|
|
|
|
|
|
|
|
Képviselő visszahívás (SZER, Magyar Híradó)
Ebben az
országban mindent el lehet sumákolni - mondta néhány héttel ezelőtt
Wachsler Tamás, azoknak a fideszeseknek egyike, akik Vida Miklós
képviselő visszahívását kezdeményezték. Arra a kérdésre válaszolt,
hogy véleménye szerint kiírják-e a szavazást, miután
összegyűjtötték az ehhez szükséges aláírásokat. Akkor úgy gondoltam
túloz, ma félek, hogy igaza van.
Lassan egy hónapja annak, hogy a Fidesz december 21-én átadta a
VIII. kerületi Népfront munkatársának a listákat. Azóta még mindig
csak ott tartanak, hogy ellenőrzik a listákat és találgatják, mit
kellene csinálni?
|
|
|
|
|
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (1. rész)
|
1989. augusztus 18., péntek - A vasasszakszervezet és a hozzá csatlakozó több más ágazati szakszervezet kezdeményezésére pénteken országszerte figyelmeztető sztrájkokat tartottak a tervezett húsáremelések elleni tiltakozásul.
A SZOT központjából a reggeli órákban érkezett információ szerint a központi sztrájbizottság megbízásából folyamatosan összesítik a sztrájk méretére, kiterjedésére vonatkozó adatokat. Az első, kora délelőtti összesítés szerint a munkavállalóknak mintegy fele magáévá tette a felhívást; ez egyúttal azt is jelenti, hogy az üzemeknek is mintegy felében szüntetik meg általában rövidebb időszakra, a legtöbb helyen fél órára a termelést. A SZOT-tól kapott tájékoztatás szerint ez a sztrájk legenyhébb fokozatának számít, jellege határozottan figyelmeztető. Többnyire a nap különböző időszakában kerül sor a munkabeszüntetésre, alkalmazkodva az üzemi sajátosságokhoz és szem előtt tartva: a szolgáltatás lehetőleg sehol se szenvedjen csorbát. A reggeli órákban még nem tisztázódott, hogy a leállás idejére a dolgozók megkapják-e a munkabért. Mindenesetre az tény: a leállás idejére nem jár pénz. A szakszervezet kezdeményezheti a megállapodást az üzem, a gyár vezetőségével; a legtöbb helyen arra számítanak, hogy az ellentételezésre sor kerül, így a sztrájkolók anyagilag nem károsodnak. Lehetőség van arra is, hogy a kiesett munkaidőt a későbbiekben pótolják az üzemi kollektívák. Reggel 9 órakor leállt a munka az Ikarus mátyásföldi üzemeiben, a szakszervezet félórás figyelmeztető sztrájk felhívása nyomán. A délelőtt folyamán hasonló munkabeszüntetésre kerül sor az Autóbuszgyár székesfehérvári üzemében is, továbbá a Tungsramban, a Hajtómű és Festőberendezések gyárában és egyebek között a GANZ Danubius gyáraiban. Valamennyi munkahelyen a szakszervezeti tisztségviselők tárgyalásokat kezdtek a vállalatvezetéssel arról, hogy a sztrájk idejére is kifizessék a dolgozóknak járó bért. Amennyiben nem tudnak megállapodni, úgy azokon a helyeken a szakszervezet az ilyen célra elkülönített sztrájkalapot használja fel. Több vállalatnál, így a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál, a BRG-ben, a REMIX-nél, az Akkumulátorgyárban és az AUTOVILL-nál reggel úgy döntöttek: nem tartanak munkabeszüntetést; a Csepeli Szerszámgépgyárban pedig a dolgozóknak több mint a fele úgy döntött, hogy a sztrájkot értelmetlennek tartja, ugyanakkor tiltakozó levelet fogalmaznak meg az áremelési intézkedés ellen. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 09:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (2. rész)
|
A Helyipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének 200 ezres tagsága egyetért a húskészítmények áremelése miatti tiltakozással, és a vállalatok nagy része ennek munkabeszüntetéssel is hangot adott. Pest megyében a HVDSZ érdekkörébe tartozó vállalatok túlnyomó többsége megtartotta a félórás munkabeszüntetést, és az ország több megyéjében is hasonlóan jártak el - ez derül ki a délelőtt érkezett jelentésekből. A Vízművek dolgozói és a többi kommunális szolgáltatók nem álltak le a munkával, így az ország közt erület fenntartó vállalatai, városgazdálkodási üzemei - a fennakadások elkerülésére - csupán tiltakozásukat juttatták el a SZOT-hoz. Ez