 |
|
|
|
|
|
|
|
Képviselő visszahívás (SZER, Magyar Híradó)
Ebben az
országban mindent el lehet sumákolni - mondta néhány héttel ezelőtt
Wachsler Tamás, azoknak a fideszeseknek egyike, akik Vida Miklós
képviselő visszahívását kezdeményezték. Arra a kérdésre válaszolt,
hogy véleménye szerint kiírják-e a szavazást, miután
összegyűjtötték az ehhez szükséges aláírásokat. Akkor úgy gondoltam
túloz, ma félek, hogy igaza van.
Lassan egy hónapja annak, hogy a Fidesz december 21-én átadta a
VIII. kerületi Népfront munkatársának a listákat. Azóta még mindig
csak ott tartanak, hogy ellenőrzik a listákat és találgatják, mit
kellene csinálni?
|
|
|
|
|
|
 |
Utótalálkozó - csütörtök délelőtt - keret
|
sebestyén tibor, az mti tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. január 19. csütörtök (MTI-tud) - A bécsi utótalálkozó külügyminiszteri záróértekezletének csütörtök délelőtti ülésén elhangzott Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter nagy érdeklődéssel várt beszéde. Előtte Olaszország, utána pedig Kanada, Finnország, Liechtenstein és Belgium képviselője szólalt fel.
A külügyminiszteri zárószakasz csütörtök délutáni ülésével,
amelyen a hátralevő öt ország képviselői mondják el felszólalásukat,
a 26 és fél hónapja folyó bécsi utótalálkozó befejezi munkáját. +++
1989. január 19., csütörtök 15:07
|
Vissza »
|
|
Utótalálkozó - zárószakasz - Sevardnadze - (1.rész)
|
Bécs, 1989. január 19. csütörtök (MTI-tud) - Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter fontos bejelentéseket tett az európai biztonság és leszerelés soronlévő lépéseiről a bécsi utótalálkozó utolsó napján, csütörtökön délelőtt elmondott beszédében.
A helsinki folyamat biztonsági vonatkozásairól szólva elmondta,
hogy amikor az utótalálkozó döntése alapján Bécsben márciusban
párhuzamosan tárgyalások kezdődnek az európai haderőcsökkentésről,
illetve a bizalomerősítésről, ugyanebben az időszakban gyakorlati
formát ölt a szovjet hadsereg létszámának és fegyverzetének Mihail
Gorbacsov által nemrég bejelentett csökkentése. A külügyminiszter
közölte: a Szovjetunió - azt a célt követve, hogy felszámoljanak
minden külföldi katonai jelenlétet és támaszpontot más országok
területén - Közép-Európából kivonja katonai egységeinek egy részét,
továbbá ezek minden fegyverzetét, beleértve a taktikai nukleáris
rendszereket is. Megerősítette, hogy a Szovjetunió nem kivánja
korszerűsíteni harcászati nukleáris rakétáit, mert úgy véli, hogy
biztonsági vonatkozásban a korszerűsítés nem előre-, hanem
visszalépés lenne. Fenntartja nyugati partereinek a taktikai
nukleáris fegyverekről való tárgyalásokra tett javaslatait, s hogy a
korszerűsítéssel a továbbiakban mi történik, az ezektől a
partnerektől függ. Sevardnadze hangoztatta: az egyoldalú
intézkedések sokoldalú mérsékletet feltételeznek, s a Szovjetunió
meggyőződése szerint ez lehetséges, hisz közös törekvés a
fegyverzetek minden összetevőjükre kiterjedő alacsonyabb szintjének
létrehozása. (folyt.)
1989. január 19., csütörtök 16:03
|
Vissza »
|
|
Utótalálkozó - zárószakasz - Sevardnadze - (2.rész)
|
A taktikai atomfegyvereknek a közép-európai szovjet
haderőcsökkentésbe való bevonásán kívül a szovjet külügyminiszter
beszéde egy további lényeges bejelentést is tartalmazott.
Sevardnadze elmondta: január végén a Szovjetunió és szövetségesei
közzéteszik saját számadataikat a Varsói Szerződés és a NATO európai
csapatairól és fegyvereiről. Mint rámutatott, a két fél olyan
tárgyalások elkezdésében állapodott meg, amelyek példátlanok a
résztvevők köre, a tárgyalások átfogó jellege és kitűzött céljai
tekintetében egyaránt. A Szovjetunió is e tárgyalások fontos
elemének tartja az erőviszonyok - köztük az egyensúlyhiányok és
aránytalanságok - pontos és objektív előzetes felmerését, de úgy
véli, hogy a matematika nem akadályozhatja a politikát. A fegyverek
fajtáiról és a csapatok számbavételi módjáról való hosszadalmas és
terméketlen viták zátonyra futtathatják a tárgyalásokat. Márpedig
ezek célja nem a kiinduló adatok tisztázása, hanem a fegyveres erők
minél alacsonyabb felső szintjének meghatározása. A tárgyalásokon
megállapodhatnak a csapatlétszám és a fegyverek mennyiségi
,,plafonjaiban,, és az ellenőrzés olyan módszereiben, amelyek
szavatolják e megállapítandó felső határok tiszteletben tartását.
