|
|
|
|
Alkotmányozó gyűlés, népszavazás (1. rész)
|
1989. január 20., péntek - Az Országgyűlés téli ülésszakán, s azt megelőzően is többen indítványozták: a parlament alakuljon át alkotmányozó nemzetgyűléssé. Ennek jogszabályi feltételeiről kérdezte dr. Fürész Klárát, az ELTE docensét az MTI munkatársa.
- Az alkotmány elfogadására, illetve módosítására többfajta eljárás alakult ki a különböző országokban. Az egyik változat, amikor népszavazással döntenek az alaptörvényről, egy másik forma pedig az alkotmányozó gyűlés, nemzetgyűlés létrehozása. Előírhatnak külön eljárási szabályokat is, így például hazánkban is - jelenleg - kétharmados, úgynevezett minősített többség szükséges az alkotmány törvényerőre emeléséhez - emlékeztetett dr. Fürész Klára. - Az alkotmányos referendum azt jelenti, hogy a törvényhozó testület alkotja meg az alaptörvényt, ám az addig nem lép hatályba, amíg népszavazás nem szentesíti. Ezt az intézményt ismeri példul az osztrák alkotmány is. Az 1958-as francia alaptörvény úgynevezett fakultatív referendumot tartalmaz: a köztársasági elnök dönti el, népszavazásra bocsátja-e az alkotmányt, vagy sem. A referendum a szocialista országokban sem ismeretlen. Úgy fogadták el 1968-ban az NDK, 1971-ben a bolgár és 1976-ban a kubai alaptörvényt, hogy először a törvényhozó testület, majd a lakosság szavazott. - A másik lehetőség az alkotmányozó gyűlés. Ez olyan választott testület, amelynek kizárólag az alaptörvény megalkotása a feladata. Amikor ennek eleget tett, feloszlik. A történelem során az alkotmányozó gyűlés gondolata mindig akkor került előtérbe, amikor lényeges társadalmi átalakulás következett be, s a korábbi választott testület már nem volt képes új szellemű alkotmányozásra. (Így a francia forradalom első írott alkotmányát az arra a feladatra alakult nemzetgyűlés hozta létre 1791-ben; Oroszországban viszont, az 1917-es februári forradalom vívmányaként életre hívott úgynevezett dúma egy évvel később azért oszlott fel, mert a szocialista alkotmány megalkotására már nem volt képes.) - Az új alaptörvény megalkotása kapcsán hazánkban felmerül, hogy a jelenlegi képviselők, a hagyományos módon megválasztott parlament felvállalhatja-e a döntést egy ilyen jelentős kérdésben. Amennyiben nem, akkor az új választójogi törvény alapján megválasztott testület elé kerülne az alkotmány. (folyt.köv.)
1989. január 19., csütörtök 21:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Alkotmányozó gyűlés, népszavazás (2. rész)
|
A másik lehetőség, amikoris alkotmányozó gyűlés tagjai felkészült, hozzáértő, rátermett emberek határoznának e nagy horderejű kérdésekről. Erről a jelenlegi országgyűlésnek kellene állást foglalni. Eszerint a mostani parlament elé két alternatíva kerülne. Egyrészt legyen-e alkotmányozó gyűlés, amely azt sugallná, hogy ők nem alkalmasak az alaptörvény megalkotására. A másik eset: a leendő, új összetételű törvényhozás döntsön az alkotmányról, ám azt erősítse meg a referendum. Úgy vélem, az utóbbira van reális esély, egy alkotmányozó gyűlés szakmailag megalapozottabb alaptörvényt alkothatna. - A jogszabály-előkészítőknek mielőbb el kell dönteniük, melyik megoldás mellett tudnak érdemi érveket felsorakoztatni, és arról az országgyűlés véleményét kell kérni. - Minden lehetőséget mérlegelve tehát - néhány hónappal az alkotmánytörvény előtt szükséges kodifikálni az új választójogi törvényt, amelynek rendeznie kell az említett kérdéseket - mondotta végezetül dr. Fürész Klára. (MTI)
1989. január 19., csütörtök 21:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok! Saját és több ismerősöm nevében érdeklődöm, igaz-e, hogy a traiskircheni menekült tábort már bezárták, tehát nem fogadnak magyarokat, sem más nemzetiségűeket, illetve egész Ausztria területén nem fogadnak kivándorlókat, ideiglenesen sem. Azt szeretném még megtudni, hogy Európában hol vannak menekült táborok, mely országokban és városokban, ahol befogadnák a szocialista országokból menekülőket, ideiglenesen természetesen, míg tovább mennek. És még azt szeretném megkérdezni, hogy Kanada, Ausztrália és Egyesült Államokon kívül mely országokba lehet még kivándorolni?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|