azt jelentette, hogy a szakszervezethez tartozó 200 ezres aktív dolgozói létszámból 110 ezren nem sztrájkoltak. A textilipar legnagyobb vállalatánál, a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalatnál a 8500-as kollektívából mindössze ezren döntöttek úgy, hogy rövid időre beszüntetik a munkát. A dolgozók abban valamennyien egyetértenek, hogy az áremelések megnehezítik a bérből és fizetésből élők helyzetét, ám arról már erőteljesen megoszlanak a nézetek, hogy ennek miként kell hangot adniuk. A textilipar legnagyobb vállalatának dolgozói közül számosan úgy vélik: a sztrájk nem vezet eredményre. A Budaprintnél egyébként a dolgozók döntése alapján - ahol ez a folyamatos termelést nem akadályozta - negyedórás munkabeszüntetést tartottak. Az első vidékről érkezett jelentés szerint Szolnok megyében tucatnyi üzem csatlakozott a vasasszakszervezet munkabeszüntetési felhívásához. A tiszántúli Autójavító Vállalat dolgozói táviratot küldtek a szakszervezetek megyei tanácsához. Ebben kifejtik, hogy a jövőben tervezett hasonló jellegű intézkedéseknél a dolgozók akkor is élni fognak a sztrájk eszközével, ha az a gazdasági munkát hátráltatja. A Martfűi Cipőgyárban tíz perces munkabeszüntetéssel jelezték, hogy egyetértenek a vasasok kezdeményezésével. Több mint 2500-an tartottak félórás figyelmeztető sztrájkot az Ikarus mátyásföldi gyárában reggel 9 órakor. Ekkor leálltak a termelőberendezések, a munkások pedig a gyárudvaron gyülekeztek. A spontán munkásgyűlésen Fonyó Péter, a vállalat SZB titkára ismertette a sztrájkolókkal a vasasszakszervezet csütörtöki felhívását és követeléseit, majd a sztrájkolók tiltakozó levelet fogalmaztak meg Németh Miklós miniszterelnöknek címezve. Az SZB titkár elmondta: a munkabeszüntetés nem okozott jelentős kiesést a termelésben, mert hónapok óta amúgyis csökkentett kapacitással dolgoznak a piacok szűkülése miatt. Az SZB egyébként megállapodott a gyár gazdasági vezetőivel: a leállás idejére mindenki megkapja munkabérét. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 10:48
|
Vissza »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (3. rész)
|
A Budapesti Húsipari Vállalatnál fel sem merült a sztrájk gondolata. Kisiván Géza a vállalat igazgatója elmondotta: a sztrájk időpontját rosszul választották meg és céljával sem ért egyet. A húskészítmények áremelésétől a vállalat nem tud eltekinteni. Két-három hete a mezőgazdaságnak többet fizetnek a sertéshúsért, mint korábban, mivel belátták, hogy a gazdaságoknak is jóval többe kerül a hízlalás, mint az év elején. Viszont ez a húsipar költségeit is emelte. A vállalat a szabadáras húskészítmények árát szeptember 1-től akarja átlagosan 6 százalékkal megemelni, ám az Országos Árhivatal - két időpontra ütemezte az áremelést. Helytelennek tartja, hogy az árhivatalt és őket is megelőzte 4-5 fővárosi székhelyű kereskedelmi vállalat, amely a szalámiféléket már két hónap óta kilónként 10-20 forinttal drágábban értékesíti. Hibáztatják a sztrájkot hirdető szakszervezeti szervezeteket, hogy erre a kereskedelmi lépésre nem hívták fel a figyelmet. Továbbá azzal sem értenek egyet, hogy a takarmányárak növelésekor sem emelt szót, holott ennek következménye előre látható volt. Nem csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz az ugyancsak élelmiszeripari ágazat egyik legnagyobb cégének, a Budapesti Édesipari Vállalatnak közössége sem. Dragán Maximné, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára elmondotta: azt ugyan ők is bosszantónak tartják, hogy a húsipar emelni kényszerül a készítmények árát, hiszen a gyerekes szülők, a nagycsaládosok hovatovább nem tudják megvenni a drága húsárut; ám többségük belátta, hogy az élelmiszertermelők és feldolgozók közös gondja ennél jóval behatóbb elemzést, intézkedést igényel. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 11:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (4. rész)
|
