|
|
 |
|
 |
A LEMP határozata
|
München, 1989. január 20. (SZER, Világhíradó) - Közzétették a
Lengyel Kommunista Párt Központi Bizottságának határozatát a
politikai és a szakszervezeti pluralizmusról. Antal János
beszámolója következik:
- A ma reggeli lapokban nyilvánosságra hozott dokumentum sajátos
keveréke az engedményeknek, a figyelmeztetéseknek és a homályos
ígéreteknek, mint ahogy az mostanában néhány kelet-európai ország
vezetésében szokás. Kérdés: megelégszik-e ennyivel Lengyelország
felajzott közvéleménye, ezen belül is a munkásság, amely a jelek
szerint nem hajlandó a további terheket vállára venni anélkül, hogy
végre kezébe venné saját sorsának irányítását.
Megerősíti ezt a feltételezést a Szolidaritás vezetőjének, Lech
Walesának tegnapi sajtóértekezlete is, ahol kijelentette, hogy a
jelenlegi lengyelországi állapotok mindenkinek elegendő okot adnak
arra, hogy a sztrájk eszközéhez nyúljon, holott - hangsúlyozta
Walesa - ő személy szerint legkevésbé sem kívánja, hogy
Lengyelországon újabb sztrájkhullám söpörjön végig.
A lengyel Központi Bizottság plénumán heves szócsaták után
elfogadott dokumentum a benne felvetett problémák felemás
megközelítését tükrözi. A mondatok között a demokratizálás
kényszere, és a párt hatalomféltése csap össze. Mert igaz ugyan,
hogy ötödik pontjában kijelentik: a párt híve annak, hogy
Lengyelországban erős és független szakszervezeti mozgalom
alakuljon ki, néhány mondattal lejjebb azonban azt is részletezik,
hogy a párt miként értelmezi ezt a függetlenséget. Mégpedig úgy,
hogy ismerteti a szakszervezetek működésének feltételeit. Ezek
pedig a következők:
Az új szakszervezeteknek alá kell vetniük magukat az alkotmányos és
törvényes rendnek, továbbá a szakszervezeti törvénynek. Az új
szakszervezeteknek a gazdasági fejlődés érdekében kell működniük,
tudatában annak, hogy a termelés a javak elosztásának
alapfeltétele.
Az új szakszervezetek: csak olyan anyagi forrásokra támaszkodjanak,
amelyek igénybevételével nem vétenek az érvényben lévő lengyel
törvénynek, és az államhatalom iránti hűség ellen.
És végül az új szakszervezeteknek ellensúlyozniuk kell azokat a
kísérleteket, amelyek a társadalmi béke megbontására, vagy az állam
stabilitásának gyengítésére törekednek.
Ezek tehát a Lengyel Egyesült Munkáspárt feltételei, amelyeket a
Szolidaritásnak el kellene fogadnia, ha vissza akarja kapni
törvényes működésének lehetőségeit. Walesa végső válasza még várat
magára. Tegnapi sajtótájékoztatóján azonban kijelentette, hogy
meglehet a KB állásfoglalása nagy előrelépést jelent a pártnak, de
korántsem elégíti ki a társadalom igényeit, követeléseit.
Hozzátette: a Szolidaritás nem adhatja fel függetlenségét és
önrendelkezési jogát.
A kerekasztal-tárgyalások várható esélyeiről Adam Misnyik, Walesa
egyik legközelebbi tanácsadója nyilatkozott. - Meglátjuk, -
mondotta Misnyik, aki a pártdokumentumot jelentős lépésnek nevezte,
de a kerekasztal-tárgyalásokhoz még hosszú és rögös út vezet.
Walesáék gdanski sajtótájékoztatóját követően Varsóban Jaruzelski
tábornok is a mikrofonok elé lépett. Újságírók kérdésére válaszolva
kijelentette, hogyha a Szolidaritás elfogadja a szocialista
törvényességet, újbóli engedélyezésének további feltételeit a
kerekasztal-tárgyalások során is tisztázni lehetne.
A kormány - hangsúlyozta Jaruzelski - kész a kerekasztal-
tárgyalások elkezdésére, de arra nem tud válaszolni, hogy a többi
fél mikor jelenti be hajlandóságát. +++
1989. január 20., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|