|
|
|
|
|
|
|
|
Képviselő visszahívás (SZER, Magyar Híradó)
Ebben az
országban mindent el lehet sumákolni - mondta néhány héttel ezelőtt
Wachsler Tamás, azoknak a fideszeseknek egyike, akik Vida Miklós
képviselő visszahívását kezdeményezték. Arra a kérdésre válaszolt,
hogy véleménye szerint kiírják-e a szavazást, miután
összegyűjtötték az ehhez szükséges aláírásokat. Akkor úgy gondoltam
túloz, ma félek, hogy igaza van.
Lassan egy hónapja annak, hogy a Fidesz december 21-én átadta a
VIII. kerületi Népfront munkatársának a listákat. Azóta még mindig
csak ott tartanak, hogy ellenőrzik a listákat és találgatják, mit
kellene csinálni?
|
|
|
|
|
|
|
Vita az új Symposion folyóirat körül (1.rész)
|
1989. január 19. csütörtök (MTI-Panoráma) - Jugoszláviában az utóbbi évek legnagyobb irodalom- és kultúrpolitikai botránya bontakozik ki akörül, hogy az Új Symposion című- magyarnyelvű folyóirat Sziveri János vezette szerkesztőségét 1983-ban leváltották. E kérdésről a Vajdasági Íróegyesület elnöksége már novemberben tanácskozott - miután a tavaly októberi tiltakozó tömegtüntetések elsöpörték a Vajdaság szeparatista nézeteket valló párt- és állami vezetőségét -, a napokban pedig nyilvános vitát tartott.
Az újvidéken lezajlott vitát négy beszámoló vezette be. Fenyvesi Ottó költő a folyóirat történetéről beszélt, a jugoszláviai magyar kultúrában betöltött szerepét elemezte. Az Új Symposion - állapította meg - a provincializmus, a bezárkózottság és az önelégültség ellen küzdött. Megalakulásakor Magyarországon olyan szellemi légkör uralkodott, amely szigorú ellenőrzés alatt tartotta az írókat, és csöppet sem kedvezett a modernista, a világ felé is nyitott eszmék térhódításának. A szerkesztőség tagjai ezért mindenekelőtt a jugoszláv kultúrközpontok, Belgrád és Zágráb felé fordultak, így a világirodalomban végbemenő változások, a legújabb irányzatok éppen a jugoszláv nemzetek irodalmának közvetítésével jutottak el a jugoszláviai magyar literatúrához. Az Új Symposion mindíg a jugoszláv avantgard hullámhosszán mozgott. Nyitottsága, modernizmusa miatt a folyóirat gyakran meg nem értésre talált az idősebb jugoszláviai magyar íróknál , az adott állapotok hiveinél. A magyarországi kultúrpolitika is gyanakodva viszonyult hozzá. A Symposion ellenségei 1983-ban voltak a legkegyetlenebbek: ekkor leváltották az egész szerkesztőséget. Vékás János író szerint a jugoszláviai magyarok kultúráját az elmúlt másfél évtizedben az elszigeteltség jellemezte. A policentrikus etatizmus képviselői megérezték, hogy a szellemi élet további demokratizálása, a szabad eszmék áramlása előbb-utóbb olyan tényezővé válik, amely komoly veszélybe sodorja a hatalmi struktúrákat. Ez különösképpen a nemzetiségek szellemi életére volt kihatással. A jugoszláviai magyarok esetében a szellemi élet mind a két irányban - Magyarország és Jugoszlávia felé is - egyformán elszigetelt volt, és az intézmények csak fokozták ezt a szellemi bezárkózottságot. (folyt.)