A Csepel Autógyárban nem csatlakoztak a sztrájkhoz. A vasasszakszervezet tiltakozó felhívásával egyetértenek, ám a vállalat jelenlegi pénzügyi, gazdasági helyzetében nem a sztrájkot tartják a legalkalmasabb eszköznek ennek kifejezésére. A Rába gyár támogatja, a szakszervezet kezedeményezését, de nem él a sztrájk eszközével - így fogalaltak állást a felhívást követő tanácskozáson még csütörtökön a szakszervezeti titkárok. A tárgyalásokat péntek délelőtt a függetlenített tisztségviselők folytatták, álláspontjuk nem módosult. A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárban a 750 dolgozóból mintegy 710-en 9 óra 20 perctől félórára letették a munkát. A győri Rekard gépgyár dolgozói nem sztrájkoltak, tiltakozó levelüket azonban eljuttatják a kormányhoz. A Glovita győri Kötöttkesztyűgyár dolgozói nem álltak le, de levelet továbbítanak a SZOT-hoz, amelyben követelik, hogy a kormány adómentes béremelés formájában kompenzálja a húsáremelést. A húsáremelés elleni demonstrációt kezdeményező Baján a Ganz Electric helyi gyárában 900, a Kismotor és Gépgyár bajai gyáregységében 800 dolgozó hagyta abba fél órára a munkát. A Rádiótehcnikai Vállalat tiszakécskei üzemében több mint 300-an, a kiskunhalasi Ganz Gépgyárban négyszázan, a budapesti Ródiótechnikai Gyár kecskeméti gyáregységében ezerötszázan csatlakoztak a sztrájkolókhoz. A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár dolgozói a termelés folyamatossága miatt nem a sztrájk, hanem munkaidőn kívűli tiltakozó nagygyűlés mellett döntöttek. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 13:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájk országszerte (5. rész)
|
A kecskeméti Traverz Vállalat dolgozói a sztrájkot felkészületlenségük miatt későbbi időpontra javasolták, illetve helyezték kilátásba. Baranya megye huszonegy vasas alapszervezetének több mint hatezer tagja csatlakozott a félórás figyelmeztető sztrájkhoz. A termelő üzemek többsége munkabeszüntetéssel, a szolgáltató vállalatok viszont - mint a Pécsi Hőerőmü, a Dél-Dunántuli Áramszolgáltató és a Pécsi Távfütő Vállalat - közös tiltakozó nyilatkozat megfogalmazásával juttatták kifejezésre a sztrájk célkitüzéseivel való egyetértésüket. A pécsi Sopiana Gépgyárban, a Mechanikai Laboratórium pécsi gyárában délelőttre, a pécsi Mezőgép megyei üzemeiben, valamint a Ganz Műszer Művek vajszlói gyáregységében pedig délutánra hirdették meg a félórás munkabeszüntetést. A vasasokhoz csatlakoztak a Pécsi Bőrgyár és a Hunor Kesztyűgyár dolgozói is, akik délelőtt szüntették be fél órára a munkát. Szabolcs-Szatmárban az SZMT elnöksége által meghírdetett figyelmeztető sztrájkban délelőtt több százan vettek részt. A Tungsram Rt. kisvárdai gyárában a reggeli műszakkezdéskor 600-an szüntették be a munkát. Az Universil nyiregyházi Elektroakusztikai Gyárában mintegy ötszázan sztrájkoltak. A MÁV nyiregyházi vontatási főnökségnek dolgozói ugyancsak tiltakoztak. A Taurus nyiregyházi gyárában és a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban a folyamatos termelés miatt nem álltak le a gépekkel, hiszen az jelentős károkat okozott volna, de a dolgozók midkét helyen kifejezésre juttatták: szolidárisak a sztrájkolókkal. Veszprém megyében a vasas üzemek: a Bakony Művek, a balatonfüredi hajógyár, az ajkai és a veszprémi Videoton gyáregységek, a Mezőgazdasági Gépgyár, az Ajkai Hőerőmű, Pápán az Elekthermax, az inotai November 7. Erőmű dolgozói a műszak utolsó félórájára szüntette be a munkát. A vasas felhíváshoz csatlakozott a pápai textilgyáriak mintegy 80 százaléka. Követelték, hogy a kormány vonja vissza a húsáremelést, illetve kompenzálást várnak. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 13:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (6. rész)
|
