm, igaz-e, hogy a traiskircheni menekült tábort már bezárták, tehát nem fogadnak magyarokat, sem más nemzetiségűeket, illetve egész Ausztria területén nem fogadnak kivándorlókat, ideiglenesen sem. Azt szeretném még megtudni, hogy Európában hol vannak menekült táborok, mely országokban és városokban, ahol befogadnák a szocialista országokból menekülőket, ideiglenesen természetesen, míg tovább mennek. És még azt szeretném megkérdezni, hogy Kanada, Ausztrália és Egyesült Államokon kívül mely országokba lehet még kivándorolni?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|