1989. január 19., csütörtök 09:50
|
Vissza »
|
|
Vita az új Symposion folyóirat körül (2.rész)
|
Losonc Alpár filozófus felszólalásában hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyar kultúra egzisztenciálisan kapcsolódik a magyarországi és a jugoszláv kultúrához. Sziveri János költő sürgette, hogy a Symposion élére mielőbb állítsanak új szerkesztőbizottságot, mert a jelenlegi, amelyet Purger Tibor vezet, nem képes megfelelni a követelményeknek. Jovan Zsivljak szerb író kijelentette, hogy az Új Symposion szerkesztősége ellen végrehajtott erőszak az egész jugoszláviai magyar kultúra ellen irányult. Végel László publicista megállapította, hogy a szerkesztőséget azért váltották le, mert tagjai másként értelmezték a demokráciát, mint az akkori hatalmi struktúrák. A vitában kemény biráló megjegyzések hangzottak el Major Nándor, a vajdasági tartományi elnökség volt elnöke, Erdélyi Károly, a vajdasági népfront legutóbbi elnökségi titkára és Fehér Kálmán, az újvidéki Fórum kiadó hajdani igazgatója (Jugoszlávia jelenlegi új-delhi nagykövete) ellen. A vihar túllépte a Vajdaság határait: az újvidéki lapok mellett a belgrádi, a zágrábi és a ljubljanai újságok is kommentárokat fűztek hozzá. Az újvidéki Magyar Szó így írt: ,,Az a szellemi nyomor és kár, amelyet a folyóirat szerkesztőségének leváltásával a vajdasági politika korábbi irányítói okoztak, jóval nagyobb Jugoszlávia 20 milliárd dolláros külföldi adósságánál. Mert nem csupán egy szerkesztőség menesztéséről van szó, hanem a jugoszláviai magyar szellemiség megcsonkításáról és gúzsba kötéséről is. A jugoszláviai magyar irodalom háború utáni legnagyobb botránya ez, amelynek gyökerei mélyebben keresendők és következményei is messzebbre hatnak annál, hogy Sziveri János nem szólalhatott fel a vajdasági írókongresszuson és köteteit a ,,Fórum,, nem jelentette meg. Ezeket a bűnöket tetézik más hasonló esetek, a betiltott könyvek, dobozban tartott filmek, leváltott vagy megfenyített újságírók sorsa. A politika közvetlen ellenőrzése alatt állt az alkotói munka. Ide vezethető vissza a sokévi téves káderpolitika, a becstelen szerepbe kényszerített kiadói tanácsok tevékenysége. Nem fejeket követelnek most azok, akik öt év után szóhoz jutottak, csak nyilvános kérdőre vonást kérnek,,. (folyt.)
1989. január 19., csütörtök 10:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vita az Új Symposion folyóirat körül (3.rész)
|
A vajdasági magyarok öt éve bojkottálják az Új Symposiont, amelynek 1983-ban elkergetett szerkesztői most végre teljes erkölcsi elégtételt kaptak - mutatott rá a belgrádi Politika. ,,Egy pogrom szégyenletes története,, című írásában kiemelte: a vajdasági fiatal magyar értelmiség sajátos ellenállást tanusított a politikai vezetők sztálinista módszereivel szemben - s mindmáig bojkottálja a folyóiratot. Ez a kitartás valóban elismerést érdemel. A zágrábi Vjesnik ,,Egy szerkesztőség sorsa,, című háromhasábos cikkében hangsúlyozta, hogy az 1965-ben alapított Új Symposion szerkesztőségének 1983-ban történt menesztése olyan politikai tanulságokkal szolgál, amelyekről még sokat fognak beszélni. Egy zárómondat: a Vajdasági Kommunisták Szövetsége elnökségének hét volt tagját - szeparatista politika sokéves folytatása miatt - a hétvégén kizárták a pártból. +++ Márkus Gyula (Belgrád), MTI-Panoráma
1989. január 19., csütörtök 10:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
(FÉRFIHANG) Jóestét kívánok. Nagyon szépen megkérem önöket, hogy ha egy mód van rá, levélben legyenek olyan kedvesek megküldeni Király Zoltán képviselő elvtárs, illetve bocsánat, ur, cimét, telefonszámát, vagy egyiket vagy a másikat. Szabó Pál vagyok, Budapest, 1119 Hadak útja 4.6. emelet, 57. 82 3644-es telefonszám. Nagyon szépen kérem Király Zoltán urnák a cimét, esetlegesen telefonszámát. Nagyon szépen köszönöm, viszonthallásra.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|