A MEDOSZ-hoz tartozó szakszervezeti alapszervezetek döntő többsége szolidáris a Vasasszakszervezetek által kezdeményezett sztrájkfelhívással; mert a tagságot azok családját szintén sújtja az újabb húsáremelés. Alapvető okának azt a kormányzati magatartást tartják, amely - a világon mindenütt alkalmazott megoldással ellentétben - az élelmiszergazdaság minimális termelési biztonságát sem teszi lehetővé. A mintegy 35 ezer dolgozót képviselő Húsipari Dolgozók Szakszervezete szolidáris a SZOT-ban tömörülő valamennyi társszakszervezettel, ám nem csatlakozott a sztrájkhoz, céljával nem is értettek egyet. A húsipari dolgozókat is éppoly súlyosan érintik a szinte állandósuló áremelések, mint a lakosság valamennyi rétegét, de - véleményük szerint - az életszínvonal csökkenésének megállítása nem az áremelések elleni folyamatos tiltakozástól és sztrájkoktól várható, hanem a piacgazdaság mielőbb kialakításától. A húsipari szakszervezet véleménye szerint az áremelések elleni tiltakozás mellett a szakszervezeti erőfeszítéseket a megfelelő és bérek elérésére kell koncentrálni. Megítélésűk szerint a szükséges intézkedések elmaradása a megzőgazdasági termelők és a húsipar vállalatok jövedelmezőségi helyzetének további romlását okozza, ami végső soron ismét a lakosság terheit növeli. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 15:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (7. rész)
|
Sztrájkbizottság A SZOT sztrájkbizottságának vezetője a délig befutott adatok alapján úgy értékelte, hogy az előzetes becslés, mely szerint legalább 2 millióan lépnek sztrájkba a nap folyamán, valószínűleg tulzónak bizonyul. Néhány vállalatnál, például a Rábánál csak 5 perces munkabeszüntetést tartottak. Sokhelyütt, köztük több csepeli üzemben a kollektíva ugyan tiltakozott az áremelések ellen, de a sztrájkot nem szavazta meg. A sztrájkhelyzetet illetően a szakszervezetei tagság nem egységes. A rivális szervezetek, mint például a Demokratikus Szakszervezetek Ligája és a Munkásszolidaritás felülről szervezett demonstrációnak minősítette a sztrájkot. A legtöbben azért sem értenek egyet, mert szerintük ilymódon nem lehet befolyásolni a vállalati áremeléseket. A Vasasszakszervezet sztrájkügyelete szerint délelőtt több mint 40 vállalatnál 100 ezren sztrájkoltak, 13 vállalatnál azonban nem került sor ilyen akcióra. A Pestvidéki Gépgyár sztrájkoló kollektívája közölte: nem tartanak igényt a sztrájk idejére járó bérükre. Gazdasági Kamara A Magyar Gazdasági Kamara arról adott ügyvezetősége megdöbbenéssel fogadta és ellenzi a SZOT sztrájkfelhívását. A jelenlegi gazdasági helyzetben nem arra van szükség, hogy a problémákat ilymódon fokozzák és a társadalmi munkaidő alapot csökkentsék. Az ügyvezetőség hangsúlyozza, hogy ha a szabadáras termékek indokolt és megalapozott árváltoztatásánál számolni kell a jövőben is sztrájkokkal, vagy az azzal való fenyegetéssel, az végül is kaotikus állapothoz vezethet, dezorganizálhatja a piac müködését, ez a módszer a reformoktól csak távolabb visz. A Kamara szerint a sztrájk csökkenti a magyar gazdaság nemzetközi hírnevét, hozzájárul az országgal szembeni bizalmatlansághoz és óvatosságra készteti majd a külföldi tőkét. A Kamara minden fórumon szorgalmazza, hogy a húsvertikum támogatási és érdekeltségi viszonyait átfogóan és ne a fogyasztók kárára rendezzék. A testület szerint a sztrájk célja a kormány politikája elleni tiltakozás. A sztrájkolók anyagi kárt elsődlegesen azoknak a vállalatoknak okoznak, akik nem célpontjai a tiltakozásnak. A Kamara ügyvezetősége azt ajánlja, hogy ha a kiesett munkaidő pótlására nem kerül sor, a sztrájk idejére munkabért se fizessenek ki. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 15:40
|
Vissza »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (8. rész)
|