Eduard Sevardnadze jónak minősítette az európai leszerelés
jelenlegi kilátásait. Kifejtette, hogy a Helsinkiben tartandó
legközelebbi utótalálkozóig befejeződik a közepes és kisebb
hatótávolságú rakéták felszámolása, remélhetőleg megállapodás jön
létre a hadászati atomfegyverzet ötvenszázalékos csökkentéséről és
megkötik a vegyi fegyverek teljes betiltásáról szóló nemzetközi
konvenciót is.
Az európai leszereléssel összefüggő tárgyalások olyan méreteket
érnek el, hogy egyre inkább szükségessé válik a Helsinki Záróokmány
35 állama vezetőinek csúcstalálkozója - mondotta a külügyminiszter.
A beszédben e találkozó kívánatos időpontjáról és helyszínéről nem
tett említést, de szerdán Mock osztrák külügyminiszterrel tartott
eszmecseréje során úgy nyilatkozott: úgy véli, hogy ilyen
csúcskonferenciát jövőre Bécsben lehetne megrendezni. +++
1989. január 19., csütörtök 16:06
|
Vissza »
|
|
utótalálkozó - zárószakasz - Sevardnadze - 3.
|
A Szovjetunió külügyminisztere felszólalásában méltatta a most
végetérő utótalálkozó jelentőségét. Mint mondotta, a bécsi
megegyezés új jelenség a helsinki folyamatban, mérföldkő a
minőségileg más Európához vezető uton. A találkozó új normákat
hozott létre az államközi érintkezéshez, teljes összhangban a
helsinki záróokmánynak azokkal az elveivel, amelyek kimondják az
államok nemzeti szuverenitását és jogát a független intézkedésekhez.
A helsinki folyamat országai a bécsi tanácskozás idején minden
eddiginél egységesebek voltak abban a törekvésükben, hogy
túljussanak az ellenségességen, a bizalmatlanságon, a szembeálláson.
Sevardnadze szólt arról, hogy az utótalálkozónak voltak nehéz,
feszült és drámai szakaszai is, a megbeszélések mégis példátlanul
célratörőek és demokratikus szelleműek voltak. Megjegyezte: a
találkozó résztvevőinek tapasztalatai szerint az egymásnak szóló
bírálatok előmozdíthatják a kölcsönösen elfogadható megoldások
keresését. Remélhetőleg ezt a kedvező irányzatot nem ingatják meg
azok a néhány állam ellen intézett egyéni támadások, amelyek ezekben
a napokban hangzanak el, s amelyek szerencsére kivételeknek
számítanak - mondta.
A külügyminiszter hangoztatta, hogy az európai biztonságnak a
népek és az emberek számára a katonain kívül politikai, jogi,
állampolgári, szociális és kulturális vonatkozásai is vannak, s ezek
a szovjet peresztrojka folyamatában szintén középponti helyet
foglalnak el. Ezért a Szovjetunió igen fontosnak tartja a következő
években az emberi jogokról rendezendő három nemzetközi konferenciát
- amelyek közül a harmadikat Moszkvában tartják majd - , s mindent
meg fog tenni sikerükért.
A szónok az európai gazdasági együttműködés jelentőségét
méltatva hangoztatta, hogy a Szovjetunióban megvalósuló radikális
gazdasági reformok elő fogják mozdítani a más országokhoz füződő
gazdasági kapcsolatok szorosabbá válását. (folyt.)
1989. január 19., csütörtök 17:49
|
Vissza »
|
|
Utótalálkozó - zárószakasz - Sevardnadze - 4.
|
Eduard Sevardnadze rámutatott: a népek joga saját kultúrájukhoz
ugyanolyan alapvető tényező, mint az élethez és a szabadsághoz való
jog. Európában nem kevés a több nemzetiségű ország, s
elengedhetetlen, hogy ezekben minden nemzetiség törvényes és
szavatolt védelmet kapjon kulturális értékeinek védelmére.
Beszédének befejező részében a fejlődő európai együttműködés
világméretű hatásairól szólt. Megállapította, hogy a helsinki
folyamat Európát a kelet-nyugati viszony központi elemévé tette.
Hatásai az Egyesült Államok és Kanada révén az amerikai földrészre,
a Szovjetunió révén pedig Ázsiára is kiterjednek. A Szovjetunió
számára Európa nem ér véget az Uralnál, az ország ezen túl eső
részeiben is érvényesek a biztonság, humanitás és együttműködés
európai eszméi. Az Uralon túli szovjet területről sem fenyegeti
katonai veszély Európát éppúgy, mint Ázsiát - szögezte le
Sevardnadze külügyminiszter. Végül kifejezte megyőződését: Európa
minden nehézség ellenére is alkalmas a közös Európai Ház nagy
tervének megvalósítására, arra, hogy a bizalom, a jog és a
nyitottság földrésze legyen. +++
1989. január 19., csütörtök 17:53
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
(FÉRFIHANG) Jóestét kívánok. Nagyon szépen megkérem önöket, hogy ha egy mód van rá, levélben legyenek olyan kedvesek megküldeni Király Zoltán képviselő elvtárs, illetve bocsánat, ur, cimét, telefonszámát, vagy egyiket vagy a másikat. Szabó Pál vagyok, Budapest, 1119 Hadak útja 4.6. emelet, 57. 82 3644-es telefonszám. Nagyon szépen kérem Király Zoltán urnák a cimét, esetlegesen telefonszámát. Nagyon szépen köszönöm, viszonthallásra.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|