|
|
|
|
A Szabad Demokraták Szövetségének vitája a szövetségi rendszerről (1.rész)
|
1989. február 26., vasárnap - A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) ,,Vívmányaink,, című sorozatában vasárnap a Jurta Színházban a szövetségi rendszerről rendezett vitát, meghívott előadókkal.
A vita során egyebek között azt hangoztatták, hogy az SZDSZ a magyar nemzetet európai népnek tekinti, s hogy a magyar külpolitika fő feladatának azt tartják, hogy a lehetőségekhez képest az országot minél közelebb vigye a fejlett európai országokhoz. A semlegesség eszményt többen olyan távlati külpolitikai programként említették, amely jelenleg nem kezelhető aktuális külpolitikai követelésként. Mint mondották, közelítéseként a Varsói Szerződés felépítésének demokratizálását, katonai jellegének fokozatos csökkenését kívánják, azt, hogy egyre inkább politikai eszmei szövetség jellege kerüljön előtérbe. A hazánkba érkező romániai magyaroknak, az SZDSZ szerint, jár a magyar állampolgárság, de hazánknak ezen kívűl is minden rendelkezésre álló politikai eszközt igénybe kellene vennie azért, hogy a szomszédos országok magyar kisebbsége emberi és nemzeti jogainak teljes birtokában élhessen szülőföldjén. A hitelek visszafizetésére politikai moratórium kérését javasolta az SZDSZ-nek a külpolitikáról szóló állásfoglalása. A vita vezetője - Szabó Miklós történész - felolvasta Kótai Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének levelét. Ebben a politikus üdvözölte azt, hogy az SZDSZ állásfoglalása, nem az MSZMP ellenében, hanem az annak nevével is fémjelzett magyar külpolitika mentén gondolja végig legfontosabb problémáinkat. Most - írta - az MSZMP is azon fáradozik, hogy Magyarországot a fejlett Európához közelítsük. A levél ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az SZDSZ által felídézett és vállalt 1956-os semlegességi nyilatkozatot az idő meghaladta. E kérdés egyébként is szétfeszíti a reálpolitika kereteit, csak hosszú távú cél lehet. (folyt.köv.)
1989. február 26., vasárnap 20:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Szabad Demokraták Szövetségének vitája a szövetségi rendszerről (2.rész)
|
Hegedűs András szociológus két sajátos javaslatot terjesztett elő. Ajánlotta, hogy hazánkban és például Görögországban a civil társadalom indítson mozgalmat a kölcsönös, egyidejű lefegyverzésért, a semlegesség kinyilvánításáért. A másik elgondolása arra épült, hogy a Kárpát medence politikai egység volt, és ez - mondotta - megköveteli ma is, hogy az itt élő népek között közeledés legyen. Ezért javasolta a Kárpát medencei Parlament létrehozását. Ravasz Károly újságíró arról beszélt, hogy az utóbbi négy évtized első felében külpolitikánkban a magyar érdekek védelme fokozatosan háttérbe szorult, s ő is a semlegesség irányába való elmozdulást szorgalmazta. Tamás Gáspár Miklós filozófus a Varsói Szerződés és hazánk, illetve hazánk és a nyugateurópai országok viszonyával foglalkozott. Vajna János közgazdász nyugateurópai gazdasági kapcsolataink erősítésének fontosságát hangsúlyozta. Elgondolása szerint is a semleges, elsősorban a Skandináv országok között lenne Magyarország helye. Javasolta, hogy gazdaságilag is és politikailag is közeledjünk ehhez a helyzethez. (MTI)
1989. február 26., vasárnap 20:49
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Saját és több ismerősöm nevében érdeklődöm, igaz-e, hogy a traiskircheni menekült tábort már bezárták, tehát nem fogadnak magyarokat, sem más nemzetiségűeket, illetve egész Ausztria területén nem fogadnak kivándorlókat, ideiglenesen sem. Azt szeretném még megtudni, hogy Európában hol vannak menekült táborok, mely országokban és városokban, ahol befogadnák a szocialista országokból menekülőket, ideiglenesen természetesen, míg tovább mennek. És még azt szeretném megkérdezni, hogy Kanada, Ausztrália és Egyesült Államokon kívül mely országokba lehet még kivándorolni?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|