Politikusok véleménye Az MTI gazdaságpolitikai rovata több politikus véleményét kérte a sztrájkról: Horváth Ferenc ipari miniszter kora délután tájékozódott az ipari üzemek sztrájkhangulatáról. Ezt követően úgy értékelte a helyzetet, hogy az akciót általában mindenütt lojális módon szervezték meg, az jelentősebb fennakadást sehol nem okozott, nem zavarta a közüzemek munkáját, az energiaszolgáltatást, a folyamatosan dolgozó gyárak tevékenységét. Ami a politikai megközelítést illeti: a sztrájkjog biztosított, a munkabeszüntetés lehetőségével élni lehet, s ezt tudomásul kell venni - mondta a miniszter. Ugyanakkor kétségeit fejezte ki afelől, hogy a szervezők kellően végiggondolták-e a leállás minden velejáróját és hatását. ,,Végeredményben tudomásul veszem, de nem tudom elfogadni a figyelmeztető sztrájkot, mert nem látni annak - jó értelemben vett - hasznát,, - hangoztatta. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár szerint a szabadáras termékek árának alakítása vállalati ügy, nem lehet kikényszeríteni ezektől az üzemektől a veszteséges termelés áruját változatlan ellentételezéssel. A MÉM-nek erre nincs is lehetősége és indokot se látnak arra, hogy változtassanak a kialakult gyakorlaton. Az élelmiszeripari üzemeknek meg kell küzdeniük a begyűrűző árakkal is, ezek ,,megfogására,, eddig vajmi kevés intézkedés történt, ily módon a húsüzemek kész helyzet előtt állnak. A kormány hasonló fejleményekkel nyilvánvalóan számolt akkor, amikor a piacgazdálkodás kiépítésének új irányát megválasztotta. Ami a húsüzemeket illeti: a ráfizetés olyannyira nyilvánvaló, hogy több mezőgazdasági nagyüzem vágóhídján már be is szüntették az állatok levágását. Csurka István, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja egyéni véleményét fejtette ki: A mostani sztrájk új fejlemény a hazai gyakorlatban, s reméli, hogy az eredményes lesz. Helytelennek tartja az áremeléssel való ,,játszadozást,,, a társadalom minden további megsarcolását. Egy ilyen alapvető élelmiszerféleség árának emelése a leginkább elesett rétegek életébe való tűrhetetlen beavatkozásnak számít. Prepeliczay István, a Független Kisgazdapárt főtitkára szerint a sztrájk szükségessége aligha vitatható, ám a mezőgazdaság és a fogyasztók gondjait a termelő, a felvásárló és az értékesítő szervezetek működésének lényeges megváltoztatásával kellene megoldani. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 15:48
|
Vissza »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (9. rész)
|
Ezt bizonyítják az évről évre visszatérő terménybotrányok, valamint a nagybani piac körüli gondok. Olyan felvásárló szövetkezeteket kellene felállítani, mint amilyen régen a Hangya volt, ezzel megszűnne a soklépcsős kereskedelem erőteljes ,,árfelhajtó,, szerepe. A kisgazdapárt készülő agrárprogramjában egyébként foglalkoznak e kérdések megoldásával. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 15:52
|
Vissza »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (10. rész)
|
A húskészítmények tervezett áremelése elleni tiltakozáshoz a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei üzemekben több mint 30 ezren csatlakoztak a nap folyamán, félórás, egyórás munkabeszüntetéssel. Nógrádban a megye 7 nagy üzemének dolgozói szüneteltették fél órán át a munkát. Munkabeszüntetések voltak Fejér megye nagyüzemeiben is, ám a legnagyobb vállalat, a Dunai Vasmű dolgozói - egyetértve a sztrájkfelhívással - keddre halasztották a munkabeszüntetést, hogy addig kijelöljék, melyik üzemrész állítható le fél-fél órára. A Dunaújvárosi Papírgyár dolgozói levélben értesítették a megyei SZMT vezetőit, hogy szolidarisak a sztrájkolókkal, de nem értenek egyet a tiltakozásnak ezzel a módjával. Hasonló módon nyilatkoztak a kincsesi bauxitbányászok és a balinkai szénbányászok is. Váratlanul és felkészületlenül érte a szakszervezetet a felhívás Vasban, ahol így elmaradt a nagyobb arányú munkabeszüntetés. A Szolnok megyei nagyüzemek dolgozói, csatlakozva a sztrájkfelhíváshoz, félórás munkabeszüntetéssel tiltakoztak az életkörülmények romlása ellen. Vegyes érzelmekkel fogadták a Komárom megyei üzemekben a SZOT felhívását; elsősorban a Vasas Szakszervezethez tartozó termelőegységekben szünetelt fél órán át a munka, de például a megye legnagyobb élelmiszerkereskedő és legnagyobb vendéglátó vállalatánál, a Generálnál és a Kristálynál a