|
|
|
|
|
|
|
|
Képviselő visszahívás (SZER, Magyar Híradó)
Ebben az
országban mindent el lehet sumákolni - mondta néhány héttel ezelőtt
Wachsler Tamás, azoknak a fideszeseknek egyike, akik Vida Miklós
képviselő visszahívását kezdeményezték. Arra a kérdésre válaszolt,
hogy véleménye szerint kiírják-e a szavazást, miután
összegyűjtötték az ehhez szükséges aláírásokat. Akkor úgy gondoltam
túloz, ma félek, hogy igaza van.
Lassan egy hónapja annak, hogy a Fidesz december 21-én átadta a
VIII. kerületi Népfront munkatársának a listákat. Azóta még mindig
csak ott tartanak, hogy ellenőrzik a listákat és találgatják, mit
kellene csinálni?
|
|
|
|
|
|
|
Jövő csütörtökön hivatalosan megalakul a Budapesti Értéktőzsde
(2. rész)
|
Az új társasági törvény már lehetőséget ad a magánszemélyek számára részvényvásárlásra, ez azonban csak elvi jelentőségű. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis az osztalék kamatként való megadóztatása és a részvénypiac kialakulatlansága következtében az árfolyam-növekedés megadóztatása nem teszi érdekeltté a lakosságot a részvényvásárlásban.
A privatizáció mielőbbi megvalósítása, a részvénypiac kifejlődése érdekében feltétlenül szükséges lenne, hogy a jövőben a részvényvásárlókat legalább 5 évig különböző adókedvezményekben részesítsék, részvényvásárlás esetén adóalapleírási lehetőségekkel támogassák őket, valamint ne adóztassák meg az osztalékot és az árfolyamnyereséget. A kereslet nagyfokú ösztönzése annál is inkább indokolt, mert a privatizáció, illetve egyéb részvénykibocsátások miatt aránytalanul nagy túlkínálat jelentkezhet majd a piacon, ami önmagában is alacsonyan tarthatja a részvények árait.
A Budapesti Értéktőzsde kifejlődéséhez legjobban azok a külföldi befektetési alapok járulhatnak hozzá, amelyek az értéktőzsdén jegyzett vállalatok részvényeit kívánják megvásárolni (például az 50 millió dolláros alaptőkéjű Osztrák-Magyar Befektetési Alap), illetve azok az alapok, amelyek konkrét magyar vállalatokba fektetnék pénzüket, és ezeket a vállalatokat bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére (például a 100 millió dolláros alaptőkéjű Magyar Befektetési Társaság).
Hardy Ilona kifejtette, hogy a jelenleg is működő tőzsdetanács június 18-ai ülésén még egyszer megtárgyalja az alapítótagságra jelentkezők kérelmét, és csak azokat javasolja az alakuló közgyűlésnek elfogadásra, amely cégek megfelelnek mind az értékpapírtörvényben, mind a leendő tőzsdei alapszabályban előírt feltételeknek. Az alapítási taglétszám a legrosszabb esetben is minimálisan kétszeresen meg fogja haladni a törvény szerinti minimumot. Mint ismeretes, az értékpapírtörvény legkevesebb 15 alapítótagot ír elő. A tőzsdealapítást előkészítő közgyűléseken az a határozat született, hogy a tagok egyenként, és egyenlő arányban, 3-3 millió forinttal járuljanak hozzá a tőzsde alapításához. (folyt.köv.)
1990. június 15., péntek 14:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
(FÉRFIHANG) Jóestét kívánok. Nagyon szépen megkérem önöket, hogy ha egy mód van rá, levélben legyenek olyan kedvesek megküldeni Király Zoltán képviselő elvtárs, illetve bocsánat, ur, cimét, telefonszámát, vagy egyiket vagy a másikat. Szabó Pál vagyok, Budapest, 1119 Hadak útja 4.6. emelet, 57. 82 3644-es telefonszám. Nagyon szépen kérem Király Zoltán urnák a cimét, esetlegesen telefonszámát. Nagyon szépen köszönöm, viszonthallásra.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|