szakszervezeti tagság úgy nyilvánított véleményt: a húsáremelés és az életszínvonal fokozatos romlása miatti gondokat más módon kell megoldani. Föl sem vetődött a sztrájk gondolata a megye legnagyobb gazdaságai közé számító bábolnai és környei mezőgazdasági kombinátban. Csongrádban tanácstalanságot, bizonytalanságot okozott a sztrájkfölhívás; miután a tiltakozás ilyen formájában még nincs gyakorlatuk a dolgozóknak, s az idő is rövid volt, sok vállalat érdeklődött a szakszervezetek megyei tanácsánál, hogyan kell értelmezni a felhívást. Péntek reggeltől óránként változott a vállalatok dolgozóinak álláspontja arról, hogy leálljanak-e a munkával, vagy sem, végül 7-8 ezer ember, munkahelyenként eltérő időre - tíz perctől fél óráig - abbahagyta a munkát. Az SZMT kéri, hogy az esetleges következő sztrájk szervezésekor a SZOT több időt adjon, több érvelést és személyes agitációt alkalmazzon. Az Alföldi Porcelángyár táviratában figyelmeztette a SZOT vezetését, hogy amennyiben a továbbiakban nem képes érdemben képviselni a tagság érdekeit a kormánnyal szemben, lássa be alkalmatlanságát. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Figyelmeztető sztrájkok országszerte (11. rész)
|
Békés megye néhány ipari üzemében és kereskedelmi egységében is félórás munkabeszüntetésssel demonstrálták a dolgozók, hogy nem értenek egyet a húsipari termékek tervezett áremelésével. A mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát húsüzemének dolgozói tiltakozó állásfoglalásban közölték: a húsáremelés nem old meg semmit, éppen ezért javasolják a termelői kedv más eszközökkel való serkentését, ilyen például a közvetítők kiiktatása az árukereskedelemből. Mindazonáltal közölték: nem értenek egyet a vasasszakszervezet, valamint a SZOT felhívásával, részint mert a sztrájk nem oldja meg a problémát, részint, mert ezek a szervezetek nem voltak ilyen erélyesek akkor, amikor a többi élelmiszer árát nyíltan, vagy burkoltan emelték. Amikor a szállítás, a hírközlés, a szolgáltatás, a villamosenergia, a víz ára nőtt. Érthetően megosztotta a húsemelés elleni sztrájkfölhívás a véleményeket Bács-Kiskunban, hiszen ezen a vidéken az ipari üzemek dolgozóinak jelentős hányada foglalkozik otthon háztájival, sertéstartással. Így tulajdonképpen mint termelő, érdekelt lenne az értékarányos ár elismerésében, mint vásárló pedig abban, hogy a húskészítmények ára tovább ne növekedjék. Az agrár-reformkörök Bács-Kiskun megyei ideiglenes választmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy szerencsétlen válasz lenne az agrárszektor részére most egy ellensztrájk, jóllehet hasonló meggondolásból ez a megmozdulás is jogos lenne, hiszen éppen a vasasszakszervezethez tartozó üzemekben a mezőgazdaság számára előállított eszközök rossz minősége, árának a termelés szervezetlenségével, az elfogadhatónál magasabb anyag- és energiafölhasználással összefüggő folyamatos növekedése ellen tiltakozhatnának az agrárdolgozók is. Tudomásul kell azonban venni mindenkinek - mondta el az MTI munkatársának Miskolczi János, a választmány elnöke -, hogy megoldást csak az hozhat, ha a kereslet-kínálat alapján kialakuló értékarányos árak jönnek létre a mezőgazdasági szférában is. Ezzel párhuzamosan a népgazdaság egészében valódi, a munka értékét is elismerő kereseti viszonyokat kell teremteni, hogy az emberek meg tudják vásárolni az alapvető élelmiszereket. (MTI)
1989. augusztus 18., péntek 19:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
(FÉRFIHANG) Jóestét kívánok. Nagyon szépen megkérem önöket, hogy ha egy mód van rá, levélben legyenek olyan kedvesek megküldeni Király Zoltán képviselő elvtárs, illetve bocsánat, ur, cimét, telefonszámát, vagy egyiket vagy a másikat. Szabó Pál vagyok, Budapest, 1119 Hadak útja 4.6. emelet, 57. 82 3644-es telefonszám. Nagyon szépen kérem Király Zoltán urnák a cimét, esetlegesen telefonszámát. Nagyon szépen köszönöm, viszonthallásra.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|